Hamarosan üzembe áll a nagy teljesítményű Komondor

A világ top 500 szuperszámítógépe közé tartozik a legújabb és eddigi legerősebb magyar szuperszámítógép, a Komondor, amely a teszteket követően hamarosan üzembe áll. Ennél is nagyobb teljesítményű lesz a Wigner­ Fizikai Kutatóközpont (Wigner FK) területén megépülő, Levente névre keresztelt szuperszámítógép. Pintér Ádámot, a Wigner FK Adatközpont munkatársát e masinák titkairól kérdeztük.

Fotó: Teknős Miklós

– A világ szuperszámítógépeinek éllovasa – a két évig uralkodó japán Fugakut letaszítva a trónról – az amerikai Frontier lett. Az amerikai szuperszámítógép teljesítménye eléri az 1,1 exaFLOPS-ot (ami milliárdszor milliárd számítási feladat elvégzését jelenti másodpercenként), ezzel a Frontier elsőként lépi át a mágikus exa­FLOPS-os határt. A Fugaku ennek a teljesítménynek kevesebb mint a felére képes. Van ennek a rangsornak jelentősége?
– Valójában nincs. Az Egyesült Államok, Kína, Japán és az Európai Unió országai uralják a top 500-at. Ha Japán picivel nagyobbat épített, mint az Egyesült Államok, akkor nagyon ciki, hogy az USA lemaradt. Az idei rangsor azt mutatja, hogy az USA nem picivel utasította maga mögé a világot.

– Hogyan néz ki egy ilyen berendezés?
– Ezek általában nem egyetlen hatalmas berendezést jelentenek, hanem modulokból felépített, bővíthető rendszereket. Ezekre is igaz, hogy az alkalmazott megoldások idővel lecsorognak a földi halandók eszközeihez. Az elképesztően bonyolult rendszerek beüzemelése olykor problémákkal jár. A hírek szerint az amerikai Frontier mindössze néhány órányi üzemidő után rendszeresen összeomlik, amin nem lehet csodálkozni, hiszen az a rendszer több mint hatvanmillió alkatrészből áll.

– Hol kezdődnek a szuperszámítógépek? Az én laptopom húsz éve gondolom szuperszámítógépnek számított volna.
– Amit mi a hétköznapokban használunk, annál tízezerszer gyorsabb gépeket sorolják ebbe a kategóriába. Azzal a számítással, amely a mi gépünkön tízezer év alatt fut le, egy szupergép egy év alatt végez. A csúcstechnológiájú gépek beépített megoldásai messze felülmúlják a boltokban kapható gépekét.

– Az újabb és újabb szuperszámítógépek valós igényeket elégítenek ki, vagy egymással versengenek az országok, cégek?
– Nagyjából százszor akkora számítási igény van a világon, mint amennyire képesek a csúcsteljesítményű eszközök. Az emberiség által generált adatmennyiség folyamatosan nő, ez is fokozza az igényt az újabb és újabb technológiákra. A közelmúlt magyar példája az augusztus huszadiki időjárás-előrejelzéshez kapcsolódik. Amikor instabil a légkör felettünk, akkor elképesztő mennyiségű adatot kell feldolgozni a felelősségteljes döntéshez. Ha gyorsan változnak a körülmények, akkor nagyon gyors adatfeldolgozásra van szükség. Ehhez nagy teljesítményű, gyors számítógép kell, amelyet tudni kell kezelni. Az egyes emberek génkészletének meghatározásához is nagy teljesítményű eszközök kellenek – a személyre szabott gyógyítás sem lehet meg gyors adatfeldolgozás nélkül. A gyógyszergyárak szintén igénylik a molekulák tervezéséhez a számítógépeket, és hasonlóan igaz ez a távérzékelésre. A gravitációs hullámok kimutatásához szuperszámítógép kellett, mint ahogy a közelmúltban útnak indított James Webb-űrteleszkóp adatainak elemzését is ilyen berendezés segíti. Az autóiparban az ütközések vizsgálata alapvető jelentőségű. Amikor sok ezer alkatrészből álló jármű ütközik egy másik, szintén sok ezer alkatrészből álló járművel, tudni kell, hogyan viselkednek az elemek a karambolok során. Nemcsak az ütközéseket elemzik, a Forma–1-es csapatok sem tudják nélkülözni az informatikát.

– A világ top 500 szuperszámítógépének rangsorába tartozik a legújabb és eddigi legerősebb magyar szuperszámítógép, a Komondor. A napokban jelent meg, hogy a telepítése szeptemberben kezdődött meg a Debreceni Egyetemen található Szuperszámítógép-központban. A teszteket követően hamarosan a felhasználók rendelkezésére áll. Az új szupergép teljesítménye öt peta­FLOPS-ra tehető, azaz alig két század része az első helyezettnek. Kicsi a nagyok között?
– A debreceni is hatalmas teljesítményű berendezés. Ez is mindent kiszámol, legfeljebb kicsit lassabban, mint a top 500-as lista élén állók. Ennél fontosabb, hogy ez a kapacitás eljut-e a felhasználókig. Az a lényeges, hogy az eszközben rejlő lehetőségeket hogyan tudják kihasználni a hazai kutatók és cégek.

– Idén nyáron arról jött a hír, hogy mintegy hatmilliárd forint európai támogatással a közeljövőben megépülhet az újabb magyar szuperszámítógép, kódnevén Levente. A beruházás helyszíne a Wigner Fizikai Kutatóközpont csillebérci campusa lesz. Három éven belül valósul meg ez a program, amelyről úgy hírlik, hogy a debreceninél nagyobb teljesítményű lesz. Van felső határa a szuperszámítógépeknek?
– Nem látok ilyen korlátot. Elképzelhető, hogy ötven év múlva nem a jelenlegi technológiával működnek a berendezések, hanem például kvantumszámítógépek segítik az akkori munkát. Ami némi korlátozást jelent, az az, hogy a számítógépek működése közben keletkező hőt hogyan vezessék el. A csillebérci adatközpontban glikolt használunk, amely 15 Celsius-fokosan jön be, és húsz fokra melegedve távozik.

– Mennyi ideig működnek az ilyen berendezések?
– Általában három év alatt elavulnak, hiszen az informatikában elképesztő a fejlődés. Ennek egyik iránya, hogy minél kevesebb elektromos áram felhasználásával minél több számítást végezzen el az eszköz. Ami most energiahatékonyság terén élenjáró, az három év múlva már bizonnyal energiapazarlónak tűnik majd, ami versenyhátrányt jelent. A magyar virtust ismerve azt gondolom, hogy például a debreceni szuperszámítógép nem három, hanem öt évig biztosan ott lesz a világ élvonalában.

Borítókép: Pintér Ádám (Fotó: Teknős Miklós)