A Covid okán Donald Trump moratóriumot vezetett be, amelyet Joe Biden többször meghosszabbított. Legutóbb négyszázmilliárd dollár értékben engedett volna el diákhitel-tartozást, a Legfelsőbb Bíróság azonban elutasította a rendelkezést, mondván, a kormánynak csak bizonyos veszélyhelyzeti feltételek esetén lett volna erre jogosultsága.
Végül júliusban 804 ezer húsz éve törlesztő lélegezhetett fel, mert a kormányzat 32 milliárd dollár értékben törölte fizetési kötelezettségüket.
A brit egyetemeken tanulók sem nyugodtak. 2023 szeptemberétől új szabályok vonatkoznak a hitelfelvételre: eddig 27 295 font volt az az éves kereseti határ, amikor el kellett kezdeni visszafizetni a diákhitelt, ez 2025-től 25 ezer fontra csökken, illetve harminc év helyett negyven évig kötelező törleszteni, és csak utána lehet igényelni a felmentést. Számítások szerint a legjobban keresőket az intézkedés nem érinti, ám az eddig is fizetési nehézséget okozó szakmákban dolgozó hallgatók a jövőben még többet fognak szenvedni a növekvő terhek miatt.
Diákhitel Magyarországon
Magyarországon július 1-től növekszik a Diákhitel1 kamata, ám az infláció nyomán számolandó 14 százalék helyett csak 7,99 százalékra 4,99-ről. A Képzési hitel és a Diákhitel2 kamatmentes marad. Körülbelül kétszázezren veszik igénybe valamelyik hitelformát, felük a szabad felhasználású Diákhitel1-et. Idéntől a támogatás csak a kedvezményes Diákhitel Számlára utalható, amelynél ingyenes a havi számlavezetés, az elektronikus szolgáltatások felületének használata, a havi bankszámlakivonat és a bankkártyahasználat is. A várakozások szerint az intézkedés miatt évente hat-nyolcezer hallgatónak csökkennek az igénylés költségei és jutnak kiegészítő kedvezményes szolgáltatásokhoz az Erste, a Gránit Bank, az MBH vagy az OTP Bank ügyfeleként. További újdonság, hogy szeptembertől a harminc év alatti, felsőoktatásban tanuló vagy az oklevél megszerzése után két éven belül gyermeket vállaló nők tartozásuknak megfelelő összegű támogatásban részesülnek.
A hazai hitelfelvevők sokban különböznek amerikai társaiktól. Egyrészt jóval alacsonyabbak a hazai megélhetési költségek, másrészt sokan itthon azért fordulnak a bankokhoz, hogy vállalkozzanak az összegből, és a sikerből fizessék vissza a hitelt.
Így fordulhat elő, hogy Amerikában húsz-harminc százalékos a nemfizetési arány, míg Magyarországon mindössze a diákok egy százaléka került eddig bajba.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!