Mint egy férfi

A gyorsabban, magasabbra, erősebben a korcsolyázóknál új értelmet nyer: könnyebben. De meddig lehet vékonyítani a versenyzőket, hogy még éppen megfeleljenek az egyre növekvő fizikális elvárásoknak? Meddig terjed az emberi teljesítőképesség, és mennyit segít a technológiai fejlődés?

FSKATING-OLY-2022-BEIJING Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV Forrás: Europress/AFP

Az igazán nagy váltás a bírói korrupciós botrányok után 2006-ban bevezetett új pontozási rendszerhez köthető, amelyben minden ugrásnak, forgásnak, lépéssornak meghatározott pontértéke van. Bár a művészi megvalósítás, a korcsolyázótudás is ér pontot, a legtöbb pontot mégis a minél nehezebb ugrások hozzák, így a versenyzőknek nem marad más lehetőségük, mint egyre több és nehezebb figurát bemutatni.

Pekingben a nők között ezt Kamila Valijeva tette meg, aki a csapatverseny során először ugrott kvadrát (kétszer is). Az oroszok azonban nem kapták meg aranyérmüket, mert kiderült, Valijeva még tavaly megbukott a doppingvizsgálaton: vérében trimetazidin szívgyógyszert találtak, ami növeli a véráramlás hatékonyságát és javítja az állóképességet. Mivel Valijeva 16 év alatti, ezért védett korban van, így a Nemzetközi Sportdöntőbíróság hagyta versenyezni az olimpián. Valijeva a három orosz tinédzserként emlegetett versenyzők egyike, aki tudják a kvadrát.

A kvadraforradalom azért függ össze a dopping kérdésével, mivel az ugrás rendkívül megterhelő. A versenyző 0,65-0,7 másodpercet tölt a levegőben, mialatt négyszer forog a tengelye körül, és testsúlya hétszerese is nehezedhet érkező lábára. Tara Lipinski, Nagano olimpiai bajnoka szerint a négyfordulatosból való esés semmi máshoz nem fogható. Orvosok már figyelmeztetnek, hogy mivel a versenyzők gyakorlás közben több ezerszer próbálkoznak ugyanazokkal a mozdulatokkal, az ilyen ugrások mikrotöréseket okoznak a szervezetben, így a versenyzőknek új térdre vagy új csípőre lesz szükségük negyvenéves korukra.

Különleges testfelépítés

A XXI. századi versenysportra általában igaz a specializálódás. David Epstein sportújságíró szerint a hatalmas pénzügyi lehetőségek és a sporthoz köthető hírnév a különleges testfelépítésűek kiválasztását hozta magával. „A nagyobbak még nagyobbak, a kisebbek még kisebbek, a furcsábbak még furcsábbak lettek” – nyilatkozta. 2018-ban óriási visszhangot keltett az a fotó, amelyen az amerikai tornász Simone Biles áll a kosárlabdázó LeBron James mellett, és mindössze a derekáig ér. A kenyai kalendzsin törzs tagjai pedig extrém hosszú és vékony lábakkal rendelkeznek, ami a maratoni futáshoz kell. A műkorcsolyázók esetében az ugrások pörgethetősége miatt az ideális az amerikai bajnokéhoz, Nathan Chenéhez hasonló vékony testalkat, keskeny derék és csípő. Ez a fajta testfelépítés az ázsiaiakra jellemző. Nem véletlen, hogy az amerikai szaksajtó már kijelentette, Peking tapasztalatai megmutatták, a férfikorcsolyázást az ázsiai gének uralják.

Orosz fölény

A nők esetében az orosz fölény egyértelmű. Az orosz balerinák hagyományosan törékenyek, de Eteri Tutberidze orosz edző programja kifejezetten kistinédzser lányokra koncentrál, akik könnyűségük és hajlékonyságuk okán már a földről emelkedés előtt meg tudják csavarni felsőtestüket, így gyakorlatilag előforogják az ugrásokat. Az ilyen versenyzők 18 éves korukra kénytelenek hátsérülés miatt visszavonulni. A Nemzetközi Korcsolyaszövetség nem véletlenül fogja nyári kongresszusán megtárgyalni, hogy minimum 17 évre növeljék a felnőtt versenyzési korhatárt.

Deborah King, az Ithaca College sportprofesszora szerint a 2030-as évekre már az ötfordulatos ugrások fognak elterjedni, azonban fizikusok kiszámolták, hogy ennél többet az emberi test nem bír el. Jesse Owens Berlinben 10,3 másodperc alatt futotta a százat, míg Usain Bolt eredménye 2009-ben 9,58 volt. Ha Owens ugyanazon a talajon, ugyanazzal az indítószerkezettel és cipővel futott volna, mint Bolt, akkor Bolt 2013-as világbajnoki eredményét (9,77 másodperc) érte volna el. A technológia és különféle tudományágak sportfelhasználása támogatja az eredményeket, ám kérdés, mennyire jó irány csak bizonyos típusú embereket engedni a versenysportok közelébe, miközben kimondott célja az olimpiának a minél szélesebb körű befogadás.

Borítókép: Valijeva, a kvadra mestere. Új térdre vagy csípőre lesz szükség? (Fotó: Europress/AFP)