Ki gondol Afrikára?

Az egyetlen ok, amiért Afrika bármikor pénzt kap, az a saját teljesítménye, valamint az ottani – külföldi – befektetések védelme.

Zaria, 2021. május 15. Nigériai asszony és gyermeke halad el Ahmed Nuhu Bamalli zariai emír palotája mellett az észak-nigériai Zaria városban 2021. május 14-én, a muzulmán szent böjti hónapot, a ramadánt lezáró háromnapos íd al-fitr ünnep második napján. MTI/EPA/Akitunde Akinleye Fotó: Akitunde Akinleye

Eközben pontosan ugyanúgy folyik a fekete kontinens élete, mint korábban mindig. Nem arról van szó, hogy mindig mindenki meghal, martalócok támadnak a falvak lakosságára, gyilkos vírusok pusztítják a kimondhatatlan nevű országokat. Ezek is megtörténnek, de lényegében ami Afrikában történik, az ott is marad. Nem lesz világhírű egy-egy zseniális művészük, hacsak nem kell feltölteni a fekete kvótát valamely díjkiosztón, nem születnek új találmányok valamely afrikai egyetemen vagy kutatóintézetben, nem csodálkozunk rá Afrika kiváló sportolóira. Igen, lehet Marokkót említeni mint Afrika kiváló képviselőjét a katari focivébén, de a Maghreb kulturálisan igencsak távol van a Fekete-Afrikától, ráadásul lényegé­ben Franciaország B-válogatottja volt az a csapat, olyan játékosokkal, akik feltételezték, hogy sose játszanak majd trikolórban, így marad a régi haza. Tunézia ugyanezzel küzd, s ugyancsak nem volt rossz. De a gigászi Afrikából ez a két felvillanás édeskevés.

A Szaharától délre fekvő vidékeken roppant régóta fennálló, rendkívül rossz hatalomgyakorlási rendszer honosodott meg, és senkinek sem áll érdekében ennek megváltoztatása.

Afrika vezetői saját népeiket zsákmányolták ki a történelem során folyamatosan, ezt a rendszert pedig örömmel használták ki a sokkal hatékonyabb és fejlettebb európai gyarmatosító nemzetek. A ma bőven patakzó krokodilkönnyek az óceán túlpartján vagy a Brit-szigeteken semmit se érnek, esetleg az önmagukat jó embernek tartó antirasszista aktivisták kapnak tőlük szívdobogást. Pedig egész Afrika lényegében egy hatalmas CFA-frank-átváltó automata. Óriási lehetőségek a nyersanyagok és a kulturális közelség miatt, fél évezredes hajózási útvonalak és egykori part menti faktorházak körül kiépült európai stílusú városok segítségével ma is kiszivattyúzható Afrikából a pénz, és bizony ma is elég egy gyöngysor egy helyi vezető megvásárlására. Ez ugyanakkor kicsit se menti fel az afrikai vezetőket, akik következetesen elhanyagolják országaik vezetését, sőt a zavarosban halászva kihasználják az adódó helyzeteket.

Nigéria a kontinens egyik legnagyobb hatalma. A napokban újra lecsapott egy banda egy templomra, amelyet felgyújtott, és megégette a plébánost. Vallási ellenségeskedés lenne? Hát hogyne! Nigéria nem egységes nemzetállam, itt törzsek uralkodnak egy-egy térség felett, más nyelven beszélnek, más vallást követnek, mások a szokásaik, és évezredek óta gyilkolják egymást. Ha Európa figyelne ­Afrikára, tudná, hogy az európai szokások és országhatárok itt nem érvényesek. Mindenesetre kizárólag Magyarország jelezte, hogy gyorssegélyt küld a kiégett templomba. Mert Magyarország európai ország, és megpróbálja megvédeni az ottani értékeit. Ez pedig ebben az esetben a kereszténység.

Borítókép: Nigériai asszony és gyermeke halad el Ahmed Nuhu Bamalli zariai emír palotája mellett az észak-nigériai Zaria városban 2021. május 14-én, a muzulmán szent böjti hónapot, a ramadánt lezáró háromnapos íd al-fitr ünnep második napján (Fotó: MTI/EPA/Akitunde Akinleye)