Nyelvtörténetünknek abban a forrongó idejében, mikor a nyelvújítás fényes diadalt arat az ortológián, mikor minden író ki akarja venni a maga részét a nyelvjavítás és szépítés munkájából, Verseghy szinte emberfölötti erővel veszi őrzés alá a tiszta és helyes magyarság határát. Minden egyes könyvében tiltakozik az ellen a romboló munka ellen, melyet a szépítés, javítás címe alatt a túlbuzgóság nyelvünk tisztaságán és erején elkövet. Verseghy, korának legnagyobb magyar nyelv filozófusa, ki a nyelvet magasabb, ideális szempontból tekinti, az élőnyelvnek, a nép nyelvének legjobb ismerője, nem nézheti szó nélkül e barbárságot.
Nyelvőrködő működése a hiba szerint, melyet ostoroz, két irányban működik.
Tiltakozik 1. minden idegenszerűség becsempészése ellen, s fölemeli tiltó szavát 2. a helytelen, a magyar nyelv természetével ellenkező szóalkotás és mondatszerkesztés ellen.