Óvodapedagógusoknak rendezett szakmai találkozót a Móra Kiadó, amelyen alkalom nyílt a pedagógiai módszerek és gyakorlati tapasztalatok megosztására is. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus előadásában hangsúlyozta: a megismerést és a fejlesztést támogató környezet kialakítása az alapja minden saját tevékenységen alapuló tapasztalatnak, az önirányítás, az idegrendszeri harmónia és a tanulási képességek fejlődésének, a személyiség egészséges formálódásának. Szloboda-Kovács Emese gyógypedagógus az impulzuskontrollal, vagyis a kitartás fejlesztéséhez és fenntartásához, valamint a célok sikeres megvalósításához szükséges technikákkal ismertette meg a közönséget.
Óvodapedagógusok „bibliája”
A Móra Kiadó szépirodalommal, ismeretterjesztéssel kezdte meg működését több mint hetven évvel ezelőtt, nemzedékek nőttek fel az Ablak-Zsiráf képes gyereklexikonon, a Gőgös Gúnár Gedeonon vagy a Mosó Masa mosodáján. Az iskolai könyvtárakban és az óvodai polcokon ma is megtalálhatók a Móra Kiadó kötetei, elsősorban alapművek, kötelező olvasmányok.
– Régóta érezhetjük, hogy a pedagógusok számítanak ránk – mondja Kovács Zsanett marketingvezető. – Forrai Katalin zenepedagógus életműve az óvodapedagógusok „bibliája”. Munkásságából nőtt ki a mondókázós, éneklős baba-mama foglalkozások mindkét irányzata: a Kerekítő és a Ringató. Amikor 2018-ban a Dinasztia Tankönyvkiadó beolvadt a Mórába, megjelentek a pedagógiai és pszichológiai szakkönyvek, a foglalkoztató- és fejlesztőfüzetek is a kínálatunkban. Kifejezetten a szülőket szólítja meg a Móra családi iránytű sorozata. Török Ágnes, a kiadó edukációs vezetője szerkesztésében most indul a Mondjad még! című sorozat, amely irodalmi szöveggyűjtemény és családi olvasókönyv egyetemi oktatók válogatásában.
Kajla fülű
Nem baj, ha Andris nem olyan ügyes, mint Zolika, mi azt szeretnénk, hogy magához képest a legeslegügyesebb Andrissá váljék – kezdte az óvónő a szülői értekezletet, mi, szülők pedig összenéztünk: ilyen is van? Itt a gyerek személyiségének kibontakozása is fontos, nem csak a teljesítmény meg az igazodás? Ez az emlék már Csutor Bélával, a Flaccus Kiadó alapítójával beszélgetve merül fel bennem a névadás miatt. Quintus Horatius Flaccus római költő mellékneve ugyanis annyit jelent, hogy kajla fülű. Ismerünk ilyen gyerekeket, akiknek eláll a fülük, vagy más megkülönböztető jegyük miatt nem simulnak bele olyan könnyen a környezetükbe, esetleg kajlák, szétszórtak, de ettől még nagyon kedvesek és együttműködők. Csak kicsit éretlenek. A jó óvodapedagógus pedig tudja, hogy a fejlődés ritmusa mindenkinél más és más – az nem lehet cél, hogy egyformára „kalapálják” a gyerekeket. Csutor Béla bólogat erre a megközelítésre, és hozzáteszi régi-régi emlékét: a gimnáziumi latinórán annyira megtetszett neki Horatius mellékneve, hogy már akkor elhatározta, ha egyszer szellemi műhelyt alapít, annak Flaccus lesz a neve.
– A Fővárosi Pedagógiai Intézet épületében pedagógiai szakkönyvkiadóként működtünk 1996-tól – meséli az alapító –, de a tankönyvpiac átalakulásakor az óvodapedagógia felé fordultunk. Már a kezdet kezdetén rácsodálkoztam arra a tudatos önképzési igényre, amely az óvónőket jellemzi, s amely az alap- és középfokú oktatás szereplőinek egyik csoportjához sem hasonlítható. Tudjuk persze, hogy az óvodás korcsoportot az első pillanattól az utolsóig százszázalékos intenzitással foglalkoztatni kell, és nevelni, mégis elképesztő, hogy a nyugdíj előtt álló óvópedagógus ugyanúgy képzi magát, mint a pályakezdő!
A Flaccus Kiadó vezetője a „megtalálja a zsák a foltját” szólással érzékelteti munkájuk természetét: azokkal az óvónőkkel keresik az együttműködést, akik késztetést éreznek a publikálásra. Vissza-visszatérő szerzőpárosuk, Lukács Józsefné Marika és Ferencz Éva már a 18. kötetnél járnak az óvodai környezeti nevelés témakörében. A szakma valóságos sztárjai ők, a Kerek egy esztendő című évszakos sorozatuk az egyik legelismertebb – szinte minden óvodában megtalálható. A környezeti nevelés jó vezérfonal, ezért is általános, hogy a foglalkozások az évszakok változásához igazodnak. A hagyományos műveltség pedig megadja az év ritmusát: a népszokások, a jeles napok és a teremtett világ megismerésén keresztül a legkisebbeknek is beavatásélményben lehet részük, amely megerősíti a nagyobb közösséghez, a nemzethez való tartozást.
Milyen széles az óvodapedagógiai kiadványok magyarországi piaca? A felsőoktatási intézmények jellemzően működtetnek saját kiadókat, az ELTE Eötvös Kiadó például ellátja jegyzetekkel az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának hallgatóit is. Csutor Béla tapasztalata szerint a hazai műhelyek jól kiegészítik egymást: míg például a felsőoktatási intézmények nagyszámú elméleti munkát publikálnak, addig a Flaccus jellemzően gyakorlatorientált. Számos gyermekeket érintő nehéz kérdést körüljártak már: mi járhat az óvodás fejében, ha meghal a közeli hozzátartozója? Mit gondol, mit érez, amikor megszületik a testvére? Miért nem jó eltitkolni a kicsik elől, ha örökbe fogadták őket? Vagy ha úgy döntenek a szülők, hogy elválnak, azt hogyan mondják meg a gyereknek? A tematikai sokféleség a problémaérzékenységéből is fakad, vagyis abból a késztetésből, hogy konfliktusok esetén a gyerek lehetőleg ne sérüljön lelkileg, egyébként pedig az életkorának megfelelő fejlesztést kapja.
Mondókázás minden napra
A korai élmények jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni: a tudomány mai állása szerint alapszemélyiségünk három–hat éves korunkra nagyrészt kialakul. Amint azonban ez az intervallum is mutatja, a gyerekek különböző ütemben érnek, a sok haszonnal forgatható kiadvány tehát biztosan nem arra való, hogy fölösleges szorongást keltsen a szülőkben. Másfelől a fejlesztés lehetőségét sem szabad lebecsülni, hiszen számos hiányosság bizonyos életkor után már nem vagy csak sokkal kisebb hatékonysággal korrigálható.
Villányi Lenke gyerekpszichológus arra is felhívja a figyelmet, hogy a játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze egyben. Azokban az óvodákban, ahol a mondókázás, a körjáték és a néptánc része a hétköznapoknak, minden bizonnyal kevesebb gyereknek kell logopédiai fejlesztésre járnia.
– Meggyőződésem, hogy a gyakorló óvónők többsége jól használható szakkönyvet tudna írni, mi mindenesetre ezt az ambíciót élesztgetjük bennük – mondja Csutor Béla. – Szerzőink jelen vannak a felsőoktatásban, és szinte mindegyikük gyakorló óvónőként is dolgozik vagy dolgozott évtizedeken át, példa erre a most megjelent, Gondozás és munka jellegű tevékenység az óvodában című kötetünk is. Régóta dédelgetett tervem a cigány gyermekek integrált nevelését segítő kiadvány megjelentetése, amelynek gyakorlati hasznát nem lehet eléggé hangsúlyozni: nagy előrelépés lenne, különösen Kelet-Magyarországon sikerrel tudnák alkalmazni a romológus szakemberek műveit.
A nevelés persze nem az óvodában, hanem a családban kezdődik. Sigrai László, az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft. ügyvezető igazgatója, Kodály Zoltán zenepedagógiai műveinek magyar kiadója idézi is a mestert: a gyermek zenei nevelését a születése előtt kilenc hónappal kell elkezdeni…
– Kodály Zoltán tekintélyének is köszönhetjük a zenei általános iskolákat és a zeneiskola-hálózatot – utóbbi több mint ötszáz iskolával és százezer tanulóval működik mind a mai napig. Kiadványaink döntő többsége a hazai zeneiskoláknak készül – mondja Sigrai László. – 1956 után azonban a zenetanárok közül is sokan kimentek Nyugatra, ahol meghonosították a magyar módszert, így szinte az egész világon árusítjuk zenepedagógiai műveinket.
Zeneiskolába menni annak a gyereknek lesz elsősorban kedve, akit jó zenei élmények érnek otthon vagy az óvodában, ezért nagyon fontos az alapozás. A szülőkkel való zenehallgatás, az együtt éneklés és együtt zenélés.
Számos kiadványunk segíti az óvodapedagógusokat és a szülőket, például Törzsök Béla Zenehallgatás az óvodában című alapműve, Horváth Istvánné Smid Anna Csicsergő – Mondókák, versek óvodásoknak című kötete vagy épp a nemrég megjelent Hangok mindenhol laknak című hangszeres előkészítő, Kiss Bea munkája. Fontosnak tartom, hogy a zenei nevelés célja ne csak a száraz szolfézsismeret legyen, inkább az örömteli alkotás. Ezt szolgálja a kiadás előtt álló zenei Szakácskönyv is, amelyből kiderül: ahogyan a különböző alapanyagokból megfőzzük a finom ételeket, ugyanúgy a különféle hangokból megalkothatjuk a szívünknek kedves muzsikát.
