Adorján , Adrián 2024. március 5.
logo

Nógrádi György: Nagy hatású bejelentések

Nógrádi György
2023.12.01. 05:50 2023.12.01. 09:28
Nógrádi György: Nagy hatású bejelentések

A világ a gázai háború október 7-i kezdete óta két dologra figyelt. Első helyen a Hamász és Izrael közötti háborúra, a második helyen a korábbi fő harctérre, az orosz–ukrán konfliktusra. A Hamász támadása óta több mint ötven nap telt el. A háborúban a palesztin fél az alapvető célját elérte: a világ újra a Közel-Keletre figyel. A palesztinkérdés, amely évek óta alig kapott figyelmet, a nemzetközi politika homlokterébe került.

Izraeli katonák egy dél-izraeli gyülekezési ponton, a Gázai övezet határánál. Fotó: Ohad Zwigenberg

 

Izrael nehéz helyzete

Izrael helyzete eközben nehézzé vált. A világ rövid ideig szimpatizált a megtámadott féllel, majd a közvélemény megfordult, ami jól látszott a palesztin halottak számának növekedésével, az 57 muzulmán állam óvatos, de határozott állásfoglalásával, illetve az Európában és az Egyesült Államokban növekvő számban megjelenő tüntetőkkel.

Most létrejött a négynapos fegyverszünet. A cikk megírásakor a fegyverszünet első napjánál tartunk, amikor Gáza kétszáz kamionnyi élelmiszert, gyógyszert és egyéb javakat kap, és négykamionnyi üzemanyaghoz juthat. Kérdés, meddig marad fenn a megállapodás. A háborúnak eddig – a Hamász terrortámadásának ismert áldozatain kívül – 67 izraeli katona és 14 532 palesztin halottja van. Az izraeli kormány eredetileg nem akart sem fegyverszünetet, sem fogolycserét. Nyugat-Európa nyomásgyakorlása eredménytelen volt, de az USA keresztül tudta vinni az akaratát. Utóbbi a Szovjetunió széthullása után lett a térség meghatározó hatalma, és célja, hogy miközben kiáll Izrael mellett, és a stratégiai szövetségese marad, ne kerüljön szembe se az iszlám, se a harmadik világ államaival. Amerika a háború kezdetétől gyorsan és hatékonyan lépett: két repülőgép-hordozót rendelt a térségbe a szükséges kísérőhajókkal együtt. Azonnal ellátta Izraelt a szükséges katonai eszközökkel, beleértve az orosz–ukrán fronton hiánynak számító 155 milliméteres tüzérségi lőszereket is.

Kína szintén hadihajókat küldött a térségbe, de meghatározó szerepet még nem játszik. A kínai külügyminiszter összehívta a jordán, egyiptomi, szaúdi, indonéz külügyminisztereket, valamint a Palesztin Hatóság képviselőit, hogy elérje a fegyverszünetet.

Az Izrael környéki arab államok óvatosak. Libanonból a Hezbollah palesztin szervezet, amely katonailag sokkal erősebb a Hamásznál, és szintén Irán irányítása alatt áll, néhány rakéta kilövésétől eltekintve nem indított támadást. Szíriában amerikai, orosz, török és iráni katonai erők állomásoznak. Napi szinten vannak összecsapások, a szír kormány csak az ország területének egy részét tartja felügyelete alatt, de minden fél figyel, hogy amerikai–orosz ütközetre ne kerülhessen sor. Izrael leghosszabb határa Jordániával van, a két ország békét kötött. Ugyanakkor Ammánban a lakosság kétharmada palesztin, és gyakori a király elleni puccskísérlet, aki a háború folyamán hazarendelte izraeli nagykövetét, és bejelentette, hogy a megállapodásokat felülvizsgálják. Érdekes, hogy a Ha­másznak sikerült a világ figyelmét a palesztinkérdésre fókuszálnia, de nem sikerült megteremtenie a palesztin szolidaritást: egyetlen arab állam sem volt hajlandó a palesztinok befogadására. A palesztin mozgalmak sem egységesek, a síita–szunnita ellentétek megosztják őket.

A térség meghatározó hatalma Egyiptom mellett Törökország. Recep Tayyip Erdogan nyíltan fellépett az izraeli politika ellen. Célja a török nemzeti célok keresztülvitele, így jó kapcsolatokra törekszik a térség másik két középhatalmával, Iránnal és Szaúd-Arábiával, illetve igyekszik kihasználni az orosz–ukrán háborút is.

Izraelben óriási a belpolitikai feszültség. Létrejött az egységkormány, de a legnagyobb ellenzéki párt nem hajlandó belépni, ami problémákat okozhat. Az ország katonái eddig négyszáz alagutat fedeztek fel a gázai térségben, és hogy mennyi van még, senki sem tudja. A védelmi miniszter szerint a háború még két-három hónapig folytatódni fog. A nyugati vélemény viszont az, hogy a háborút be kell fejezni, ebben az elképzelésben vezető szerepet játszik Washington. Ha utóbbi teljesül, az izraeli célok (elsősorban a Hamász megsemmisítése) nem valósulnak meg. Az USA a kétállami megállapodás híve. Ez azt jelentené, hogy Izrael mellett létrejönne egy palesztin állam is, amely kiterjedne a Gázai övezetre és Ciszjordániára is. Ugyanakkor a fővárosként követelt Kelet-Jeruzsálem kérdése vitatott.

 

Ukrán bejelentések

Az orosz–ukrán háborúban is nagy hatású bejelentések történtek az elmúlt időszakban, amelyek felkeltették a nemzetközi közösség figyelmét. A Német Külpolitikai Társaság például bejelentette, hogy ha most létrejönne a béke, az oroszok hat év múlva megtámadnák a Baltikumot, így a NATO-t. Ám nem derült ki, hogy miért pont hat év múlva történne az akció. A NATO korábbi főtitkára azt javasolta, hogy Ukrajnát a megszállt területek nélkül kellene a szervezetbe felvenni. Kijevbe látogatott Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter, százmillió dolláros támogatást adva Ukrajnának. A delegáció tagja volt ­Christopher Cavali tábornok, az amerikai katonai erők európai parancsnoka is.

Volodimir Zelenszkij a katonai sikertelenségek hatására kijelentette, hogy Nyugaton nő a kétely az ukrajnai helyzet kapcsán, de az ország továbbra is keményen harcol. Kiemelte, hogy a tábornokok ne szóljanak bele a politikába, ami jól kifejezi a katonai és a politikai vezetés közötti ellentéteket. Zelenszkij hajlandó meghallgatni Donald Trump béketerveit, de véleménye szerint Ukrajna nem mond le területeiről. Ám ha Trump megint elnök lesz, akkor az államfő nézetei valószínűleg gyorsan meg fognak változni. Zelenszkij azt is bejelentette, hogy decemberben elkezdődnek a csatlakozási tárgyalások az Európai Unióval, és gyors sikerre számít.

Eddig harminc ország százezer ukrán katonát képzett ki, Washington azonban csökkentette az ukrajnai támogatások összegét. Németország ennek nyomán jelentette be, hogy 1,3 milliárd euróval támogatja Kijevet, de továbbra sem hajlandó Taurus rakéták szállítására, mivel azok távoli orosz területek megtámadására is alkalmasak. Közeledik az év vége. Talán a következő esztendő békésebb lesz.

Borítókép:  Izraeli túszokat szállító katonai helikopter érkezik a Tel-Aviv közelében lévõ Petah Tikvában lévõ Schneider Gyermekkórház területére 2023. november 26-án. (Fotó: MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.