Hány rendőri túlkapás kell a szabályozáshoz Amerikában?

Tyre Nichols esete ismét felborzolta az amerikai kedélyeket a rendőri túlkapásokat illetően. A közvélemény egyre sürgeti a közös szabályozást, szakemberek pedig a rendőrképzés elavultságára hívják fel a figyelmet. Van-e kiút az amerikai rendőri túlkapásokból?

Washington, 2022. április 23. Rendõrök a washingtoni Edmund Burke iskolánál elkövetett lövöldözés helyszínén 2022. április 22-én. A támadó négy embert megsebesített, majd végzett magával. MTI/EPA/Jim Lo Scalzo Fotó: Jim Lo Scalzo

George Floyd, Breonna Taylor, Philando Castile, Laquan McDonald és Tyre Nichols: a rendőri túlkapások hírhedt áldozatai. Tyre Nicholst január 7-én este állította meg figyelmetlen vezetés miatt a memphisi rendőrség speciális alakulata, a Street Crimes Operation to Restore Peace in Our Neighborhood (SCORPION). Az öt rendőr dulakodásba keveredett Nicholsszal, aki megpróbált elmenekülni, az egység tagjai paprikasprayvel, elektromos sokkolóval, rúgásokkal és ütésekkel torolták ezt meg. A férfi légzési nehézségei miatt került kórházba, ahol három nappal később elhunyt. 

Tüntetők az egyesült államokbeli rasszizmus és rendőri erőszak ellen tiltakoznak Prágában 2020. június 14-én. Világszerte számos városban tüntettek az utóbbi napokban a rendőri brutalitás és a faji megkülönböztetés ellen. A tiltakozásokat George Floyd afroamerikai férfi halála váltotta ki, aki egy rendőri túlkapás következtében vesztette életét május 25-én Minneapolisban. (Fotó: MTI/EPA/Martin Divisek)

A SCORPION működését azóta felfüggesztették, a rendőrök ellen emberölés, súlyos bántalmazás, hivatali kötelesség megsértése és súlyosított emberrablás miatt vádat emeltek, illetve két tűzoltót felmentettek a szolgálat alól és három mentőst is elbocsájtottak, hogy nem végezték megfelelő módon mentési feladataikat.

Memphis rendőrfőnöke szerint az eljárás „kegyetlen, hanyag és embertelen” volt, a Shelby megyei ügyész, Steve Mulroy pedig úgy nyilatkozott, hogy „meg kell mutatnunk a világnak mit tanultunk a tragédiából”.

Oktatási hiányosságoknak is köszönhetők a túlkapások

A különféle hivatalos szervek, illetve kutató fórumok évek óta publikálnak olyan adatokat, amelyek az amerikai rendőri brutalitás kiemelkedően rossz számait bizonyítják. A Police Executive Research Forum (PERF) szerint például komoly probléma, hogy az amerikai rendőröket jóval rövidebb ideig képzik, mint a világ többi részén, alacsonyabb iskolázottsággal rendelkeznek, illetve a fegyverhasználatra való felkészítés áll a kiképzés középpontjában, nem az olyan soft skillek, mint a problémamegoldás vagy a kommunikációs készség fejlesztése.

Az amerikai igazságügyi minisztérium már 2018-ban felhívta a figyelmet, hogy Amerikában mindössze 833 órát, kevesebb mint 22 hetet töltenek a jövendő rendőrök az iskolapadban, miközben Japánban 15 és 21 hónapig, Németországban két és fél évig tart a kiképzés, de több európai országban három év tanulás és további gyakorlat is vár a kadétokra. 

Az amerikai számok a PERF jelentése szerint tovább romlottak: már csak 20 hetes a kiképzés.

Az amerikai helyzet nagyban köszönhető az összesen 18 ezer rendőrségi szervezet összefüggéstelen rendszerének. Paul Hirschfield, a Rutgers Egyetem szociológusa szerint a centralizált irányítás teszi lehetővé az erőszakszervezetek uniformizálását. Európában például gyakori, hogy csak állami rendőrség működik, néha kiegészítve polgárőrséggel vagy önkormányzati erőszakszervezetekkel. Angliában ugyan különálló rendőrségek vannak, de mindegyiknek meg kell felelnie a közös állami szabályozásnak. 

Ezzel szemben Amerikában, a városi, megyei, közösségi, állami, szövetségi szinten működő rendőrségek között nincs átjárás, és mivel folyamatos emberhiánnyal küzdenek igyekeznek minél hamarabb utcára rakni az újoncokat, akik elé komoly tanulmányi elvárásokat sem állítanak.

Az amerikai rendőrök érettségi után jelentkezhetnek a kiképzésre, majd esetleg elvégeznek néhány speciális képzést. Európai társaik többsége viszont főiskolát, egyetemet végzett szakember.

További különbség a fegyverekhez való hozzáállás. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye csak akkor engedélyezi a fegyverhasználatot, ha az „feltétlenól szükséges”. Az ENSZ 1979-es fegyveres erőknek szóló iránymutatása hasonló alapokat tartalmaz, ennek megfelelően a világ számos országában, például Új-Zélandon nem is kapnak fegyvert a járőrök. Írországban ki sem képzik őket a használatra.

Amerikában viszont a rendőr bármikor használhatja a fegyverét, ha veszélyben érzi magát vagy más embereket. Ez az ország általános fegyverpárti hozzáállásának köszönhető, amely miatt 120 fegyver jut száz lakosra, és 2021-ben például 73 rendőr hunyt el szolgálatteljesítés közben. Ám ez sehol nincs az ezres nagyságrendhez képest, ahányan rendőrségi intézkedés, adott esetben túlkapás miatt meghalnak minden évben az Egyesült Államokban.

A woke ideológia segíti-e a túlkapások letörését?

A világon számos országban gondot okoz a rendőrség és a helyi kisebbségek viszonya. Franciaországban a feketék és a muszlimok, Ausztráliában a bennszülöttek ellen elkövetett brutalitás kerül címlapokra, jogvédő szervezetek számos OECD országból, köztük Görög- és Olaszországból vagy Észak-Macedóniából jelentenek hasonló túlkapásokat. Amerikában a feketéket hússzor nagyobb valószínűséggel állítják meg igazoltatásra, mint a fehéreket, és háromszor nagyobb a halálozási arányuk.

Ugyanakkor kutatások bizonyítják, hogy a kisebbségek rendőrségi kötelékbe való felvétele nem csökkenti a túlkapásokat. Dél-Afrikában például az apartheid után hiába került számos fekete a rendőrségbe, a legveszélyesebb feketék által lakott területek nem lettek biztonságosabbak. Észak-Íroroszában hiába igyekeznek azonos katolikus és protestáns arányt fenntartani a rendőrség soraiban, a katolikusok sokkal kevésbé bíznak a rendőrségben. Nichols esete is ezt példázza: hiába volt afro-amerikai, öt afro-amerikai társa rontott rá. Nem igaz tehát a woke kultúra által támogatott elképzelés, hogy szinte csak feketék szenvednek el brutális cselekményeket fehér rendőröktől. Geroge Floyd esete után például nem sokkal a 13 éves autista kisfiút, a fehér Linden Cameront lőtték meg.

Van-e megoldás a rendőrségi brutalitásra?

Már 2020-ban és 2021-ben is előkerült a javaslat, amely megtiltaná, hogy az elkövetőket rassz és vallási alapon is profilozzák, továbbá megszüntetné a rendőrök sérthetetlenségét. A képviselőház elfogadta a javaslatot, de a szenátusban többször elbukott, mivel az immunitás kapcsán nem tudtak megállapodni a törvényhozók. Az ugyanis biztosítja, hogy a rendőröknek ne kelljen anyagilag helyt állniuk. Az amerikai kultúra része a folyamatos, gyakorlatilag bármiért való pereskedés, a rendőrök viszont nem keresnek annyit, hogy minden tettükért anyagilag álljanak helyt. Ugyanakkor George Floyd halála hozott bizonyos előrelépést, mivel szövetségi szinten betiltották a rendőrségi fojtogatásokat, illetve megkönnyítették jogsértő rendőrök felelősségre vonását.

Borítókép: Rendőrök a washingtoni Edmund Burke iskolánál elkövetett lövöldözés helyszínén 2022. április 22-én. A támadó négy embert megsebesített, majd végzett magával (Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)