Uralkodónak nevelték, korona nélkül is beteljesítette a sorsát
Nemrég jelent meg a Habsburg Ottó Alapítvány gondozásában a 99 év 99 kép – Fényképek Habsburg Ottó életéből című kötet. A kilenc nagyobb egységre osztott, négynyelvű, gazdagon illusztrált kötet apropóján Habsburg Ottó életét Ligeti Dávid történésszel, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár tudományos főmunkatársával közösen vázoljuk fel.
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Meglepő módon a 90-es évek elején készített Az ifjú Indiana Jones kalandjai című televíziós sorozat egyik epizódjában is felbukkan a gyermek Habsburg Ottó karaktere – ez az amerikai széria ugyanis részben oktatási szándékkal készült, és mutatta be a XX. század elejének eseményeit, így a címszereplő valós történelmi személyekkel találkozik. Magyarországon pedig a mai napig létezik egyfajta nimbusza az utolsó osztrák császár és magyar király fiának, Habsburg Ottónak, ugyanakkor talán mégsem tudunk róla igazán sokat. Annyi talán közismert, hogy hosszú életet élt, s mindvégig következetesen ragaszkodott az apjától kapott örökséghez, római katolikus hitvallásához, a családi hagyományokhoz. Európa egyetlen nagy egységben való szemléléséhez. Hatesztendős koráig uralkodónak nevelték – Benczúr Gyula festőművész tervezte apja koronázására a koronahercegi ruháját – és bár végül sosem vált belőle császár és király, rendületlenül hitt abban, hogy a közösség fontosabb az egyénnél. Közvetlensége, nyitottsága hamar népszerűvé tette.
A kötet borítója
Mivel 1918 végén a Habsburgokat Ausztriában jogilag törvényen kívül helyezték, majd 1919 tavaszán de facto eltávolították az országból – s ez a döntés 1961-ig érvényben volt –, a családja sok éven át száműzetésben élt: először Svájc, majd Madeira szigete, később Spanyolország (Lequeitio, egy kis falu Észak-Spanyolországban) végül Belgium és az Egyesült Államok következett. Habsburg Ottó életszakaszairól érdemes tudni – ahogy Ligeti Dávid is elmondja –: ezek korszakfordulók is egyben. 1912 és 1922 között tartott az első szakasz, mely édesapja, IV. Károly halálával zárult; majd a második világháború kirobbanásáig, 1939-ig a következő időszak, ekkoriban doktorált Leuvenben. 1930 után édesanyja átadta „jogköreit” Ottónak, aki 1940-ig az európai politikában informálisan is nagy befolyással bírt az eseményekre, még akkor is, ha nem az első vonalban politizált. A nácizmust elutasította, Hitlerrel nem volt hajlandó találkozni.
Habsburg Ottó első meghatározó politikai lépése az Egyesült Államokhoz kapcsolódik. A Belgiumot a német invázió miatt elhagyó család 1940-ben az USA-ba költözött. A második világháború folyamán Ottó kapcsolatban állt vezető amerikai politikai körökkel, sőt 1944 őszén a kanadai Québecben maga Franklin Delano Roosevelt elnök is fogadta őt. Kijelenthető, hogy Washington számított a véleményére, különösen a Közép-Európát érintő kérdésekben. Ez azért kiemelten fontos tény, mert ekkoriban Amerikában több koncepcióban gondolkodtak Európa rendezése kapcsán. Merész tervektől sem rettentek vissza, az egyik szerint például kettévágták volna Németországot, és a délnémet részhez még Magyarországot is hozzácsatolták volna. Mindezek vonatkozásában Habsburg Ottó azt kérte, hogy ne ebbe az irányba gondolkozzanak, mert a döntés csak békétlenséghez vezetne. Roosevelt elfogadta ezt az érvelést. Habsburg Ottó tevékenységének köszönhetően feledésbe merültek ezek a tervek, és így abban is szerepet játszott, hogy a szétdarabolt Németország NSZK-ja is önálló és életképes terület maradjon.
Az Európába visszatelepült Habsburg-család immár legidősebb sarja az Európai Uniót megalapozó döntések mellett is jelen volt.
Amikor már alakult a Montánunió, a kereszténydemokrata oldalt erősítette, Konrad Adenauer, Robert Schuman és Alcide de Gasperi mellett. E táborhoz csatlakoztak a még élő magyar legitimisták is. Kevésbé ismert tény, hogy Magyarországon az 1920-as, 30-as években a legitimista tábor komoly politikai erőt képviselt, ők voltak azok, akik a hagyományos királyság pártján álltak, és a koronaherceg nagykorúságától, 1930-tól elkezdték minden évben, november 20-án megszervezni az úgynevezett Ottó-vacsorákat. Ezek az összejövetelek Habsburg Ottó születésnapjára voltak időzítve, s az alkalmakra meghívták a politikai ellenfeleket is. (A hagyományt egyébként néhány éve Prőhle Gergely volt berlini magyar nagykövet, a Habsburg Ottó Alapítvány igazgatója újraélesztette.)
Az 1950-es években Habsburg Ottó már vázolta az Európai Unió lényegét:
a szövetség célja egy antikommunista európai tábor összeszervezése volt.
A IV. Károlytól örökölt szociális alapú, kereszténydemokrata szemlélet meghatározta ezt az elképzelését is. A szociális-kereszténydemokrata gondolkodás a két világháború közötti Magyarországon egyébként a római katolikus egyházi elit tagjai közt is tovább élt, így például Mindszenty József is ezt képviselte. Habsburg Ottó később bekapcsolódott a Keresztényszociális Unió (CSU) égisze alatt a bajor politikába is, így lett több alkalommal európai parlamenti képviselő. Egy máig tisztázatlan híresztelés szerint a 70-es évek közepén Franco tábornok felkérte őt spanyol királynak. A Caudillo végül Ottó távoli rokonát, egy másik Bourbon herceget, János Károlyt tette meg az újjáalapított monarchia királyává. A magyar koronaherceg életének következő mérföldköve az 1989. évi Páneurópai Piknik volt, a hazánk és Ausztria közötti szögesdrót átvágása. Nem sokkal ezután Szűrös Mátyás megbízott köztársasági elnök levélben hívta meg őt is az alakuló, szabadon választott magyar parlamentbe. Ez a gesztus pontosan jelezte: bár a kommunizmus uralkodott több mint negyven évig Magyarországon, azért maradt valamennyi a királypárti hagyományból is. Habsburg Ottó ekkoriban már évente megfordult nálunk, a „Duna-medence szívében”.
2011-ben, 99 évesen halt meg, a bécsi Kapucinusok templomában temették el, a gyászmisét pedig a Stephansdomban tartották, számos közjogi méltóság jelenlétében. Bár a mai városképet meghatározó bécsi látványosságok 99 százalékban a Habsburg Birodalom idején születtek, ennek ellenére Magyarországon ma is erősebb a Habsburg-bázis, a történelmi hagyományok szerepe miatt, mint Ausztriában. Jellemző példája Habsburg Ottó gondolkodásának, hogy szerinte
az államot lentről fölfelé és nem úgy, ahogy a bürokraták akarják, föntről lefelé kell felépíteni. Mindennek az alapja a család, utána jön a község vagy város, majd a kisebb közigazgatási egységek, a megyék, a tartományok, s csak később következnek az államok, majd végül Európa.
Habsburg Ottó a ma oly divatos „cselekedj lokálisan, gondolkodj globálisan” elv egyik legkiválóbb képviselője volt.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
