Hány rendőri túlkapás kell a szabályozáshoz Amerikában?

Tyre Nichols esete ismét felborzolta az amerikai kedélyeket a rendőri túlkapásokat illetően. A közvélemény egyre sürgeti a közös szabályozást, szakemberek pedig a rendőrképzés elavultságára hívják fel a figyelmet. Van-e kiút az amerikai rendőri túlkapásokból?

Washington, 2022. április 23. Rendõrök a washingtoni Edmund Burke iskolánál elkövetett lövöldözés helyszínén 2022. április 22-én. A támadó négy embert megsebesített, majd végzett magával. MTI/EPA/Jim Lo Scalzo Fotó: Jim Lo Scalzo

Ezzel szemben Amerikában, a városi, megyei, közösségi, állami, szövetségi szinten működő rendőrségek között nincs átjárás, és mivel folyamatos emberhiánnyal küzdenek igyekeznek minél hamarabb utcára rakni az újoncokat, akik elé komoly tanulmányi elvárásokat sem állítanak.

Az amerikai rendőrök érettségi után jelentkezhetnek a kiképzésre, majd esetleg elvégeznek néhány speciális képzést. Európai társaik többsége viszont főiskolát, egyetemet végzett szakember.

További különbség a fegyverekhez való hozzáállás. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye csak akkor engedélyezi a fegyverhasználatot, ha az „feltétlenól szükséges”. Az ENSZ 1979-es fegyveres erőknek szóló iránymutatása hasonló alapokat tartalmaz, ennek megfelelően a világ számos országában, például Új-Zélandon nem is kapnak fegyvert a járőrök. Írországban ki sem képzik őket a használatra.

Amerikában viszont a rendőr bármikor használhatja a fegyverét, ha veszélyben érzi magát vagy más embereket. Ez az ország általános fegyverpárti hozzáállásának köszönhető, amely miatt 120 fegyver jut száz lakosra, és 2021-ben például 73 rendőr hunyt el szolgálatteljesítés közben. Ám ez sehol nincs az ezres nagyságrendhez képest, ahányan rendőrségi intézkedés, adott esetben túlkapás miatt meghalnak minden évben az Egyesült Államokban.

A woke ideológia segíti-e a túlkapások letörését?

A világon számos országban gondot okoz a rendőrség és a helyi kisebbségek viszonya. Franciaországban a feketék és a muszlimok, Ausztráliában a bennszülöttek ellen elkövetett brutalitás kerül címlapokra, jogvédő szervezetek számos OECD országból, köztük Görög- és Olaszországból vagy Észak-Macedóniából jelentenek hasonló túlkapásokat. Amerikában a feketéket hússzor nagyobb valószínűséggel állítják meg igazoltatásra, mint a fehéreket, és háromszor nagyobb a halálozási arányuk.

Ugyanakkor kutatások bizonyítják, hogy a kisebbségek rendőrségi kötelékbe való felvétele nem csökkenti a túlkapásokat. Dél-Afrikában például az apartheid után hiába került számos fekete a rendőrségbe, a legveszélyesebb feketék által lakott területek nem lettek biztonságosabbak. Észak-Íroroszában hiába igyekeznek azonos katolikus és protestáns arányt fenntartani a rendőrség soraiban, a katolikusok sokkal kevésbé bíznak a rendőrségben. Nichols esete is ezt példázza: hiába volt afro-amerikai, öt afro-amerikai társa rontott rá. Nem igaz tehát a woke kultúra által támogatott elképzelés, hogy szinte csak feketék szenvednek el brutális cselekményeket fehér rendőröktől. Geroge Floyd esete után például nem sokkal a 13 éves autista kisfiút, a fehér Linden Cameront lőtték meg.

Van-e megoldás a rendőrségi brutalitásra?

Már 2020-ban és 2021-ben is előkerült a javaslat, amely megtiltaná, hogy az elkövetőket rassz és vallási alapon is profilozzák, továbbá megszüntetné a rendőrök sérthetetlenségét. A képviselőház elfogadta a javaslatot, de a szenátusban többször elbukott, mivel az immunitás kapcsán nem tudtak megállapodni a törvényhozók. Az ugyanis biztosítja, hogy a rendőröknek ne kelljen anyagilag helyt állniuk. Az amerikai kultúra része a folyamatos, gyakorlatilag bármiért való pereskedés, a rendőrök viszont nem keresnek annyit, hogy minden tettükért anyagilag álljanak helyt. Ugyanakkor George Floyd halála hozott bizonyos előrelépést, mivel szövetségi szinten betiltották a rendőrségi fojtogatásokat, illetve megkönnyítették jogsértő rendőrök felelősségre vonását.

Borítókép: Rendőrök a washingtoni Edmund Burke iskolánál elkövetett lövöldözés helyszínén 2022. április 22-én. A támadó négy embert megsebesített, majd végzett magával (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)