Idén március 23-án tartják az államfőválasztás első fordulóját Szlovákiában. A felvidéki magyarok egységpártja, a Magyar Szövetség saját jelöltet indít a megméretésen; a magyarok jelöltje Forró Krisztián. Bár tavaly néhány hónapon át magyar származású miniszterelnöke volt az országnak Ódor Lajos személyében, aki a sorozatos kormányválságokat követően Zuzana Caputová államfő által kinevezett szakértői kormány élén került a miniszterelnöki székbe, ez nem jelenti azt, hogy reális esély lenne arra, hogy az ország magyar köztársasági elnököt válasszon.
Szlovákiában közvetlenül a polgárok választják az államfőt.
Amennyiben a március 23-i választáson egyetlen jelöltnek sem sikerül megszerezni a szavazatok abszolút többségét, úgy április 6-án második fordulóra kerül sor, ahol az első körben két legtöbb szavazatot szerző jelölt közül választhatnak a polgárok.
Magyar államfőjelöltet először 2014-ben állított a magyar közösség Bárdos Gyula személyében, aki akkor a szavazatok 5,1 százalékát szerezte meg, és bár ezzel messze elmaradt a második fordulóba kerüléstől, egy rendkívül sikeres kampányt valósított meg, amely eredményesen tematizálta a magyar közösséget érintő kérdéseket. Öt évvel később már kevésbé volt sikeres az államfőválasztás magyar szempontból: a Magyar Közösség Pártjának jelöltje, Menyhárt József visszalépett a kampány során, Bugár Béla szlovák–magyar vegyespárti jelölt pedig csúfos vereséget szenvedett, ami betudható a Most –Híd vegyespárt Fico-féle maffiakormányzásban való részvételének is. Idén újra csak egy magyar jelölt indul a megméretésen, ami részben annak eredménye, hogy 2021-ben létrejött a felvidéki magyarok egységpártja, a Magyar Szövetség. Forró Krisztián közel harmincezer támogató aláírás összegyűjtésével érvényesítette jelöltségét, és azt nyilatkozta, hogy a minimális cél a négy százalék elérése lesz a választás március 23-i első fordulójában.
A magyarok jelöltjének sikere tehát nem realitás, de akkor mi indokolja a magyar köztársaságielnök-jelölt nevezését?
Motiválja egyrészt a magyar közösséget érintő kérdések megjelenítésének és tematizálásának lehetősége a szlovák nyilvánosságban, illetve hogy a felvidéki magyarok ilyen formában is láttassák magukat és jogos érdekeiket. A felvidéki magyar közösség jelenkori problémáinak egyik eredője, hogy a közösség elfogadni látszik a többségi nemzethez viszonyított alacsonyabb státusát; hogy a magyarok másodrendű polgárai az országnak. Ennek számos megjelenési formája van, a magyar nyelv közéleti nyilvánosságból való visszaszorulásától kezdve a Benes-dekrétumok mai napig történő alkalmazásáig. Mintha ennek feloldására a felvidéki magyar közösség nem a saját érdekeinek nyomatékosabb képviseletében látná a kiutat, hanem a többségi nemzethez való közeledésben a közélet és a politika területén. Ennek egyik megnyilvánulási formája, hogy a tavaly szeptemberi előre hozott választáson a szavazóurnákhoz járuló magyar választók mintegy harmada valamely szlovák pártra szavazott. Ez a folyamat végső soron feloldódást eredményez, és ezért is különösen fontos a magyarok által indított saját államfőjelölt, amely képes lehet felhívni a figyelmet az ország déli részén élő közösség problémaira, és jelezni, hogy az identitás, a nyelv, a kultúra, valamint a déli régió magyar jellegének megőrzése továbbra is fontos a felvidéki magyarságnak.
