Friss kutatások szerint német alapanyagból készült a nigériai kincsek egy része

A benini bronzok büntetőexpedíció zsákmányaként kerültek Európába.

Commemorative head of a king (Benin bronze), taken during the ceremony for the return of the Benin bronzes to Nigeria in Abuja, December 20, 2022. As part of the restitution, Germany returns numerous art objects that are considered looted art from the 19th century to the state of Nigeria. Federal Foreign Minister Baerbock, Minister of State for Culture Roth and directors of German museums, among others, traveled to the official handover. (Photo by Florian Gaertner / Photothek / dpa Picture-Alliance via AFP) Fotó: FLORIAN GAERTNER Forrás: Europress/AFP

A XIX. század végén több ezer fémművészeti alkotás került Európába Nyugat-Afrikából, a Benini Királyságból (ma: Nigéria, Edo állam). E tárgyakat azóta úgy emlegeti a szakirodalom: a „benini bronzok”. A kutatók egy ideje gyanították, hogy 

a darabok elkészítéséhez a benini fémművesek annak idején újrahasznosították – vagyis beolvasztották – azokat a sárgaréz gyűrűket vagy karpereceket, melyek az Atlanti-óceánon átnyúló rabszolga-kereskedelem fizetőeszközei voltak.

E sejtelem igazolása eddig elmaradt. Egy frissen megjelent tanulmányból azonban kiderül: e bizonyos gyűrűk vagy karperecek a Németország nyugati részén, a Rajna-vidéken bányászott fémből készültek – adja hírül a livescience.com.

Egy benini szobor a Kölnben lévők közül, a bronztárgyak visszaszolgáltatásáról szóló szerződés aláírása előtt, 2022. december 15-én. 
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A tanulmány szerzői – köztük Tobias Skowronek, a németországi Georg Agricola Műszaki Egyetem kutatója – leírják: munkájuk során különböző manillákat vizsgáltak. A manillák – melyek neve a „gyűrű”, „karperec” jelentésű spanyol szóból származik – a rabszolga-kereskedők fizetőeszközei voltak, de aranyért és elefántcsontért felajánlott cseretárgyként is szóba jöhettek. 
A kutatócsoport összesen 67 darab, XVI–XIX. századi manillán végzett elemzést. A karperecek részben atlanti-óceáni hajóroncsokból származnak (melyek a La Manche csatornában vagy éppen az amerikai Cape Cod partjainál süllyedtek el), részben szárazföldi ásatási helyszínekről (melyek között ghánai, Sierra Leone-i éppen úgy akad, mint például svédországi).

Ezek után összehasonlító vizsgálat következett: összevetették egymással a manillák és a benini bronzok jellegzetességeit (például a bennük található ólomizotópok aranyát), és kiderült: mindkét csoport darabjai a németországi Rajna-vidék érceinek sajátosságait mutatják! 

Vagyis: a benini tárgyak elkészítéséhez használt karperecek egy része német földön – közelebbről: a Köln és Aachen között elterülő vidéken – bányászott sárgarézből készült!

 Trónszék a benini bronzok közül 2022. december 13-án, mielőtt eltávolították volna a berlini Humboldt Forum kiállításáról, hogy visszaszállítsák Nigériába. 
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

Ez azért számít újdonságnak, mert korábban a kutatók úgy vélték, hogy a nyersanyagot a jelenlegi Nagy-Britanniában, Hollandiában vagy Belgiumban hozták felszínre.

 A német eredetet ugyanakkor írott források is megerősítik: a tanulmány megemlít egy 1548-as – egy német kereskedőcsalád és a portugál király között létrejött – szerződést, amely részletekbe menően taglalja, melyek legyenek az Afrika más-más régiói számára előállított manillák paraméterei: a súlyuk, a formájuk, egyéb jellemzőik.

A benini bronzokként emlegetett tárgyegyüttes – melyek legfőbb összetevője valójában sárgaréz, kisebb mennyiségben cinket, ólmot és ónt is tartalmazhatnak – 1897-ben került el Afrikából. A brit csapatok ekkor – egy büntetőexpedíció során – megszállták Benint, feldúlták a királyi udvart, és – hadizsákmányként – magukkal vitték a palotát és az előkelők lakhelyeit díszítő műkincseket.

 A király lándzsával, pajzzsal, maszkkal és három kísérővel. Németországtól visszakapott benini bronztárgy Nigéria fővárosában, Abujában 2022. december 20-án.
Fotó: dpa Picture-Alliance via AFP

A szakirodalom egyetért abban, hogy a Benini Királyság udvari művészetének legfőbb célja egyfelől az volt, hogy elmélyítse az anyakirálynő tiszteletét, másfelől az, hogy dicsőítse az istenként tisztelt királyt, és megörökítse az általa vezetett birodalom történetét.

 A szokásrendszer megkövetelte, hogy minden új uralkodó oltárt emeljen a trón előző birtokosának tiszteletére, és elkészíttesse elődje fejének fémmását, melyet aztán az ős oltárára helyeztek.

 Az uralkodó feje ugyanis szent volt, hiszen benne lakozott mindama bölcsesség, mellyel a király irányította birodalmát, és meghatározta alattvalóinak vagyoni helyzetét, biztonságát.

És hogy a büntetőexpedíció résztvevői annak idején miért csak a palotában és az előkelők lakhelyein találtak fémművészeti tárgyakat? Azért, mert a Benini Királyságban csak az uralkodó birtokolhatott bronzból és elefántcsontból készült tárgyakat – magas rangúaknak ugyanakkor engedélyezhette azok használatát.

Dokumentumfilm a benini bronzok történetéről (angol nyelven, angol felirattal).

Ma a benini bronzok két legnagyobb európai kollekciója a berlini Etnológiai Múzeumban, valamint a londoni British Museumban található. Ugyanakkor több intézmény visszajuttatta Nigériának a XIX. században elhurcolt fémtárgyakat.

Borítókép: Királyemlékfej Abujában 2022. december 20-án az ünnepségen, amelyet abból az alkalomból rendeztek, hogy Németország visszaszolgáltatta a benini bronzokat Nigériának (Fotó: DPA/AFP/Photothek/Florian Gaertner)