A Gyermekvasút máig megunhatatlan

Ha budai hegyek, akkor Gyermekvasút! Változnak a korok, a rendszerek, de a Gyermekvasút most is az ami régen. A felelősség teljes munka és az önfeledt szórakozás színtere. A Magyar Államvasutak egyik legnagyobb dobása hetvenöt éve töretlen lelkesedéssel szédíti el a kicsiket és a nagyokat.

20230710 budapest a gyermekvasut 75 eves huvosvolgyi megallo havran zoltan magyar nemzet

Izgatott várakozástól zsizseg a Gyermekvasút hűvösvölgyi állomása. Megszólal a hangosbemondó: az állomásra vonat érkezik. A peronon álló népes gyermeksereg türelmetlenül várja a szerelvényt, hogy sietősen elfoglalhassák a legjobb helyeket, bizonyítva, hogy a gyermekek lelkét ma is foglyul ejtik a zakatoló és fütyülő vasparipák. És valljuk be, a felnőtteknek is megdobban a szívük, amikor befut a vonat.

 75 éves a megunhatatlan Gyermekvasút. (Fotó: Havran Zoltán) 

Hetvenöt éve lett a budai hegyek kihagyhatatlan látványossága a Gyermekvasút. 1947-ben merült fel először, hogy Magyarországon is szükség volna egy hasonló vonalra, mivel addigra már Európa számos országában, leginkább a Szovjetunióban és Németországban létesültek gyermekvasutak. Végül 1948-ban kezdődött a leánykori nevén Úttörővasútként emlegetett vonal építése. Péterffy-Cserháti Katalin, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum munkatársa szerint a Gyermekvasút létrehozásának időszaka meghatározta a működés jellegét, hiszen Rajk László belügyminiszter megszüntette a civil és társadalmi szervezetek működését, betiltotta a cserkészszövetséget, ezzel utat teremtett a kommunisták ifjúsági mozgalmának, az úttörőknek.

Helyszínül eredetileg a Népliget, a Margitsziget és a gödöllői királyi kastély kertje is szóba került. 

Végül Gerő Ernő közlekedésügyi miniszterként javasolta a budai hegyeket, ahol szovjet mintára szerveztek úttörő-köztársaságot, amelynek központja az 1945 előtt is a kommunisták találkozóhelyeként szolgáló, később Úttörővárosként emlegetett Csillebérc lett.

Baráti találkozó a budai hegyekben. (Fotó: Havran Zoltán)

 

A Gyermekvasút sikerének a titka 

Az építés 1948. április 11-én kezdődött. Első három kilométeres szakaszon Széchenyi-hegy és Virágvölgy között a vonatforgalom bő három hónappal később, 1948. július 31-én indult meg. A teljes vonalat még két évig építették, Hűvösvölgybe 1950. augusztus 20-án jutott el az Úttörővasút, amely bár a kezdetektől a kommunista propaganda fegyvere volt, az ideológiai máz valójában vékonyka maradt és nem tudott igazán hatni a fiatalok lelkére. A MÁV elsődleges célja a hazai vasutas utánpótlásképzés biztosítása volt, nem pedig a politikai befolyásolás. Az egykori gyerekvasutas, Váczi Viktor, Hűvösvölgy állomásfőnöke szerint a 10–14 éves korosztállyal úgy lehet megszerettetni a vasúti feladatok elvégzését, hogy hagyják kibontakozni az önálló munkavégzést. Négy hónapos tanfolyamonn ismerkednek meg a vasutas szakma alapjaival. 

Az állomásokon minden munkakört kipróbálnak, öt sikeres tanulószolgálat után mehetnek önálló szolgálatra.

 Idővel tehát egyre felelősségteljesebb munkakörbe kerülhetnek a fiatalok. Később vasutasként vagy közlekedési szakemberként számos élményből és tapasztalatból építkezhetnek a képzésen résztvevők.

Az utánpótlás-nevelésen kívül a MÁV egyik legjelentősebb állami vállalatként a nehéz sorsú, szerény körülmények között élő gyermekeken is próbált segíteni. Így kapott az Úttörővasút családpótló jelleget, ahol új közösségek és a barátok várták a kicsiket.

Bleier Edit az ötvenes évek legelején volt kisvasutas. Iskolai toborzáson hallott a lehetőségről, jelentkezett, és a vasutas tanfolyam elvégzése után nem sokkal már szolgálatot is teljesíthetett.

 Irigyelt és megbecsült hivatás volt úttörővasutasnak lenni.

 Felemelő érzés fogott el, amikor először léptem egyenruhában az állomás területére. Sokan éltek akkor igen szerényen. A családunk szoba-konyhás lakásból egy vadonatúj, modern táborba kerülni hatalmas élmény volt. A gyermekkel bőkezűen bántak, reggelire kakaót és vajas, téliszalámis zsemlét kínáltak, amikor a boltokban húst sem lehetett kapni – meséli elérzékenyülve Bleier Edit.

Az Úttörővasút a munka mellett táborozásokat, számháborúkat, tűzrakásokat, erdei somszedéseket hozott a gyerekek életébe, de a vasutas szolgálat mellett ideológiai nevelésre nem maradt idő. Bleier Edit szerint a morzézáshoz valóban a Népszabadságból kaptak cikket, de nem a szöveg tartalmával foglalkoztak, hanem a helyes betűzéssel.

Gyermekvasutasok munka közben (Fotó: Havran Zoltán)

– A Széchenyi-hegyi Gyermekvasút egyedisége komolyságában áll. Egész évben működünk a nagyvasútihoz nagyon hasonló járművekkel. Lipcsében, Berlinben, Görlitzben, Cottbusban a gyermekvasutak kevésbé jelentősek, mivel ott nagyobb parkokban használnak jóval rövidebb szakaszokon jóval kisebb járműveket a gyermekek, és nincsenek a hazaihoz hasonló távközlő- és biztosítóberendezések sem. 

A tizenegy kilométer hosszú Gyermekvasút a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült, mert ez a világ leghosszabb hasonló létesítménye – teszi hozzá Váczi Viktor.

Az állomás épületéből feltűnik az egyenruhás napi legénység, irányítva a felszálló utasokat. Váczi Viktor kilép a peronra és int, hogy figyeljünk, hogyan indítják el a vonatot, ami azért is fontos, mivel hetvenöt éve nem volt jelentős baleset a vonalon. A gyermekvasutasok végzik a munka dandárját. Egyesek a vasút indításában vesznek részt, mások a szerelvényen teljesítenek szolgálatot. Az állomásfőnöknek mindenkihez van pár kedves, de határozott szava. A tárcsát fogó fiatalnak segítően mondja, hogy a mozdony elejéről kell a szerelvényt indítani. Hátrébb három-három kisvasutas kitartott kézzel jelzi, hogy a felszállás befejeződött, az ajtók zárva, a vonat kigördülhet az állomásról.

Elindulunk mi is, érezni a beszélgetőpartnereink emlékeiből ismerős kedves, bensőséges hangulatot. Alig indulunk el, vonatunk máris alagútba fut. A mozdonyvezető pedig pár másodpercre lekapcsolja a szerelvényekben a világítást. A koromsötétben teli torokból kiált fel a kiránduló gyermeksereg. Majd, amikor ismét világos lesz, kacagástól visszhangoznak a kocsik.

A Gyermekvasút szorosan hozzátartozik Budapest turizmusához.

 Tartalmas és sokszínű kirándulóhely, amely kiemelt szerepet tölt be a térség idegenforgalmában. Akár egész napos programokat lehet szervezni családoknak és kiránduló gyermekeknek is. Évente több mint háromszázezren utaznak a keskeny nyomtávú síneken. A Gyermekvasút kedvező elhelyezkedése összeköti a kedvelt kirándulóhelyeket, illetve az elmúlt évek fejlesztései, turisztikai attrakcióinak a bővítése azokat is vonatozásra csábítja, akik csak rétesezni ugranak fel a Normafához.  

Családbarát árakkal várják az utazókat (Fotó: Havran Zoltán)

Az árak családbarátak. Az egyszeri utazásra jogosító felnőttjegy ára ezer, míg a hat év feletti gyermekek menetdíja ötszáz forintba kerül. Érdemes kedvező árú átszállójegyet váltani, amellyel utazásunkat is megszakíthatjuk, hiszen látnivaló van bőven a budai hegyekben. A természetjárókra vár az Erzsébet-kilátó, a zugligeti libegő és a Tündér-szikla, a XII. kerületi önkormányzat fejlesztéseinek köszönhetően pedig a megújuló sétautak, modern játszóterek és a szabadtéri fitneszparkok is keresett úti célok.  

Váczi Viktor beszámol arról is, hogy a Gyermekvasút minden évszakban népszerű, télen sincsenek üresen közlekedő szerelvények. Csúcsidőszakokban gyakori, hogy növelni kell a járatszámot, hogy elszállíthassák az állomásra érkező kirándulócsoportokat.

 A Gyermekvasút egyre népszerűbb a külföldiek között is, akik örömmel ismerkednek meg a magyar kisvasutasokkal és a Budai-hegység páratlan szépségével.

Jön az első megállóhely, a Hárshegy, majd kisvártatva megérkezünk a Szépjuhásznéhoz, ahol az állomás ifjú személyzete mesél élményeiről. A tizennégy éves Orosz Kánnai András, az állomás rendelkezője büszke a gyerekek közötti legmagasabb beosztására, lelkesen felügyeli és irányítja a szolgálatot teljesítőket. Neki a legnagyobb kihívást az jelenti, hogy egyszerre figyeljen több dologra, így egy személyben kezelje a biztosítóberendezéseket, adjon engedélyt a vonatok érkezésére és kommunikáljon a többi állomással, sőt, ha kell, segítsen is társainak. A barátságok teszik ugyanis élvezetessé a szolgálatot, amelyek András reménye szerint akkor is megmaradnak, amikor már nem vasutasként dolgozik. Andrásnak is csak hobbiként szerepel a terveiben a vonatozás.

Hűvösvölgy állomás személyzete (Fotó: Havran Zoltán)

Hasonlóról számol be Kovács Petra is, kiemelve a társaságot és a közös programokat, táborokat. Szülei tanácsára jelentkezett a Gyermekvasúthoz, hogy tapasztalatot szerezhessen a munka világában, amitől önállóbb és magabiztosabb lett. Legkedvesebb feladatai közé tartozik az ajándéktárgyak értékesítése, mert „jó érzés valamit adni az utasoknak”. Tanulmányaiban sem jelentett soha hátrányt a szolgálat, hiába hiszik ezt sokan a gyermekvasutasokról.

– Legalább négyes átlagot kell elérnie annak a diáknak, aki a Gyermekvasúthoz szeretne kerülni

 – mondja el Homoki Györgyi állomásfőnök – Azért kérünk jó bizonyítványt a fiataloktól, hogy biztosak legyünk benne, a gyermekek bepótolják az egy-egy munkanap idején tanultakat. A legnagyobb nehézség a kommunikáció, mivel a mai generáció tagjai jóformán kizárólag okostelefonon csevegnek ahelyett, hogy beszélgetnének egymással. A szolgálat végzése során azonban rá vannak kényszerítve, hogy megértessék magukat másokkal. Ez tartást és a magabiztosságot ad a fiataloknak, illetve a segíteni tudás érzését, hiszen ők mondhatják meg a felnőtt utasoknak, mennyibe kerül a jegy, hogy hol szálljanak le, és melyik turistaúton menjenek. 

Olyanok vagyunk, mint egy nagy család. Ez a világ legjobb munkahelye.

A sok mosolygós gyerek és felnőtt láttán igazat kell adnunk neki. A kisvasutasok lelkesek, az utasok boldogok, a felnőttekben pedig megmaradt valami a gyermekkor értékei közül. Senki ne késlekedjen, ideje megfiatalodni és felkapaszkodni a panorámakocsis szerelvényekre néhány gondtalan és őszinte gyermekkori pillanatért.

Borítókép: Havran Zoltán