Ramon Lopez de Mantaras: Etikaoktatásra lenne szükség a mesterséges intelligencia biztonságos alkalmazásához

Mi a digitalizáció jövője, hogyan befolyásolja a következő éveket a mesterséges intelligencia fejlődése? A ChatGPT egyenes út az elhülyüléshez? Lelőhetnek a robotok? A mesterséges intelligencia spanyolországi úttörője, Ramon Lopez de Mantaras szerint a megoldás kulcsa az etikus hozzáállás, azonban itt van hova fejlődni.

Fotó: SZARKA DAVID

– Az európaiak mégis gyakorta tartanak a mesterséges intelligenciától. Néhány éve pél­dául a lisszaboni Web Summiton Sophia, a robot kijelentette, hogy „el fogjuk venni a munkátokat, de ez nektek jó lesz!”, a közönség viszont felhördült. Hogyan változik az átlagember hozzáállása?
– Tény, hogy sokan tartanak a mesterséges intelligencia fejlődésétől, viszont véleményem szerint rossz okból. A legfőbb félelem, hogy amint elérjük a szingularitást, a szuperintelligencia miatt nem lesz szükség az emberekre, és ez veszélyes ránk mint uralkodó fajra nézve. 

Ám nem arra kell koncentrálni, mi lesz húsz-ötven év múlva, hanem a jelenlegi problémákat kell megoldani, például, hogy ne lehessen a mesterséges intelligenciát halálos fegyverzet megalkotására felhasználni. Hiszen egy robot nem gondolkozik, hanem a betáplált mintázatot követi, és annak egy ártatlan ember megölése is megfelelhet bizonyos körülmények között. Hasonlóan kezelendő kérdés a személyiségi jogok köre, így a manipulált képek és videók problémája, amelyek növelik a társadalmi polarizációt, sokszor demokratikus berendezkedéseket sodorva veszélybe.

 És persze ott vannak a Sophiához hasonló projektek, amelyek valójában csak az emberek riogatására valók. Sophia egy bábu, akibe betáplálják az előre elkért kérdésekre írt válaszokat. Tény, hogy átalakul a munkaerőpiac, de ez az ipari forradalom óta számos alkalommal megtörtént. A kutatók vitatkoznak, hogy a mai munkák tíz vagy ötven százaléka fog eltűnni, de biztos, hogy nem minden, hiszen az összes munkafázis nem automatizálható. Tehát valóban alkalmazkodnunk kell, ami ijesztő lehet, de sokkal égetőbb probléma, hogy szabályozzuk: a mesterséges intelligencia csak az emberek javára használható.

– Hogyan?
– Elsősorban etikai oktatást kéne bevezetni már egészen fiatalon. Így a fejlesztő az álláspiacon azt fogja mondani, hogy meg tudná csinálni a feladatot, de nem teszi, mert nem lenne etikus. A számítástechnikában mindig rabló-pandúr játékról beszélünk, legyen szó akár a vírusvédelemről, akár a nyelvi modellek tetten éréséről. 

A gyógyszeriparhoz hasonló szabályozásra lenne szükség az informatikában is, hogy biztosítani tudjuk: a mesterséges intelligencia sosem lesz előítéletes, senkit nem fog diszkriminálni. Az etikaoktatás abban is segíthetne, hogy tudjuk, hogyan kell viszonyulni a robotokhoz, hogy ne keverjük őket össze az emberekkel.

 Mindig nagyon pontosan meg kell határozni az ember–robot kapcsolatban, hogy a gép nem ember. Japán esetében speciális a helyzet, mivel kultúrájuk része, hogy spirituálisan is kötődnek az eszközökhöz, ezért fordulhatott elő, hogy egy férfi feleségül vett egy hologramot, ám az európai kultúrkör más. Vigyáznunk kell, mit engedünk meg és milyen példát állítunk a mai fiatalság elé.

Borítókép: Ramon Lopez de Mantaras az MCC Feszten (Fotó: Szarka Dávid)