Mint Atlantisz, a régelsüllyedt ország, / Halljátok? Erdély harangoz a mélyben – Reményik Sándor majd száz éve írt megrendítő verse jutott eszembe Jankovics Marcell és Méry Gábor páratlan (noha páros számú) albumsorozatát először kézbe véve, meglepetten-döbbenten lapozgatva, festményszerű fotóit ámulva-bámulva. Igaz, e kötetekben nem Erdély, hanem a hajdani Felső-Magyarország keleti része harangoz a mélyben. Vagy inkább a magasban.
„A Jelenések könyve szerint az Istentől alászálló szent város ragyogott, mint a drágakő, mint a kristálytiszta jáspis. Széles, magas fala volt, rajta tizenkét kapu. A kapuk fölött tizenkét angyal. A mi tizenkét kötetünk tizenkét templom képes kapuja, amelyeken az érdeklődő belépve közelről megismerheti a gótikus Magyarország csodáit. Rejtőzködő csodák ezek… Feledhetetlen élmény végigjárni ezeket a templomokat, a vallástalan turistának is. Azt, akinek erre nincsen módja, csodaszép képeivel, hasznos információival bőségesen kárpótolja az albumsorozat.” E gondolatokkal ajánlja a szerzőpáros közös, monumentális remekművét az idén májusban elhunyt Jankovics Marcell.
Az elmúlt évtized talán legszebb és legkülönlegesebb – egyszerre fotóművészeti, művészet- és művelődéstörténeti – alkotása ez a könyvsorozat. Tizenkét felvidéki (zömmel szepességi) gótikus templomot kerestek fel és mutatnak be képben és szövegben a szerzők, szívhez és észhez szólóan, gyönyörködtetve, mesélve és tanítva. A templomok közös jellemzője, hogy legfőbb kincsük a szárnyas oltár, amely a hordozható, összecsukható házi oltárból vált a XV–XVI. század templomainak lenyűgöző díszévé. Az oltárok fő ékességei a táblaképek és a szobrok, amelyeknek festői, faragói – a szerzők szerint – megállják a helyüket minden nemzetközi megmérettetésben.
E szobrok, oltárképek és sok esetben a falfestmények is eddig rejtőzködő kincsek voltak, de méltán tarthatnak számot a magyar és a magyarországi német (szász) kultúra, művészet- és vallástörténet iránt érdeklődők figyelmére, azért is, mert az e korban született alkotások zöme megsemmisült. Részben a történelem viharai – török hódítás, reformáció, háborúság –, részben természeti csapások – tűzvészek, földrengések –, továbbá az átépítések, felújítások következtében.
Isten csodája, hogy ezek a templomok és a bennük lévő szakrális műalkotások, a magyar középkor és kora újkor páratlan emlékei megszülettek, de még inkább az, hogy megmaradtak, s ma is láthatók. A szárnyas oltárok kinyitható és behajtható belső és külső szárnyakból állnak, és mindegyik oldalukon festmények ábrázolják az evangéliumi főszereplőket, legtöbbször Jézust, Máriát és az apostolokat, valamint a később élő szenteket, illetve a legfontosabb bibliai jeleneteket. Méry Gábor valamennyi hozzáférhető képet megörökítette gyönyörű művészi fotóin, így olyan érzésünk lehet az albumokat lapozva, mintha képes Bibliát olvasnánk.
Hogyan indult el ez az egyedülálló vállalkozás? A felvidéki születésű Méry fotóművész és könyvkiadó szerint úgy, hogy 1999-ben falinaptárt készült kiadni, s – a részben szintén felvidéki családból származó – Jankovics Marcellt kérte meg, hogy azonosítsa a lőcsei Szent Jakab-templom főoltárán levő szoborcsoport apostolait. Az utolsó vacsora jelenetének gótikus szobrocskáit Lőcsei Pál mester faragta mintegy ötszáz éve, s a művelődéstörténész négy apostolt azonnal megnevezett attribútumaik alapján. És megdicsérte Méry fotóit. Az első találkozásból aztán jó munkakapcsolat és barátság, majd az évek folyamán fogadott fiú-apa viszony lett.
„A felvidéki gótikával különleges kapcsolatod volt. Azt hiszem, azokban a merészen ég felé törő templomokban, a bennük lévő, kedvesen megfaragott, szerethető szentekben mindazt megláttad, ami számodra is fontos volt: az elkötelezettséget, a szolgálatot, az égi mércét, az ég felé törekvést és azt a kedvességet, barátságosságot, amely oly nagyon jellemző volt Rád…” Így emlékezik Méry Gábor a Jankovics Marcell nyolcvanadik születésnapján, október 21-én bemutatott, általa kiadott különleges emlékkönyv záróakkordjaként.
A szerzőpáros 2006-ban kezdte el a lőcsei Szent Jakab-templom szárnyas oltárait bemutató kötet munkálatait: Jankovics a város-, templom-, vallás- és művészettörténet szöveges ismertetését, magyarázatát, Méry pedig a fotózást és az album kiadását végezte. A kötet 2007-ben jelent meg, s akkor határozták el, hogy a többé-kevésbé épen megmaradt gótikus szárnyas oltárokkal rendelkező összes felvidéki templomot felkutatják és bemutatják. Így született meg 2018-ig a tizenkét album. Jankovics tizenharmadikat is szeretett volna, mert a tizenkét apostol fölött ott van Krisztus, de nem találtak olyan templomot, amely annyi fotótémát kínált volna, mint az addigiak.
Érdemes felsorolni a kötetekben szereplő, egykor magyarországi, ma szlovákiai templomok nevét, hiszen többségükről sokan talán nem is hallottak: a lőcsei Szent Jakab-bazilika, a kassai Szent Erzsébet-dóm, a bártfai Szent Egyed-bazilika, a szepeshelyi Szent Márton-székesegyház, a szepesszombati Szent György-templom, a bakabányai Szent Miklós-templom, a késmárki Szent Kereszt-bazilika, Szmrecsány Szűz Mária-temploma, Kisszeben Keresztelő Szent János-temploma, Nagyőr Szent Anna-temploma, Héthárs Szent Márton-temploma, Kakaslomnic Szent Katalin-temploma.
A nagy mű elkészült, a munka mégsem fejeződött be – 2020-ban új kiadásban, egymáshoz hangolt borítóval, együtt megjelent a teljes sorozat, amelynek egyik különlegessége, hogy az albumokat sorban egymás mellé állítva a tizenkét kötet gerincén a szenvedő Krisztus arca jelenik meg. A kép forrása a szepesszombati Szent György-templom Szent Anna-oltárának talapzatán látható festett Krisztus-szobor, amely a keresztről levett állapotban, vérző sebeivel ábrázolja a fájdalmak férfiát (Vir dolorum). A megrendítő, katartikus kép méltón jelképezi az egyedülálló albumsorozat e világi, művészeti és transzcendens, szellemi-lelki tartalmát.
(Jankovics Marcell–Méry Gábor: Felvidéki gótikus templomok I–XII. Méry Ratio Kiadó, Budapest–Somorja, 2021. Ára: 95 040 forint)
