Mi járhat az óvodás fejében, ha meghal a közeli hozzátartozója? Könyvpiaci körkép a Mosó Masától a romológiáig

A Móra Kiadó először rendezett szakmai találkozót pedagógusoknak, amelyen többek között a most induló, Mondjad még! című szépirodalmi sorozattal is megismerkedhettünk. Van-e piacuk az óvodapedagógiai kiadványoknak Magyarországon?

20230418 Molnaszecsőd Verseket teregettek a molnaszecsődi óvodások Fotó: Szendi Péter SZP Vas Népe Képen: Czetin Lili óvódás Fotó: Szendi Péter Forrás: Vas Népe

–  A Fővárosi Pedagógiai Intézet épületében pedagógiai szakkönyvkiadóként működtünk 1996-tól – meséli az alapító –, de a tankönyvpiac átalakulásakor az óvodapedagógia felé fordultunk. Már a kezdet kezdetén rácsodálkoztam arra a tudatos önképzési igényre, amely az óvónőket jellemzi, s amely az alap- és középfokú oktatás szereplőinek egyik csoportjához sem hasonlítható. Tudjuk persze, hogy az óvodás korcsoportot az első pillanattól az utolsóig százszázalékos intenzitással foglalkoztatni kell, és nevelni, mégis elképesztő, hogy a nyugdíj előtt álló óvópedagógus ugyanúgy képzi magát, mint a pályakezdő! 

A Flaccus Kiadó vezetője a „megtalálja a zsák a foltját” szólással érzékelteti munkájuk természetét: azokkal az óvónőkkel keresik az együttműködést, akik késztetést éreznek a publikálásra. Vissza-visszatérő szerzőpárosuk, Lukács Józsefné Marika és Ferencz Éva már a 18. kötetnél járnak az óvodai környezeti nevelés témakörében. A szakma valóságos sztárjai ők, a Kerek egy esztendő című évszakos sorozatuk az egyik legelismertebb – szinte minden óvodában megtalálható. A környezeti nevelés jó vezérfonal, ezért is általános, hogy a foglalkozások az évszakok változásához igazodnak. A hagyományos műveltség pedig megadja az év ritmusát: a népszokások, a jeles napok és a teremtett világ megismerésén keresztül a legkisebbeknek is beavatásélményben lehet részük, amely megerősíti a nagyobb közösséghez, a nemzethez való tartozást.

Magaságyásban kertészkednek a gyerekek a Mórahalmi Napköziotthonos Óvoda udvarán. Fotó: Délmagyarország/Karnok Csaba

Milyen széles az óvodapedagógiai kiadványok magyarországi piaca? A felsőoktatási intézmények jellemzően működtetnek saját kiadókat, az ELTE Eötvös Kiadó például ellátja jegyzetekkel az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának hallgatóit is. Csutor Béla tapasztalata szerint a hazai műhelyek jól kiegészítik egymást: míg például a felsőoktatási intézmények nagyszámú elméleti munkát publikálnak, addig a Flaccus jellemzően gyakorlatorientált. Számos gyermekeket érintő nehéz kérdést körüljártak már: mi járhat az óvodás fejében, ha meghal a közeli hozzátartozója? Mit gondol, mit érez, amikor megszületik a testvére? Miért nem jó eltitkolni a kicsik elől, ha örökbe fogadták őket? Vagy ha úgy döntenek a szülők, hogy elválnak, azt hogyan mondják meg a gyereknek? A tematikai sokféleség a problémaérzékenységéből is fakad, vagyis abból a késztetésből, hogy konfliktusok esetén a gyerek lehetőleg ne sérüljön lelkileg, egyébként pedig az életkorának megfelelő fejlesztést kapja.

Mondókázás minden napra

A korai élmények jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni: a tudomány mai állása szerint alapszemélyiségünk három–hat éves korunkra nagyrészt kialakul. Amint azonban ez az intervallum is mutatja, a gyerekek különböző ütemben érnek, a sok haszonnal forgatható kiadvány tehát biztosan nem arra való, hogy fölösleges szorongást keltsen a szülőkben. Másfelől a fejlesztés lehetőségét sem szabad lebecsülni, hiszen számos hiányosság bizonyos életkor után már nem vagy csak sokkal kisebb hatékonysággal korrigálható. 

Villányi Lenke gyerekpszichológus arra is felhívja a figyelmet, hogy a játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége, így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze egyben. Azokban az óvodákban, ahol a mondókázás, a körjáték és a néptánc része a hétköznapoknak, minden bizonnyal kevesebb gyereknek kell logopédiai fejlesztésre járnia. 

– Meggyőződésem, hogy a gyakorló óvónők többsége jól használható szakkönyvet tudna írni, mi mindenesetre ezt az ambíciót élesztgetjük bennük – mondja Csutor Béla. – Szerzőink jelen vannak a felsőoktatásban, és szinte mindegyikük gyakorló óvónőként is dolgozik vagy dolgozott évtizedeken át, példa erre a most megjelent, Gondozás és munka jellegű tevékenység az óvodában című kötetünk is. Régóta dédelgetett tervem a cigány gyermekek integrált nevelését segítő kiadvány megjelentetése, amelynek gyakorlati hasznát nem lehet eléggé hangsúlyozni: nagy előrelépés lenne, különösen Kelet-Magyarországon sikerrel tudnák alkalmazni a romológus szakemberek műveit. 

A nevelés persze nem az óvodában, hanem a családban kezdődik. Sigrai László, az Editio Musica Budapest Zeneműkiadó Kft. ügyvezető igazgatója, Kodály Zoltán zenepedagógiai műveinek magyar kiadója idézi is a mestert: a gyermek zenei nevelését a születése előtt kilenc hónappal kell elkezdeni… 

 – Kodály Zoltán tekintélyének is köszönhetjük a zenei általános iskolákat és a zeneiskola-hálózatot – utóbbi több mint ötszáz iskolával és százezer tanulóval működik mind a mai napig. Kiadványaink döntő többsége a hazai zeneiskoláknak készül – mondja Sigrai László. – 1956 után azonban a zenetanárok közül is sokan kimentek Nyugatra, ahol meghonosították a magyar módszert, így szinte az egész világon árusítjuk zenepedagógiai műveinket. 

Zeneiskolába menni annak a gyereknek lesz elsősorban kedve, akit jó zenei élmények érnek otthon vagy az óvodában, ezért nagyon fontos az alapozás. A szülőkkel való zenehallgatás, az együtt éneklés és együtt zenélés.

 Számos kiadványunk segíti az óvodapedagógusokat és a szülőket, például Törzsök Béla Zenehallgatás az óvodában című alapműve, Horváth Istvánné Smid Anna Csicsergő – Mondókák, versek óvodásoknak című kötete vagy épp a nemrég megjelent Hangok mindenhol laknak című hangszeres előkészítő, Kiss Bea munkája. Fontosnak tartom, hogy a zenei nevelés célja ne csak a száraz szolfézsismeret legyen, inkább az örömteli alkotás. Ezt szolgálja a kiadás előtt álló zenei Szakácskönyv is, amelyből kiderül: ahogyan a különböző alapanyagokból megfőzzük a finom ételeket, ugyanúgy a különféle hangokból megalkothatjuk a szívünknek kedves muzsikát.

Borítókép: Verseket teregettek a molnaszecsődi óvodások (Fotó: Vas Népe/Szendi Péter)