Megújulnak a budavári Szentháromság tér épületei

Nagyot nézhet az, aki mostanában a Szentháromság téren jár. A magyarság történelmének egyik fontos budavári darabkája 1867-ben koronázási helyszín, vagy még régebbre visszatekintve, itt állt a XV. században Hess András nyomdája, és itt jelent meg az első magyarországi nyomtatott könyv, a Chronica Hungarorum, amely a magyarság történetét meséli el latin nyelven a kezdetektől egészen Mátyás király uralkodásáig.

2023.02.20. Budapest Szentháromság tér Magyar Nemzet Éberling András Fotó: Éberling András

Ma építkezések, rekonstrukciók és bontások nyomai látszódnak minden irányban. Mire egyszer a végükre érnek Budavár fejlesztései, a Mátyás-templom előtti tér összképe is újjáalakul.

Az egykori Pénzügyminisztérium budavári épülete visszanyeri eredeti, sokkal magasabb és jóval díszítettebb homlokzatát. Fotó: Éberling András

A Mátyás-templom néhány évvel ezelőtti felújítása csak az első volt a sorban. Manapság – főleg a Covid-korszak lezárulta után – ismét tömegek, köztük a Buda és Pest szépségeire először vagy sokadjára rácsodálkozó külföldi turisták fotózzák az égbe törő neogótikus templomot, visszanyert régi pompájában. Maga a Szentháromság tér felülete is megújult – már nem a régi idők töredezett aszfaltján, hanem minőségi térkövön járhatunk körbe, s így vehetjük szemügyre a változó városképet. 

Pénzügyminisztériumból beatklub

Mert változás történik: a sokáig Magyarság Háza néven is ismert, egykori Pénzügyminisztérium épülete visszanyeri eredeti, sokkal magasabb és jóval díszítettebb homlokzatát, amely a Mátyás-templommal fog vetekedni pompájában. Az épületet Fellner Sándor tervezte, aki a gótikus stílus elemeit felhasználva reprezentatív minisztériumi épületet álmodott meg ólomüveg ablakokkal, mázas cserepekkel, oszlopsorokkal, tornyokkal. Az 1904-re elkészülő palota a világháborúban súlyos károkat szenvedett, majd az újjáépítéskor letisztult, egyszerűsített neogót homlokzatot kapott. 

A Pénzügyminisztérium lerombolt épülete, 1945. Fotó: Fortepan

Ebben a formában ismerhették meg az azóta egymást követő nemzedékek fiataljai a hatvanas évek itt működő beatklubjaiban vagy a műszaki egyetemista bálokon. Ennek a korszaknak is vége szakadt: a mostani felújítás után ismét a Pénzügyminisztériumé lesz az épület. A belső udvarokon modern irodai részeket is kialakítanak, de a tér felől újra a századelős homlokzatot fogjuk látni – már most érzékelhető ennek kibontakozása.

Lehetett volna rondább is

Pár lépéssel arrébb eltakart üres telket, bontás helyét látjuk. Itt állt a Burg Hotel, amely diplomaták lakóházának épült 1979 és 1981 között. Az épület és annak nemrégiben történt elbontása viták tárgya volt: az építészszakma egy része a kései Kádár-korszak egyik jellemző és kiemelkedő minőségű alkotását látta benne, a városlakók nagy része viszont valószínűleg csak egy jellegtelen épületnek tartotta, amelynek az egyetlen előnye az volt, hogy lehetett volna rondább is.

A Burg Hotel (jobbra) 2015-ben. Fotó: MTI/Marjai János

Az elméleti vitáknak azonban hamar vége szakadt: az alig negyven évet megélő szállodaépület már a múlté, s a legutolsó ismert tervek szerint a háborús pusztítás előtt több száz éven át itt álló három kicsi házat imitáló új épület születik majd itt újjá. Hogy a végeredmény mennyire lesz autentikus, avagy – az eddigi látványtervek alapján – aggasztóan posztmodern, még nem tudható.

Ami miatt viszont nem kell aggódni, az a Szentháromság tér további, meghatározó épülete, a régi budai városháza, amely nemrég esett át minőségi rekonstrukción. Az épület egybeforrt Buda újkori történetével. Rögtön Buda törököktől való 1686-os visszafoglalása után kitűzték a célt, hogy ezen a helyen álljon majd az új városháza. 

Az építkezés végül 1702 és 1710 között valósult meg Venerio Ceresola olasz építész tervei alapján. Budát az 1873-as nagy városegyesítésig irányították innen, majd a XX. században többféle intézmény működött itt – és még több ötlet merült fel a hasznosítására –, 2014-ben végül a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványához került, amely gondosan felújíttatta. Az épületben most már minőségi körülmények között férnek meg egymás mellett békésen a különböző korok építési rétegei a szükséges kortárs kiegészítésekkel Szabó Levente és társai munkája nyomán.

Budavári holttér

A Szentháromság tér egyik térfaláról még nem beszéltünk – már csak azért sem, mert fal sincs ott, csak növényzet. A Mátyás-templomtól délre fekvő sétatéri övezeten túl kis park húzódik meg, amelyet Szentháromság parknak is neveznek. Egykor épületek álltak a helyén – ahogyan a Mátyás-templom is egy folyamatos házsor eleme volt az eredeti, régi alakjában. A háború után üressé váló területből aztán parkot csináltak, amely felett jócskán eljárt az idő. Kissé holttér ez: a Mátyás-templomot és Halászbástya-végigjárást kipipáló, ráérősebben kalandozó, megpihenni kívánó turistákon kívül nem sokan jönnek be ide – mert nincs is nagyon miért. 

Fotó: Éberling András

Megkopott kis zöldfelületről van szó pár árnyékot adó fa alatt, a sűrű beépítettségű várterületen azonban roppant nagy érték ez is. Mivel sokaknak szívügye, komoly viták tárgya is: az elképzelések eltérőek. Az önkormányzat szerint a park jelenlegi fizikai állapota „teljesen lepusztult”, és „méltatlan a most átépítés alatt lévő, illetve már felújított építészeti környezethez”. 

Egy éve a budavári önkormányzat tervpályázatot írt ki a Szentháromság téri zöldfelületek megújítására. Jelenleg a nyertes pályamű jelentős lombkoronájú fákkal beépítve, ámde füvesítés nélküli, gyalogosbarát zöld oázist szeretne kialakítani a Tárnok utca szintjére való süllyesztéssel, amely enyhítheti a park környezetétől való elkülönülését.

Kérdés: egy ilyen átalakítás mellett parknak nevezhető-e majd továbbra is ez a terület, vagy inkább sétánynak? Annyi bizonyos, hogy a zöldterületi megújulással a mostaninál nyitottabb liget születhet, amelynek a széle zöld falként zárhatja le a Szent István lovas szobor és a Halászbástya felé lejtő, látványos és közkedvelt térséget.

Borítókép: Turisták a Szentháromság téren, az egykori Pénzügyminisztérium épülete előtt. (Fotó: Éberling András)