Mikor lesz a következő pandémia?

Hiába tért vissza az élet a normális kerékvágásba a Covid tömegjárványa után, egyre több figyelmeztetés lát napvilágot, hogy hasonló világjárvány még a millenniumiak életében újra elő fog fordulni. A biológiai hadviselés előtérbe kerülésével tovább nő egy esetleges pandémia veszélye.

The National Trust team of rangers clear deceased birds from Staple Island, one of the Outer Group of the Farne Islands, off the coast of Northumberland, where the impact of Avian Influenza (bird flu) is having a devastating effect on one of the UK's best known and important seabird colonies with 3104 carcasses recovered by rangers so far. The National Trust, who care for the islands, have warned this number could be the "tip of the iceberg" as cliff nesting birds, including guillemots and kittiwakes, will have fallen and been lost to the sea. Picture date: Wednesday July 20, 2022. (Photo by Owen Humphreys/PA Images via Getty Images) Fotó: Owen Humphreys - PA Images Forrás: Getty Images

A kérdés, hogy a következő komoly megbetegedést okozó vírusmutáció mennyire lesz természetes folyamat eredménye. Christine Parthemore stratégiai elemző szerint komoly veszély, hogy a Covidnak köszönhetően egyre több ország jelenti be a legveszélyesebb vírusok (így például az Ebola, SARS, Covid) kezelésére alkalmas négyes biztonsági szintű laborok létrehozását, amelyek egyértelműen nemcsak megelőző kutatásokra alkalmasak, hanem fegyverfejlesztésre is.

Az ENSZ biológiai fegyverekről szóló konvenciójának 1975 óta célja, hogy megakadályozza országok biológiaifegyver-gyártását. Ugyanakkor épp a koronavírus-járvány kapcsán merül fel egyre többször – többek között CIA- és FBI-jelentésekben –, hogy a pandémia valójában egy vuhani laborból kiszabadult vírustörzsnek köszönhető.

Szovjet tudósok a rendszerváltás előtt az Ebolából szerettek volna fegyvert készíteni, az USA feljegyzései szerint Irán botulinum toxinnal rendelkezik, illetve a fejlett világban is valószínűsíthető, hogy léteznek biológiai fegyverek.

 Bevetésüket az ENSZ tiltja. Azonban a jelenlegi nemzetközi politikai környezetben az ENSZ kevesebb tiszteletnek örvend, illetve az orosz–ukrán konfliktus nyomán a biztonsági tanácsban sincs egyetértés, ami komoly nyomást jelent a biológiai biztonságra.

Mennyire fontos a kutatás szabadsága?

Egyre többször merül fel ezért a kérdés, hogy szabályozni kell-e a kutatást. Egyetemi szakértők szerint az beavatkozás lenne a felsőoktatás autonómiájába, ráadásul lassíthatja a vakcinák fejlesztését. Az mRNS-technológia új távlatokat nyitott, például segített a tavalyi majomhimlőjárvány esetén is. Ugyanakkor Kevin Esvelt, az MIT biológusa úgy véli, mégis szükség volna valamilyen általános szabályozásra, mivel jelenleg a sötét weben ezer dollár alatt lehet elérni különféle összetevőket, amelyekkel saját laborban veszélyes vírus állítható elő. Az oltások és különösen az mRNS-technológia fontosságát Müller Viktor elméleti biológus is hangsúlyozza, mondván, hogy egy világjárvány lefolyását nagyban befolyásolja, milyen gyorsan és milyen hatékonyan sikerül az oltást kifejleszteni.

Az mRNS-technológia előnye, hogy a gyártást gyorsabban lehet átállítani a szezonális influenzatörzsekről az újannan megjelenő vírusra célzott vakcinákra. A probléma azonban, hogy az előzetes fejlesztés találgatással történik, mivel nem lehet előre tudni, hogy az emberről emberre terjedő változatban pontosan a vírus mely része mutálódik.

Ennek ellenére Amerika már kidolgozta saját következő pandémiás kezelési tervét, amely szerint, ha az ország a koronavírus-járványhoz hasonló helyzetbe kerül, akkor harminc napon belül fel kell állítani a teljes országot lefedő tesztelési lehetőséget, száz napon belül ki kell fejleszteni az új vakcinát, és 130 napon belül be is kell adni, illetve a magas kockázati csoportba tartozó népességet kétszáz napon belül az egész világon be kell oltani. Az azonnali gyógyszeres kezelést kilencven napon belül kell kidolgozni, a hosszú távú gyógyszereket pedig 180 napon belül. A terv ambiciózus, de látva a környezeti és politikai trendeket a szakértők szerint minden országnak szüksége lesz hasonlóra, különösen Afrika és Ázsia elmaradottabb részein, ahol a Covid esetében is lehetett látni, hogy a koronavírus harmadik hulláma során Afrika mindössze egy százaléka volt beoltva.

Borítókép: Madártetemeket gyűjtenek egészségügyi szakemberek a brit Farne-szigeteken. Forrás: Getty Images