Királyok nejlonzsákban

Árpád-házi személyeket azonosított, és tisztázta a Hunyadi család származását a Magyarságkutató Intézet. Bár a kutatási eredmények publikálására még várni kell, Horváth-Lugossy Gábor főigazgató néhány fontos részletet is elmondott. Hamarosan a győri Szent László-hermából vett mintavételről is lesz fontos bejelentésük.

2022. 05. 04. 19:43
HORVÁTH-LUGOSSY Gábor József;
Budapest, 2022. április 13. Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója a székesfehérvári osszárium ásatásainak eredményéről tartott sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2022. április 13-án. A tájékoztatón Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere bejentette, hogy a székesfehérvári osszáriumból vett mintákból két Árpád-házi személyt azonosítottak a Magyarságkutató Intézet kutatói, akik Corvin János és családja csontjaiból meghatározták a Hunyadi-család származását is. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Két Árpád-házi személyt azonosítottak a székesfehérvári osszáriumból vett minták alapján. Azt is megtudták, hogyan néztek ki?

– A genom meghatározásával többek között a szem, a haj színét is meg lehet állapítani. A Magyarságkutató Intézet (MKI) újdonságot vezetett be azzal, hogy olyan háromdimenziós koponyaszkennert szerzett be, amellyel megfordítjuk az eddigi gyakorlatot. Sokan láthattak már arcrekonstrukciót. Ezek esetében a megalkotott arcvonásoknak nagyjából a húsz százaléka tükrözi a valóságot. Mi már nyolcvanszázalékos pontossággal megállapíthatjuk a csontból, a koponyából és ezek DNS-éből, hogyan nézhetett ki az egykori személy, milyen volt húszévesen vagy idősebb korában. Hogy volt-e vágás az arcán, vagy hogy viselt-e bajuszt, szakállat, az nyilván nem mutatható ki.

– Az említett csontkamrában csaknem kilencszáz személy maradványa lelhető fel. Hogyan különítették el azokat, amelyek az uralkodói réteghez tartoznak?

– Nincsenek elkülönítve, korábban nem volt rá lehetőség. Így a kutatás megkezdésekor mi sem mondhattuk azt, hogy akkor nézzük meg előbb az A kategóriás zsákokat, majd a B kategóriásokat. Az 1990-es évek végén, amikor a régészek és az antropológusok szétválogatták a csontokat, kiderült, hogy egyénenként nem teljes csontvázak maradtak fenn. Azonosítás hiányában azt sem lehetett megoldani, hogy az első tíz ládába a királyok földi maradványai kerüljenek, a következő harmincba a főurakéi, a többibe az egyházi személyeké és így tovább. Előfordulhat, hogy Károly Róbertet vagy Hunyadi Mátyást a 858. egyéni vizsgálattal azonosítjuk majd. Ahogyan Neparáczki Endre igazgatótársam szokta mondani: középkori igazságügyi analízist végzünk. 

– Corvin János és Kristóf csontjai alapján meghatározták a Hunyadi család származását. Az eredmény felülírja mindazt, amit eddig tudtunk a Hunyadiakról, vagy inkább megerősíti?

– Mintegy tíz nemzet akarta magáénak vallani a Hunyadiakat, köztük mi, magyarok. Vizsgálatunk a lehetséges variációk egyikét erősítette meg. Kutatási eredményeink publikálása után a tíz nemzetből az egyik kihúzhatja majd magát. A Hunyadi-ház származását több mint ezer évre vezettük vissza.

– III. Béla azonosítása állt kutatásuk középpontjában. Miért éppen ő?

– A székesfehérvári bazilika elpusztult ugyan a török időkben, de az 1848-ban zajlott régészeti feltáráskor megtalálták III. Béla és felesége háborítatlan sírját. Csontjaikat 1898-ban újratemették a budai Mátyás-templomba. Innen vettek­ mintát az Országos Onkológiai Intézet ­kutatói Kásler Miklós professzor vezetésével 2015–17­ között, majd archeogenetikai módszerekkel meghatározták az Árpád-ház (Turul nemzetség) genetikai vonalát. Ennek köszönhetően van mivel összehasonlítani az osszárium csontjait. Tavaly épp a trianoni békediktátum évfordulóján vettünk mintát a győri Szent László-hermából.
A benne található ereklye genetikai profilozásában szintén III. Béla genomja segített, ennek eredményét hamarosan szintén publikáljuk.

– Miután lezárják a kutatást, mi lesz a sorsuk a királycsontoknak?

– Magyar panteonként a budapesti Hősök terének gyönyörű szoboregyüttese szolgál. Ehhez hasonlót lehetne létesíteni Székesfehérvárott, ahol a királyszobrok közelében a királycsontokat őrző szarkofágok is helyet kaphatnának. A francia Saint-Denis-székesegyháztól a londoni westminsteri apátságon és a lengyel Wawel királyi palotán át Skóciáig számos kegyeleti helyszín ismert, a történelmi nemzetek világszerte tisztelik egykori uralkodóikat. A magyar királyok, hercegek és királynék földi maradványai viszont egy csontteremben vannak elhelyezve azonosítatlanul, fémládákban és nejlonzacskókban. Ezt az állapotot elégelte meg a magyar kormány, és Kásler Miklós miniszter javaslatára létrehozta az MKI-t, amelynek egyik fő célja ennek a történelmi adósságnak a rendezése. Most lehetőségünk van visszaállítani hajdani elöljáróink, vezéreink és koronás főink méltó nyughelyét, amely nemzeti keresztény zarándokhellyé válhatna.

Borítókép: Horváth-Lugossy Gábor (Fotó: MTI/Kovács Tamás)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.