Amiből nem főznek halászlét

A sügért és a selymes durbincsot maga mögé utasítva a lápi póc lett az év hala. A versenyt szervező Magyar Haltani Társaság elnöke, Nagy Sándor Alex a hazai halfajokat veszélyeztető tényezők mellett arról is beszélt, hogy ezekre az élőlényekre nem csak pusztulásuk idején kell figyelni.

Fotó: Czinege Melinda Forrás: Hajdú-Bihari Napló

– A megalakulásban szerepet játszott, hogy egyre fogyatkozik a halfauna?
– Nemcsak egy-egy faj létszáma apad, általában kedvezőtlenül alakulnak a körülmények a halak számára. Az élőhelyek visszaszorulása és a megmaradt élőhelyeket veszélyeztető tényezők egyaránt szerepet játszanak ebben. A hazai közvélemény élénken emlékszik a 2000. januári tiszai cianidszennyezésre, amelynek során a folyó halállományának jelentős része elpusztult. Ez látványos katasztrófa volt, de a folyót azóta is éri többféle, például nehézfémszennyezés. Amikor pusztul a hal, az mindenkit érdekel, de ha az életkörülményeik romlanak, arról nem szólnak a hírek.

– A fokozottan védett lápi póc kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Haltani Társaság által hagyományosan meghirdetett és szilveszter napján lezárult év hala közönségszavazáson. A hazánkban őshonos, a Duna vízrendszerében élő, aprócska, mindössze nyolc-tíz centiméterre növő lápi póc jelentős különbségű győzelmet aratott. A magyar Vörös könyvben is szereplő, fokozottan védett hal eszmei értéke 250 ezer forint példányonként. Csupán a ritkasága miatt érdekes ez az apró hal?
– Amint neve is elárulja, növényekkel benőtt, álló vagy lassan áramló vizek jelentenek igazi otthont számára. A faj egykor tömegesen élt hazánkban, hiszen rengeteg vizes élőhelyünk volt, ám a lápok és mocsarak lecsapolását követően visszaszorult azok maradékaiba, a tőzegfejtők gödreibe, valamint csatornákba. Mivel mára nagyon megritkult, fennmaradásáról Magyarországon fajvédelmi program segítségével, mesterséges szaporítással és a szaporulat kitelepítésével gondoskodnak. Negyedmilliós eszmei értéke mutatja, hogy nagyon kevés példány maradt. A lápi póc létét nemcsak az élőhelyek szűkülése veszélyezteti, hanem egy inváziós faj, az amurgéb is. Az utóbbi hal rendkívül intenzíven terjed hazánk területén. Ahol a lápi póc élőhelyén megjelenik az amurgéb, onnan az őshonos hal gyorsan kiszorul. Lengyel kutatókkal végzett etetési kísérletünk során kiderült, hogy az amurgéb a táplálék hetven százalékát kaparintotta meg, a lápi pócnak a harminc százalék maradt. Azaz a táplálékért folyó versenyben az amurgéb sikeresebb. Ráadásul ikrát és halivadékot is fogyaszt, azaz predátorként (ragadozóként) is viselkedik.

– Mit tehetnek az amurgéb ellen?
– Sajnos semmit. Egyetlen esélynek korábbi élőhelyek helyreállítása, majd lápi pócokkal való betelepítése tűnik. A hazai haltenyésztési technológia alkalmas a faj szaporítására.

– A lápi pócból – ha ritkasága miatt nem lenne fokozottan védett – nem főznek halászlét. A horgászok sem dicsekednek azzal, hogy fogtak egy 11 centis lápi pócot. Akkor miért kell nekünk?
– Mert endemikus faj, azaz a legnagyobb állománya a Kárpát-medencében található. A tavalyi rettenetes aszály hatására haltani kutatások is indultak. A kollégák találtak olyan élőhelyet, ahol korábban nem volt ismert a lápi póc, de rengeteg olyan helyen is megfordultak, ahol egykoron élt ez a hal, de mára minden példánya eltűnt.

– Nem tartanak attól, hogy az év hala cím miatt az emberek bármi áron lápi pócot szeretnének az akváriumukba?
– Az év hala versengést 2010-ben kezdtük el. A kiválasztás során arra törekedtünk, hogy két fogható és egy védett halra szavazhassanak az érdeklődők. Célunk egyértelműen a hazai halfajok népszerűsítése. A tavalyi kiírás során is ez vezérelt bennünket – azzal a különbséggel, hogy 2022 végén két védett és egy fogható halfaj közül választhattak a szavazók. A lápi póc életét nem az ismertség fenyegeti, hanem a korábban említett tényezők. Ha a közvéleménybe átmegy, hogy ilyen halfaj is létezik, már megérte.

– Legalább félmillió, legfeljebb hétszázezer ember horgászik az országban. Ők hogyan viszonyulnak a védett halfajokhoz?
– A horgászvizsga részeként nemcsak a fogható, hanem a védett és a fokozottan védett halakat is fel kell ismerni. Ha valakinek kétsége lenne, hogy mi akadt a horgára, fotózza le és küldje el nekünk, mi megmondjuk. Feltéve, ha nem valamilyen különleges hibrid példányt fogtak, mert akkor mi sem segíthetünk. Szilveszter napján is kaptunk fotót.

– Mit gondol, az ember-amurgéb-lápi póc versengésben az őshonos fajnak van esélye?
– A meglévő élőhelyek védelme, a korábbiak rehabilitációja, rekonstrukciója és a mesterséges szaporítás a lápi póc megmaradásának a záloga, összhangban a vízügyi előírások kedvező változásával. Mindezek hatására azt reméljük, hogy növekedni fog a lápi póc élőhelyeinek száma.

Borítókép: Nagy Sándor Alex, a versenyt szervező Magyar Haltani Társaság elnöke (Fotó: Hajdú-Bihari Napló/Czinege Melinda)