Ma építkezések, rekonstrukciók és bontások nyomai látszódnak minden irányban. Mire egyszer a végükre érnek Budavár fejlesztései, a Mátyás-templom előtti tér összképe is újjáalakul.
A Mátyás-templom néhány évvel ezelőtti felújítása csak az első volt a sorban. Manapság – főleg a Covid-korszak lezárulta után – ismét tömegek, köztük a Buda és Pest szépségeire először vagy sokadjára rácsodálkozó külföldi turisták fotózzák az égbe törő neogótikus templomot, visszanyert régi pompájában. Maga a Szentháromság tér felülete is megújult – már nem a régi idők töredezett aszfaltján, hanem minőségi térkövön járhatunk körbe, s így vehetjük szemügyre a változó városképet.
Pénzügyminisztériumból beatklub
Mert változás történik: a sokáig Magyarság Háza néven is ismert, egykori Pénzügyminisztérium épülete visszanyeri eredeti, sokkal magasabb és jóval díszítettebb homlokzatát, amely a Mátyás-templommal fog vetekedni pompájában. Az épületet Fellner Sándor tervezte, aki a gótikus stílus elemeit felhasználva reprezentatív minisztériumi épületet álmodott meg ólomüveg ablakokkal, mázas cserepekkel, oszlopsorokkal, tornyokkal. Az 1904-re elkészülő palota a világháborúban súlyos károkat szenvedett, majd az újjáépítéskor letisztult, egyszerűsített neogót homlokzatot kapott.
Ebben a formában ismerhették meg az azóta egymást követő nemzedékek fiataljai a hatvanas évek itt működő beatklubjaiban vagy a műszaki egyetemista bálokon. Ennek a korszaknak is vége szakadt: a mostani felújítás után ismét a Pénzügyminisztériumé lesz az épület. A belső udvarokon modern irodai részeket is kialakítanak, de a tér felől újra a századelős homlokzatot fogjuk látni – már most érzékelhető ennek kibontakozása.
Lehetett volna rondább is
Pár lépéssel arrébb eltakart üres telket, bontás helyét látjuk. Itt állt a Burg Hotel, amely diplomaták lakóházának épült 1979 és 1981 között. Az épület és annak nemrégiben történt elbontása viták tárgya volt: az építészszakma egy része a kései Kádár-korszak egyik jellemző és kiemelkedő minőségű alkotását látta benne, a városlakók nagy része viszont valószínűleg csak egy jellegtelen épületnek tartotta, amelynek az egyetlen előnye az volt, hogy lehetett volna rondább is.
Az elméleti vitáknak azonban hamar vége szakadt: az alig negyven évet megélő szállodaépület már a múlté, s a legutolsó ismert tervek szerint a háborús pusztítás előtt több száz éven át itt álló három kicsi házat imitáló új épület születik majd itt újjá. Hogy a végeredmény mennyire lesz autentikus, avagy – az eddigi látványtervek alapján – aggasztóan posztmodern, még nem tudható.
Ami miatt viszont nem kell aggódni, az a Szentháromság tér további, meghatározó épülete, a régi budai városháza, amely nemrég esett át minőségi rekonstrukción. Az épület egybeforrt Buda újkori történetével. Rögtön Buda törököktől való 1686-os visszafoglalása után kitűzték a célt, hogy ezen a helyen álljon majd az új városháza.
Az építkezés végül 1702 és 1710 között valósult meg Venerio Ceresola olasz építész tervei alapján. Budát az 1873-as nagy városegyesítésig irányították innen, majd a XX. században többféle intézmény működött itt – és még több ötlet merült fel a hasznosítására –, 2014-ben végül a Magyar Nemzeti Bank egyik alapítványához került, amely gondosan felújíttatta. Az épületben most már minőségi körülmények között férnek meg egymás mellett békésen a különböző korok építési rétegei a szükséges kortárs kiegészítésekkel Szabó Levente és társai munkája nyomán.
