– Két Árpád-házi személyt azonosítottak a székesfehérvári osszáriumból vett minták alapján. Azt is megtudták, hogyan néztek ki?
– A genom meghatározásával többek között a szem, a haj színét is meg lehet állapítani. A Magyarságkutató Intézet (MKI) újdonságot vezetett be azzal, hogy olyan háromdimenziós koponyaszkennert szerzett be, amellyel megfordítjuk az eddigi gyakorlatot. Sokan láthattak már arcrekonstrukciót. Ezek esetében a megalkotott arcvonásoknak nagyjából a húsz százaléka tükrözi a valóságot. Mi már nyolcvanszázalékos pontossággal megállapíthatjuk a csontból, a koponyából és ezek DNS-éből, hogyan nézhetett ki az egykori személy, milyen volt húszévesen vagy idősebb korában. Hogy volt-e vágás az arcán, vagy hogy viselt-e bajuszt, szakállat, az nyilván nem mutatható ki.
– Az említett csontkamrában csaknem kilencszáz személy maradványa lelhető fel. Hogyan különítették el azokat, amelyek az uralkodói réteghez tartoznak?
– Nincsenek elkülönítve, korábban nem volt rá lehetőség. Így a kutatás megkezdésekor mi sem mondhattuk azt, hogy akkor nézzük meg előbb az A kategóriás zsákokat, majd a B kategóriásokat. Az 1990-es évek végén, amikor a régészek és az antropológusok szétválogatták a csontokat, kiderült, hogy egyénenként nem teljes csontvázak maradtak fenn. Azonosítás hiányában azt sem lehetett megoldani, hogy az első tíz ládába a királyok földi maradványai kerüljenek, a következő harmincba a főurakéi, a többibe az egyházi személyeké és így tovább. Előfordulhat, hogy Károly Róbertet vagy Hunyadi Mátyást a 858. egyéni vizsgálattal azonosítjuk majd. Ahogyan Neparáczki Endre igazgatótársam szokta mondani: középkori igazságügyi analízist végzünk.
