Az Izrael környéki arab államok óvatosak. Libanonból a Hezbollah palesztin szervezet, amely katonailag sokkal erősebb a Hamásznál, és szintén Irán irányítása alatt áll, néhány rakéta kilövésétől eltekintve nem indított támadást. Szíriában amerikai, orosz, török és iráni katonai erők állomásoznak. Napi szinten vannak összecsapások, a szír kormány csak az ország területének egy részét tartja felügyelete alatt, de minden fél figyel, hogy amerikai–orosz ütközetre ne kerülhessen sor. Izrael leghosszabb határa Jordániával van, a két ország békét kötött. Ugyanakkor Ammánban a lakosság kétharmada palesztin, és gyakori a király elleni puccskísérlet, aki a háború folyamán hazarendelte izraeli nagykövetét, és bejelentette, hogy a megállapodásokat felülvizsgálják. Érdekes, hogy a Hamásznak sikerült a világ figyelmét a palesztinkérdésre fókuszálnia, de nem sikerült megteremtenie a palesztin szolidaritást: egyetlen arab állam sem volt hajlandó a palesztinok befogadására. A palesztin mozgalmak sem egységesek, a síita–szunnita ellentétek megosztják őket.
A térség meghatározó hatalma Egyiptom mellett Törökország. Recep Tayyip Erdogan nyíltan fellépett az izraeli politika ellen. Célja a török nemzeti célok keresztülvitele, így jó kapcsolatokra törekszik a térség másik két középhatalmával, Iránnal és Szaúd-Arábiával, illetve igyekszik kihasználni az orosz–ukrán háborút is.
Izraelben óriási a belpolitikai feszültség. Létrejött az egységkormány, de a legnagyobb ellenzéki párt nem hajlandó belépni, ami problémákat okozhat. Az ország katonái eddig négyszáz alagutat fedeztek fel a gázai térségben, és hogy mennyi van még, senki sem tudja. A védelmi miniszter szerint a háború még két-három hónapig folytatódni fog. A nyugati vélemény viszont az, hogy a háborút be kell fejezni, ebben az elképzelésben vezető szerepet játszik Washington. Ha utóbbi teljesül, az izraeli célok (elsősorban a Hamász megsemmisítése) nem valósulnak meg. Az USA a kétállami megállapodás híve. Ez azt jelentené, hogy Izrael mellett létrejönne egy palesztin állam is, amely kiterjedne a Gázai övezetre és Ciszjordániára is. Ugyanakkor a fővárosként követelt Kelet-Jeruzsálem kérdése vitatott.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!