A főváros legfőbb turisztikai értékét minden sorscsapás ellenére a kiegyezés utáni historizáló építészete határozza meg, melyhez hasonló nagyságrendben a világon csak Bécs és Párizs büszkélkedhet. Csakhogy míg utóbbiak épületállományát nem fenyegeti a pusztulás, addig Budapest patinás házai gyakran életveszélyes állapotban vannak.
Rostás Péter művészettörténész, a Kiscelli Múzeum korábbi igazgatója, a budavári Szent István terem, a Főőrség, illetve számos kastély és műemlék épület rekonstrukciójának rangos szakértője szerint Budapest egyik tragédiája, hogy az ötvenes-hatvanas években az általános építészi felfogás irtózott a késői historizmustól.
– Gyűlölték, ezért módszeresen „leborotválták” a manzárdtetőket, sarokkupolákat és tornyokat. E „csonkolt végtagok” visszaépítése a tetőtér-beépítések égisze alatt nagyon pozitív fejlemény lehetne. Az eredetinek megfelelően visszaépített felépítmények belterét ötletesen lehet kialakítani, hiszen egyedi térformákról van szó. Ugyanakkor nagy veszélyt látok azoknak a bécsi és párizsi megoldásoknak az elterjedésében, amikor egy historizáló homlokzat fölé modern tetőfelépítmény kerül. Az olyan, mint amikor elkezdünk römizni, majd megpróbáljuk az ulti szabályai szerint befejezni a játékot.
Vitába száll ezzel a véleménnyel ifjabb Reznicsek Zoltán építész, aki szerint legitim helye van a modern kialakításnak akár historizáló épületen is, ha igazodik a korszellemhez. Minden az építészeti minőségen múlik, ez pedig szakmai kérdés.
Mire jut a haszonból?
A rendszerváltás hajnalán a bérlőknek felajánlották az ingatlan jelképes áron való megvásárlását. A társasházak tőke és felújítási alap nélkül alakultak meg úgy, hogy a földszinti üzlethelyiségeket, amelyekből bevételt remélhetett volna a közösség, a tanács/önkormányzat megtartotta magának.
A felújítási alapba a közös költségből rakhattak félre a lakók, ennek azonban a szociális tényezők szabtak korlátot. Mai áron egy átlagos pesti bérház tetőszerkezetének cseréje például hatvan-nyolcvanmillió forintba kerül. Nincs az a felújítási alap és bankhitel, amely akár együtt finanszírozni tudna egy komolyabb épületrekonstrukciót. Így jutunk el a lepusztult százéves épületek megmentésének egyik lehetséges finanszírozási módjához, a tetőtér-beépítéshez. Az ott kialakítható lakások iránt ugyanis nagy a kereslet.