Csendőrök állanak körülöttünk. Mindenkit vissza akarnak tartani a géptől. Aprófényű villanyzseblámpa gyenge sugaránál tapogatjuk végig szemünkkel a hatalmas gépmadarat. Bíborszínű. Bálnaszerű, hatalmas teste sötétpiros és csak fehér világosszínű vékony sáv szakítja meg és baloldalán az átlátszó lemezzel befedett pilótaülés előtt ragyog a felirás: „Justice for Hungary!” A hátsó kormányszárnyon ott a gép jelzése A. R. 115 W, és farkán fénylik a szinte új furniron a gyár márkája: Detroit Aircraft Lockheed-Sirius. Eltört a gép légcsavarja, balszárnyának vége összeroncsolva, jobb kerekéről a gumi tovagördült.
[…] Endresz György, ahogy rendbehozta kissé a gépet, nyomban ennivaló után nézett. Margalit Miklós környékbeli földbirtokos rohant el tejért és vajaskenyérért, amiből Endresz jóízűen falatozott. Magyar Sándort Szontagh Ernő orvos vitte be Bicskére. A pilóta onnan felhívta a mátyásföldi repülőteret és közölte a kényszerleszállás részleteit. Közben megérkezett a Malért hatalmas gépe. Egy darabig keringett a Justice for Hungary felett, majd bravúros merészséggel siklórepüléssel leszállt.
Ekkorra már majdnem teljesen beállt az alkony és félni lehetett, hogy a hétmotoros Focker a Justice for Hungary sorsára jut. Pilótái azonban nagyszerűen dolgoztak és szerencsésebbek voltak, mint az oceánrepülők, mert gépük a keménytalajú tarló szélén megállt. Nagy örömmel üdvözölték a két oceánrepülőt, akiket az ujjongó falusiak vállukon vittek a Focker-gép utaskabinjába.
Nyolc óra után sötétben startolt a Focker, szerencsésen felszállt és elvitte a pilótákat Mátyásföldre.
(Uj nemzedék, 1931. július 18.)
*
A kiölhetetlen magyar életerő szimbóluma, az óceánt átívelő büszke turul, a Justice for Hungary római útja végén lezuhant s elégett. A géppel együtt meghalt, ronccsá zúzódott a hős magyar óceánrepülő, Endresz György, a levegő huszárja is. A magyar nemzet elszédült a sors ökölcsapása alatt. Endresz György tragédiája félelmetes erővel mart bele minden magyar szívbe. Hát minden magyar hős a vértanuság kelyhét tartja kezében? A siker tetőpontján lábunk alatt látjuk örvényleni a megsemmisülést? A magyar fiúk összeszorított ajakkal, könnyes szemmel helyeznek koszorút a Justice for Hungary roncsaira s megcsókolják Endresz György megszenesedett kezét, amely országok fölött, világrészek és tengerek fölött vezette az igazságot rikoltó magyar turult.
[…] A Littorio-repülőtéren nagy tömeg várta a Justice for Hungary-t. Három óra tájban megjelent az égbolt kék hátterében a magyar gépmadár. Alacsonyan repült, készült a leszállásra. E pillanatban éles kanyarulatot vett, légörvény nyílt meg alatta, hátára fordult s lezuhant. Néhány másodperccel később hatalmas szürke füstoszlop csapott föl a magasba. A tömeg odafutott s megdermedt a szörnyű látványtól. A tüzet félórán belül meg se lehetett közelíteni, mert az izzó gép elviselhetetlen hőséget árasztott ki magából.