Csepelen Weiss Manfrédhoz kerülhetünk közelebb, de arra is fény derül, hogy vajon mi lehet a közös a Csepeli Munkásotthonban és a mexikóvárosi operaházban, illetve, hogy Újpest annak idején úgy bűzlött, hogy a jellegzetes szag még Kertész Imre emlékeiben is élénken élt. Miket firkált Jókai Mór barna jegyzetfüzetébe?
Ki volt az a félszemű kalózhoz hasonlatos fickó, aki híresen jó halászcsárdát vezetett a Népszigeten, ahol még József Attila is tiszteletét tette? Milyenek voltak azok a bizonyos „csöngetős mozik” – és vajon valóban Heltai Jenő találta ki a mozi elnevezést?
Koniorczyk Borbála és Merker Dávid tovább árnyalja a Budapestről alkotott képünket: a Hosszúlépés a körúton túl igazi csemege az urbanisztika kedvelőinek. A szerzők az archív anyagok és az izgalmas sztorik segítségével remekül festik le a huszadik század fordulójának hangulatát, az olvasó pedig rácsodálkozik a mára eltűnt, valamint a ma is álló épületek gazdag történelmére.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!