Diákhitel: Amerikában húsz-harminc, Magyarországon egy százalék nem fizet

Tandíj, könyvek, albérlet, buli. A tinifilmekben csupa móka és kacagás az egyetemista lét, annak pénzügyi vonatkozásai nem látszanak. Pedig 2023 ősze sok országban változást hoz a diákhitelek terén. Amerikában újrakezdődnek a Covid alatt moratórium alá eső törlesztések, az Egyesült Királyságban sok tekintetben kedvezőtlenebb szabályozás lép életbe, és bár Magyarországon is emelkednek a kamatok, a harminc év alatti kismamák visszatérítést kérhetnek.

WASHINGTON, DC - MAY 12: Student loan borrowers gather near The White House to tell President Biden to cancel student debt on May 12, 2020 in Washington, DC. (Photo by Paul Morigi/Getty Images for We, The 45 Million) Fotó: Paul Morigi

A szeptemberi iskolakezdés mindig megterhelő a háztartásoknak, ám az egyetemi tandíjak folyamatos emelkedésével a tandíj, a könyvek és a lakhatás, illetve az élet költségei komoly eladósodási válságot okozhatnak. Amerikában 1,75 billió dollárra becsülik a diákhitelek nagyságát, ami a 2030-as évekre hárombillióra nőhet. Az átlagtartozás közel 29 ezer dollár, a nők 47, a férfiak negyven százaléka érintett. A legtöbb eladósodott a színes bőrű közösségből kerül ki (ötven százalék), a fehérek esetén 44 százalékos az arány, a latino kisebbségnél csak 37.

Hallgatók tüntetnek a diákhitelek eltörléséért Washingtonban. Fotó: Paul Morigi

Az amerikai hitelválság gyökerei 1957-re nyúlnak vissza, amikor a hidegháború legforróbb időszakában, a Szputnyik sikere nyomán a szövetségi kormányzat ráébredt, hogy az amerikai egyetemeken nincs elég mérnök- és tudományos szakember hallgató az űr- (és a fegyverkezési) versenyhez. Így 1958-tól diákkölcsönöket folyósított a kormányzat, 1965-től pedig a hallgató fizetésképtelensége esetén is törleszt. 

Negyven évig működött a rendszer, azonban a 2008-as válság után a kölcsönösszegek jelentősen nőni kezdtek, mivel az oktatásra szánt támogatás csökkentését az egyetemek a tandíjak növelésével igyekeztek ellensúlyozni.

 Harmincéves összehasonlításban a kilencvenes évek elejétől számítva mind az állami, mind a magánintézményeknél a duplájára emelkedett a tandíj (az állami egyetemeknél 4160 dollárról 10 740-re, a magánoknál 19 360 dollárról 38 070-re), exponenciális növekedéssel 2010-től.

Ma, ha egy diák az Ivy League egyik egyetemére szeretne bekerülni, akkor 50-55 ezer dollár tandíjra számíthat, a lakhatási költségekkel együtt ennek duplájára. Az állami egyetemek olcsóbbak, de diplomájuk értéke is jóval kisebb (a Kaliforniai Egyetemet kivéve). A költségek fedezésére az állami egyetemeken tanulók 55, míg a magánintézmények hallgatóinak 57 százaléka vesz fel többségében (92 százalék) állami hitelt.

Elengedhető-e a tartozás?

A hitelválság megoldásáról évek óta folyik a polémia a tengerentúlon, a legutóbbi elnökválasztás egyik fontos kérdése volt, hogy az adósság egy része elengedhető-e. Az ellenzők szerint nem, mivel a törlesztők tudják fizetni a részleteket, csak a luxuscikkeket nem engedhetik meg maguknak, így nem fair az amerikai adófizetőket terhelni a tartozások elengedésével. A másik tábor úgy véli, hogy az autó-, a családiház-vásárlás vagy az utazás a felnőtt élet része, ám ezektől megfosztja őket a hiteltörlesztés, illetve a gazdaság is elesik vásárlásaik gazdaságélénkítő hatásától.

A Covid okán Donald Trump moratóriumot vezetett be, amelyet Joe Biden többször meghosszabbított. Legutóbb négyszázmilliárd dollár értékben engedett volna el diákhitel-tartozást, a Legfelsőbb Bíróság azonban elutasította a rendelkezést, mondván, a kormánynak csak bizonyos veszélyhelyzeti feltételek esetén lett volna erre jogosultsága. 

Végül júliusban 804 ezer húsz éve törlesztő lélegezhetett fel, mert a kormányzat 32 milliárd dollár értékben törölte fizetési kötelezettségüket.

A brit egyetemeken tanulók sem nyugodtak. 2023 szeptemberétől új szabályok vonatkoznak a hitelfelvételre: eddig 27 295 font volt az az éves kereseti határ, amikor el kellett kezdeni visszafizetni a diákhitelt, ez 2025-től 25 ezer fontra csökken, illetve harminc év helyett negyven évig kötelező törleszteni, és csak utána lehet igényelni a felmentést. Számítások szerint a legjobban keresőket az intézkedés nem érinti, ám az eddig is fizetési nehézséget okozó szakmákban dolgozó hallgatók a jövőben még többet fognak szenvedni a növekvő terhek miatt.

Diákhitel Magyarországon

Magyarországon július 1-től növekszik a Diákhitel1 kamata, ám az infláció nyomán számolandó 14 százalék helyett csak 7,99 százalékra 4,99-ről. A Képzési hitel és a Diákhitel2 kamatmentes marad. Körülbelül kétszázezren veszik igénybe valamelyik hitelformát, felük a szabad felhasználású Diákhitel1-et. Idéntől a támogatás csak a kedvezményes Diákhitel Számlára utalható, amelynél ingyenes a havi számlavezetés, az elektronikus szolgáltatások felületének használata, a havi bankszámlakivonat és a bankkártyahasználat is. A várakozások szerint az intézkedés miatt évente hat-nyolcezer hallgatónak csökkennek az igénylés költségei és jutnak kiegészítő kedvezményes szolgáltatásokhoz az Erste, a Gránit Bank, az MBH vagy az OTP Bank ügyfeleként. További újdonság, hogy szeptembertől a harminc év alatti, felsőoktatásban tanuló vagy az oklevél megszerzése után két éven belül gyermeket vállaló nők tartozásuknak megfelelő összegű támogatásban részesülnek.

A hazai hitelfelvevők sokban különböznek amerikai társaiktól. Egyrészt jóval alacsonyabbak a hazai megélhetési költségek, másrészt sokan itthon azért fordulnak a bankokhoz, hogy vállalkozzanak az összegből, és a sikerből fizessék vissza a hitelt. 

Így fordulhat elő, hogy Amerikában húsz-harminc százalékos a nemfizetési arány, míg Magyarországon mindössze a diákok egy százaléka került eddig bajba.

Borítókép: Washingtoni tüntetés a Legfelsőbb Bíróság diákhiteleket érintő döntése ellen (Fotó: Paul Morigi)