– Könyvében – bár a golyóstoll a főszereplő – más találmányait is megemlíti. Így a mechanikus, automata sebességváltót, a speciális szűrővel ellátott Biró-féle szipkát, a birolit nevű műanyagot, mely az akkori sztárnál, a bakelitnél bizonyult előnyösebbnek. Pesti barátja, és könyve egyik fordítója, Pálfi József pedig azt meséli, hogy a mai Lenin körúti házasságkötő terem szomszédságában üzletet nyitott, ahol egy „ősmosógépet” árusított, „Mesemosó” néven. Ezt ugyan még nem elektromosság hajtotta, hanem a gőz ereje, ám a forgórésze már olyan volt, mint ama is használatos mosógépeké. Vajon örökölte vagy inkább neveltetésének köszönheti intuitív képességét?
– Nem hiszem, hogy örököltem, bár édesapám fabrikált egy tollat, melyet vízzel kellett megtölteni, s a víz egy tintaceruza-darabot oldott fel. Az indítást sokkal inkább dr. Fülöp Zsigmond, hajdani természetrajztanáromnak köszönhetem. Egy ízben, egyik diáktársammal felkerestük a lakásán, ahol is elpanaszolta, hogy értékes trópusi halait valami rejtélyes betegség támadta meg, egymás után pusztulnak el. Szemügyre vettem a medencét, és megkérdeztem, hogy vajon rögtön abba rakta-e a halakat. Az üveg ugyanis fehérre mázolt vázba volt helyezve, s én, mivel emlékeztem, hogy fogorvos édesapám laboratóriumában az ólomoxidos üvegen halálfejes címke volt, arra gyanakodtam, hogy a fehér festék ólomoxid-tartalma mérgezi a halakat. A tanár úr azonnal átrakta a halakat egy másik medencébe, ahol is egykettőre rendbe jöttek. Szegény dr. Fülöp Zsigmond az esetből azt a következtetést vonta le, hogy zseni vagyok, s a társaimnak is így beszélt rólam. Egy Európa-hírű tudós, akinek a könyvét 16 nyelvre fordították, keltette zseni híremet…
Az intuitív képesség egyébként – ami nem csupán egy feltalálónak válik hasznára – minden gyerekben kifejleszthető. Feltéve, ha megfelelő tanár vezeti, aki rászoktatja, hogy ne csak nézzen, lásson is, figyeljen fel a részletekre, gondolkozzon el apróságokon. Az emberek többsége ugyanis csak nézi és tudomásul veszi a dolgokat, környezete jelenségeit, de nem kérdezik meg a miértjüket. A találmányokhoz sem kell zsenialitás, csak látni kell, keresni mindennek az értelmét, aminél érdekesebb nincs a világon.
– A szívósság azonban – ez könyvéből is kitűnik, minden bizonnyal elengedhetetlen…
– A találmány kivitelezése a legtöbb esetben valóban nagyon messze van a gondolattól. Nekem hatévi kemény munkámba került, amíg a golyóstollból tökéletes íróeszköz lett. Jó meglátása, ötlete igen sok embernek van. A legtöbben azonban elsiklanak fölötte, meg sem kísérlik a megvalósítást. Akkor lesz valaki feltalálóvá, ha nem csügged, ha minden egyes sikertelen kísérletből előremutató tanulságot tud leszűrni.
– Több mint tíz esztendeje kiadott önéletírását azzal fejezi be, hogy Dél-Amerika legnagyobb írószergyárának, az argentínai Sylvapen-nek igazgató tanácsában tevékenykedik, mint a műszaki ellenőrzés és a propagandaügyek felelőse. Heti egy-két alkalommal jár be a gyárba, szabad idejében pedig a festészetnek hódol, mellyel – még Magyarországon – szakértő körökben is felhívta magára a figyelmet.
– A Sylvapennél betöltött állásom még megvan, ám mostanában újra nincs szabad időm, nem festegetek. Egy, a korábbiaktól merőben eltérő témán dolgozom a fizika és a kémia területén. Egy kutatóintézet kötött velem hároméves szerződést, ami egy 81 éves ember számára, azt hiszem, igen hízelgő.
Én mindig magyarnak éreztem magam. Társaságomban a legtöbben ma is hazámfiai. A lányom szintén perfekt magyar, s az unokák is megértetik magukat magyarul. Az elmúlt négy évtized alatt Bécsig sokszor eljutottam, azonban őszintén megvallva idegenkedtem a hazalátogatástól. Nekem ugyanis annak idején azt mondták egy hivatalos helyen, hogy „nem kívánatos elem” vagyok. Ha nem, hát elmegyek, ahol fogadnak. Ez sokáig élt bennem… Az idők folyamán azonban megenyhült ez az érzés, s ha legközelebb – remélem, hamarosan – hazalátogatok, magammal hozom az unokákat is, akik már sokat hallottak-olvastak Magyarországról.
(Magyar Nemzet, 1980. július 18.)
*
Az első használható golyóstoll megvalósítója a magyar Bíró László. 1969-ben spanyolul és 1975-ben magyarul is megjelent önéletrajzi regényéből (Csendes forradalom – a golyóstoll regénye, Európa Könyvkiadó) ismerhettük meg kalandos pályáját. Biró Mátyás vizsgázott jogász fia, Biró László 1899-ben született Budapesten. Érettségi után az orvosi egyetemre iratkozott be, de fél év után kimaradt. Könnyelmű életet élt. Először hipnotizőr (!) lett, majd tisztviselő az Osztrák Elemi Biztosító Társaságnál, később egy petróleumvállalatnál. Közben autóversenyző is volt. Feltalált egy automatikus sebességváltót, szabadalmát a berlini General Motors vette meg. Festett és szobrászkodott is – képeivel az 1932-es őszi tárlaton sikere volt.
[…] 1936-ban Biró László 37 éves volt, nős és egy négyéves kislány apja. Az újságírói fizetése nem volt sok, a sebességváltó szabadalmáért kapott pénz már elfogyott – új ötletét egy véletlen szülte. A 8 Órai Újság nyomdájában figyelte, ahogy a rotációs gép hengere a festékanyagot átviszi a nyomófelületre. Ekkor merült fel benne, hogyan lehetne hasonló módon tollat működtetni. Henger alakú tollheggyel kezdte a kísérleteket, csak azután tért át a golyó alkalmazására. Az első, dugattyúval működő golyóstoll mintadarabját egy Lasek nevű budapesti töltőtollkészítővel csináltatta meg. A festéket bátyja, Bíró György, a vegyészkedéssel is foglalkozó fogorvos készítette el. E mintapéldányt mutatta meg Goy Andor írógépműszerésznek, aki anyagilag támogatta a további kísérleteket. A már golyóstollra 1938. április 25- én, 14162 szám alatt tette meg szabadalmi bejelentését „töltőtoll” címmel, s az a Szabadalmi Közlöny 1939. február 15-i számában jelent meg. A szabadalmi leírás 1. igénypontja így határozta meg az első golyóstolllényegét: „Töltőtoll, melynek íróeszköze forgathatóan ágyazott golyócska, és melynek jellemzője a golyócska mögött elhelyezett, pépszerű festék felvételére alkalmas tér, továbbá a festéknek közvetlenül a golyócskához való szorítására alkalmas eszköz a golyó és a festékanyag állandó érintkezésben tartására.” Az eszköz rugó volt.
(Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1989)
Az idézetek forrása: Arcanum Digitális Tudománytár
Borítókép: Guinness-rekordkísérlet: óriási golyóstoll a németországi Neuhofban, 1988 (Fotó: DPA/AFP/Bernard Stock)
Magyar tükör
