Az észak-szíriai régióban már a földrengés előtt is katasztrofális volt a humanitárius helyzet

Sok tízezer áldozat, milliók fedél nélkül, éhség, éjszakai fagyok, reménytelenség. Ez maradt a földrengés után a szíriai–török határon. Ám amíg Törökországot munkagépek és keresőcsapatok zaja töltötte meg már február­ 6-án, Szíriában éppen megindult a segélyezés. A polgárháború sújtotta országban minden lépés politikai ­következményekkel jár, amelyeket a nemzetközi szereplők nem feltétlenül szeretnének viselni.

SYRIA-QUAKE Fotó: RAMI AL SAYED Forrás: Europress/AFP

Egyes források szerint Szíria északnyugati területeire mindössze hat teherautó jutott be az első héten, így a mentési munkálatok minden professzionális segítség nélkül történtek. A nem hivatalos szíriai polgári védelem, a fehérsisakosok vezetője, Ráed asz-Száleh sem véletlenül bírálta a nemzetközi közösséget, hogy Griffiths látogatása „túl késő és túl kevés”, mivel a helyi erők hiába kértek napokon át segítséget.

– Mindannyiunkban megvan a késztetés, hogy ha baj történik, akkor dobjunk félre mindent, és segítsünk, azonban Szíria olyan helyzetben van, hogy minden lépésnek nemzetközi következményei lesznek – teszi hozzá Szalai Máté.

Az országban több mint egy évtizede dúl a polgárháború, így az ott élők számára a földrengés okozta pusztítás a sokadik katasztrófa. Az Egyesült Államok 1979-ben vette fel Szíriát a terrorizmust támogató országok listájára, majd évről évre szélesítette a szankciók körét, a 2011-es arab tavasz után pedig teljes embargót vezetett be. 

Az Európai Unió is hasonló módon cselekedett, ami miatt a kereskedelem Szíriával gyakorlatilag lehetetlenné vált. Bár a humanitárius adományokra a szankciók elvileg nem vonatkoznak, azok mégis nagyon nehezen jutnak el a végcéljukhoz, mivel minden esetben bizonyítani kell, tényleg humanitárius csomagról van szó.

– Az első héten az Aszad-rezsimmel szövetséges Kínából, Oroszországból, Iránból érkeztek szállítmányok, de Kína messze van, Oroszország inkább Ukrajnára összpontosít, Iránban pedig tüntetések és szintén szankciók nehezítik a komolyabb segítségnyújtást – magyarázza Csicsmann László, a Széchenyi István Egyetem dékánja.

Frontvonalak között

A humanitárius segélyezést nemcsak a szövetségesek hiánya, de az ország megosztottsága is nehezíti. Az Aszad-rezsimet nem ismeri el a nyugati világ, márpedig az ENSZ-segélyszállítmányok csak hivatalos úton, tehát kormányzati szerveken keresztül juthatnak el bármely országhoz. Amerika 180 napra felfüggesztette a szankciókat, de nem győzi hangsúlyozni, hogy nem az Aszad-rezsimet támogatja, hanem a „szíriai népet” a fehérsisakosokon keresztül. 

Az ország északi területeinek egy részét a Törökország által támogatott milicisták, a másikat az Al-Kaidához köthető dzsihadisták irányítják. A harmadik csoport a kurdoké, akiknek központi területükön kívül Aleppó felett is van kisebb enklávéjuk.

 A felosztottság és a háború miatt Északnyugat-Szíriában már a földrengés előtt is katasztrofális volt a humanitárius helyzet, mivel igen kis területen élt ötmillió ember, ebből hárommillió belső menekültként és jelentős részük az iszlamisták között – beszorulva a török határ és a frontvonal közé. Ezzel a kérdéssel pedig nem nagyon tudott mit kezdeni a nemzetközi közösség.

– Az Aszad-kormányzatnak nincs nemzetközi legitimációja. A lakosság ellen elkövetett 2013-as vegyifegyver-támadás olyan vörös vonalnak számít a Nyugat szemében, amelynek következtében az Egyesült Államok és az unió is a rezsim bukásában érdekelt. Nehéz beismerni, hogy lehet, mégis kapcsolatot kellene tartani a kormányzattal, mivel ez a lépés az amerikai–iráni kapcsolatokkal is összefüggene, amelyek viszont kifejezetten rosszak – mondja el Csicsmann László.

Háborús logika

A cinikus elemzések szerint annak is betudható a segítség késése, hogy a Nyugat remélte, ezáltal az Aszad-kormányzat hatalma gyengülhet. Tény, hogy valóban úgy tűnik, a helyi hatalom megpróbál egyfajta legitimitást szerezni a földrengésnek köszönhető segélyezés révén. Mások inkább Oroszországra mutogatnak, mivel Moszkva okolható azért, hogy a korábbi négy északi határátkelőből hosszú ideig csak egy működött. 

Február 14-én sikerült új átkelőket megnyitni. Bab al-Salamnál még aznap tíz ENSZ-kamion lépett be a felkelők által ellenőrzött területekre, amelyeket újabb tizenegy követett hamarosan. A másik átkelőn huszonhat szervezet szállítmányai haladtak át, illetve Amerikából tizenkét szíriai orvos is érkezett.

Damaszkusz már február 11-én engedélyezte, hogy a segélyszállítmányok eljuthassanak a szakadár területekre, de a belső harcok miatt ez nem ment zökkenőmentesen. Kurd hírforrás szerint például a központi területekről küldtek a kurdok az Aleppó feletti enklávéba szállítmányt, amelyet a kormányerők feltartóztattak, és csak a fél rakományt engedték tovább. Szalai Máté szerint a Nyugatnak minden oka megvan bizalmatlannak lenni az Aszad-rezsimmel szemben, mivel az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a nemzetközi segélyeket a háborús logika szerint osztják el, tehát azokat az Aszadot segítő erők kapják meg. André Bank, a hamburgi GIGA Institute of Middle East Studies kutatója például a Covid-oltások kapcsán számolt be arról, hogy a kormányzat hogyan próbálta a vakcinákat csak a kormányerők között szétosztani.

Az Európai Unió és Izrael véleménye azonban az, hogy a semmilyen segítségnél még mindig jobb a háborús logikán alapuló elosztás, így hajlandók együttműködni Damaszkusszal. A kérdés egyre inkább a hosszú távú újjáépítés lesz, hiszen Amerika szankcióinak 180 napos felfüggesztése kevés minden feltétel rendezésére. 

Csicsmann László szerint a harcok katonai fázisa már 2019-ben alábbhagyott, amikor Oroszország bejelentette, hogy a déli, Aszad-közeli területek újjáépítését vállalja, de ez nem történt meg, az északi régiók kapcsán pedig még ígéretek sem születtek. A helyzeten segíthet az ENSZ bejelentése, hogy Szíria 398 millió dolláros segítséget kap a következő három hónapban – de csak akkor, ha az összeg tényleg eljut a rászorulókhoz.

Átverés

Szinte pontosan egy évvel ezelőtt, az orosz–ukrán háború kitörésekor TikTok- és Twitter-üzenetek lepték el a világhálót, amelyek az ukrán menekültek megsegítésére szólítottak fel. 

Most „Segítsünk Törökországnak”, „Imádkozzunk Törökországért” és „Adakozzatok a földrengés áldozatainak” felhívásokat olvasni, PayPal- és kriptovalutatárcák villogó kiírása kíséretében. Az egyik bejegyzés három órán keresztül összeomlott házakról mutatott pixeles légi felvételt, de a kamera kikapcsolása után egy kínai férfi nevetését lehetett hallani. 

Másik TikTok-videóban egy gyerek látható, aki azonban nem a földrengés áldozata, a kép eredetije a 2018-as kurd összecsapásokból származik. Egyes felmérések szerint az adományozásra felhívó videók akár hetven százaléka is hamis lehet, így az illetékesek kérik, csak bejegyzett jótékonysági szervezetek megszokott számlaszámára utaljanak az adakozni vágyók.

Borítókép: A szíriai Jinderisban a túlélők magukra hagyva mentették hozzátartozóikat. Több millió gyerek sérült meg (Fotó: Europress/AFP)