Több milliárd jelszó került nyilvánosságra, mégsem szól a vészcsengő

A Z generációt hiába hívják digitális bennszülöttnek, mégis őket érdekli a legkevésbé online védettségük. A Covid negatív pszichés hatásait is a jelenleg épp a munkaerőpiacra belépő korosztály érezte meg, a digitális biztonság hiánya pedig nemcsak a magánéletben, de a munkahelyen is problémát okozhat.

Digital security, conceptual illustration. (Photo by VICTOR HABBICK VISIONS/SCIENCE P / VHB / Science Photo Library via AFP) Fotó: VICTOR HABBICK VISIONS/SCIENCE P Forrás: Europress/AFP

A holland biztonsági cég, a Gemalto mérése is alátámasztja, hogy egyre több adat kerül illetéktelen kezekbe, ennek ellenére a cégek 69 százaléka biztonságban érzi adatait a megfelelő tűzfal, antivírusprogramok, behatolásészlelő és -megelőző rendszereknek köszönhetően. Ez is okozhatja, hogy a legfiatalabb munkavállalók, a Z generáció nagyban támaszkodik a munkáltatók által jónak hirdetett számítástechnikai védelemre.

Régi jelszavak okozzák a digitális biztonság hiányát

A magán digitális biztonság tekintetében azonban az 1995 és 2009 között születettek igen rosszul állnak. Az amerikai Beyond Identity, többlépcsős azonosítást zászlójára tűző cég szerint a Z generáció esetén a legvalószínűbb, hogy jelszavaikat (legrosszabb esetben egy jelszavukat) több helyen is felhasználják, csere esetén pedig egy korábbit választanak. Összességében az emberek 47 százaléka használja újra jelszavait, a Z generáció 24 százaléka biztosan, 34 százaléka pedig nagy valószínűséggel tesz így. Ugyanezek a számok a millenniumiak esetén 14 és 37 százalék, az X generációnál pedig 11 és 26 százalék.

Ráadásul a jelszavak többsége nem kifejezetten erős, sokszor tartalmaznak személyes adatokat, mint nevet vagy születési dátumot, házi kedvencek neveit, illetve olyan alap különleges karaktereket, mint a felkiáltójel vagy a kukac. A Z generáció kevesebb mint harmada frissíti legalább évente jelszavait, tízből egy pedig általános iskola óta ugyanazt használja. Negyven százalékuk hat-tíz éves jelszavakkal jelentkezik be. A legidősebbek 14 százaléka, az X generáció 18 százaléka és a millenniumiak 22 százaléka használ ötévesnél régebbi jelszót.

A kutatás vezetője, Sam Larson szerint a Z generációt nem véletlenül hívják okostelefonos generációnak is, egyszerűen nem hiszik el, hogy a kezükben tartott világ ellenük fordulhat, feltörhetik fiókjaikat, elvehetik adataikat. Úgy vélik, az idősebbek sokkal több és fontosabb adattal rendelkeznek, és ezek védelmére szolgálnak a vállalati programok is. Szakértők azonban figyelmeztetnek, hogy a legjobb vállalati biztonsági rendszer sem ér semmit, ha a felhasználók nem elég körültekintőek, például a különféle telefonos applikációkban számon tartott jelszavak egyáltalán nincsenek a legnagyobb biztonságban.

A válaszadók fele jegyzi meg a jelszavait, negyven százalékuk, köztük a Z generáció többsége használ jelszórendező applikációt, a maradék pedig papíron tárolja azokat. Mivel a fiatalok többsége inkább a technológiát választja a jelszavak megjegyzése helyett, ezért bátran használják az automatikusan generált verziókat. Az X generáció és a millenniumiak ezzel szemben igyekeznek saját rendszert kialakítani, és így fejben tartani a jelszavakat.

A technológia folyamatos használata és a memóriakészség átalakulása közötti kapcsolat régóta bizonyított tény. A megsokszorozódott információmennyiség hatással van a fókuszálóképességre, amely a memóriával és a feldolgozóképességgel együtt a korral természetesen csökken. Az internet által folyamatosan elérhető információmennyiség felgyorsítja a folyamatot, egyre felületesebb és figyelmetlenebb gondolkodókká változtatva az embereket. A digitális bennszülöttek ennek ellenére egyfajta külső meghajtóként tekintenek az internetre, így nem gondolják, hogy szükségük van a dolgok megjegyzésére, ami még inkább visszafogja a „memóriaizmok” edzését.

A biometrikus azonosításé a jövő?

A jelszavakkal kapcsolatos problémák megoldása a szakértők szerint a biometrikus azonosításban rejlik. Larson szerint ugyanis nincs az a mennyiségű speciális karakter vagy véletlenszerűen megválasztott számsor, amely egy hekkert elriasztana. Nem véletlen, hogy az Apple már Face ID és Touch ID biometrikus azonosítást végez. Továbbá lehetséges azonnali üzenetküldéssel is egyszeri jelszót generálni, ami megkönnyíti az azonosítást. A biometria kínálta egyszerűség felé hat, hogy a Z generáció lesz hamarosan a legnagyobb vásárlóközönség: 33 trillió dollárt érnek majd 2030-ra, ami a világ bevételének negyede.

Ezt az összeget Bereczki Enikő generációs szakértő szerint a legdrágább szegmensekben költik el. Az influencerek hatása nyomán drága ruhák és cipők szolgálnak pillanatnyi önbizalompótlékként, ám a vásárlás öröme gyorsan elvész, ezért újabb és újabb költekezésre van szükség. Ráadásul a pandémia okozta elzártság és netfüggés még szorosabbá fűzte az influencerekkel és az online vásárlással való kapcsolatot.

Mickey Boodaei, a Transmit Security vezetője szerint azonban a Z generáció fele hagyott már ott weboldalt csak azért, mert elfelejtette a jelszavát. Ezt a cégek nem engedhetik meg, ezért egyre inkább a Z generációs igényeket látjuk visszaköszönni az online vásárlásban. Ezt mutatja a forgalom és a fizetési szolgáltatások applikációkba terelése, ahol a folyamatosan kézben lévő okostelefon miatt lehetőség van biometrikus azonosításra.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Victor Habbick Visions/Science P/ VHB /Science Photo Library via AFP)