A Gyermekvasút két magyar filmet is megihletett: az egyik a Reményvasút, a másik a Fiú a vonaton. Előbbi egy szocio-dokumentumfilm, ami a rendezője, Trencsényi Klára bevallása szerint sem a Gyermekvasútról szól, hanem a mai tinédzserekről, akiknek ebben a szerepben felnőttet kell játszaniuk, idejekorán felnőniük. Miközben néhányuk már rég átesett olyasmin, amin gyereknek sosem lenne szabad – legyen az a szegénység, a szülők válása vagy a családok szétesése.
Így robogott végig a vonat a filmtörténeten
A Fiú a vonaton független, minimális költségvetésű mozi egy Magyarországon élő amerikaitól, Roger Deutschtól. Az egyik főhős őstraumája, egyben a két főszereplő konfliktusának forrása vezet vissza a Gyermekvasútra. Egy dokumentumfilmes rendező az egykori Úttörővasútról forgatott alkotásával visszatér Magyarországra egy közönségtalálkozóra, ahol megkeresi őt a film egyik szereplője (gyerekszínészből lett rendezőnk, Tóth Barnabás), akit évekkel később is bánt, ahogyan a film ábrázolta. A Fiú a vonaton egyfajta könnyed, egészen családbarát thriller, ami a filmkészítés etikájáról szól.
Ami az egyetemes filmtörténetet illeti, a vonat leginkább vizuális attrakcióként jelent meg a vásznon, elég az egyik első mozgóképre, az 1895-ben bemutatott, kerek 50 másodperc hosszú A vonat érkezésére gondolni a Lumière-fivérektől. A legenda szerint a közönség soraiban kitört a pánik, mivel azt hitték, a vonat közéjük fog hajtani. Ezt az attrakciót azóta leginkább 3D-ben sikerült újraalkotni, amire jó példa a különleges effektusok és a térhatású filmezés pionírja, Robert Zemeckis 2004-es Polar Expressz című animációs filmje.
De térjünk vissza a kezdetekhez: a némafilmkorszakban a vizualitáson kívül mást nem is igazán kínálhatott a mozgókép, a leglátványosabb hollywoodi műfaj pedig ekkoriban a burleszk volt. A műfaj – Chaplin után – második nagy szupersztárja, Buster Keaton talán legjobb filmje, A generális nagyrészt egy vonaton játszódik, az egész egy bravúros kaszkadőr-maraton korának Tom Cruise-ától.
A burleszk nem élte túl a hangosfilmre váltást, de a legamerikaibb műfaj, a western nagyon is. Az 1903-as A nagy vonatrablás központi bonyodalma értelemszerű, de Butch Cassidy és a Sundance kölyök is rabol lokomotívot. Vonat – és azon egy rettegett bandita – érkezése szervezi a határidő-dramaturgiát a valós időben játszódó, pattanásig feszült Délidő című klasszikusban, és egy vasúti járat szerepel a Börtönvonat Yumába (3:10 To Yuma) eredeti címében is. A Volt egyszer egy Vadnyugatban a vasút szimbólummá avanzsál, a régi világ meghódításának jelképe a modernitás által. Egy magyar westernben is szerepet kapott a hazai vasút, ez Hajdu Szabolcs Délibáb című alkotása.
Imádta a vonatokat a suspense, azaz a feszültségteremtés mestere, Alfred Hitchcock. Az 1938-as Londoni randevú eredeti címében eltűnő nőnek épp egy vasúton vész nyoma, és egy ilyen jármű a kalamajkát okozó véletlen találkozás helyszíne az Idegenek a vonatonban. De a legemlékezetesebb talán az Észak-Északnyugat pikáns befejezése, amiben Cary Grant és Eva Marie Saint egy hálókocsiban csókolózik, majd a szerelvény sokatmondóan behajt egy alagútba. A bűnügyi zsáner és a vasút az irodalomban is egymásra talált: Agatha Christie például írt krimit vonatra, ez volt a Gyilkosság az Orient Expresszen, ami legutóbb 2017-ben ért meg nagyszabású adaptációt Kenneth Branagh rendezésében.
A western műfajából kinőtt akciófilmek közül számos pocsék és alig néhány sikeres darab játszódik a vasúton, utóbbira a legjobb példa a Szökevényvonat (Jon Voightnak és Eric Robertsnek is Oscar-jelöléseket ért), de szerepel ilyen filmben Denzel Washington (Száguldó bomba), Liam Neeson (The Commuter: Nincs kiszállás) és Brad Pitt is (A gyilkos járat). Fantasy és horror sem ritka, ilyenek az egyaránt dél-koreai – és közönségsiker – Snowpiercer – Túlélők viadala és a Vonat Busanba – Zombi expressz.
A magyar filmtörténetben ott a Kihajolni veszélyes, a rossz emlékű Európa expressz vagy a Hasutasok, de a kortárs főszerep még várat magára. A színházcsinálók mellett a filmesek is szeretik a kamaradarabot: kevés helyszín és szereplő, amire nem kell sok pénz, tehát több a szabadság. És különben is, a korlátok ösztönzik a kreativitást. Találó helyszín egy kamaradrámához a vonat, hiszen vizuálisan sosem lesz unalmas a kilátás, és pont emiatt a road movie is adja magát. De talán a Gyermekvasútnál nem is kell messzebb menni a főszereplő megtalálásához.
Borítókép: Farley Granger és Robert Walker az Idegenek a vonaton című filmben 1951-ben (Fotó: AFP)
