Az amerikai közvélemény és külpolitikai szereplők tájékoztatása a határon túli magyarokat érő emberi és kisebbségi jogi sérelmekről a magyar kisebbségi érdekérvényesítés több évtizedes hagyománya. Erre alapozva végzi a tevékenységét 1976 óta a Hungarian Human Rights Foundation és több más magyar–amerikai szervezet, de a világ nemzeteinek többsége tart fenn valamilyen érdekérvényesítő szervezetet a tengerentúlon. Már az amerikai Függetlenségi nyilatkozat is leszögezte, hogy az embert teremtője elidegeníthetetlen, vagyis alapvető emberi jogokkal ruházta fel. A második világháborút követő, az emberi jogok érvényesülésére épülő paradigmaváltás és az emberi jogok globális érvényre juttatására irányuló amerikai elköteleződés érdekeltté tette a világ népeit, hogy Washingtont – ami alatt elsősorban a külpolitikai döntéshozatalban szerepet vállaló kormányzati és nem kormányzati szervezetek egymásra utalt és bonyolult rendszerét értjük – tájékoztassák az „övéiket” érő sérelmekről, abban a reményben, hogy ezekkel szemben az Egyesült Államok fellép, és a jogsértő államra nyomást gyakorolva változás érhető el a jogsértő állapot orvoslásában.

Az amerikai magyar emberi jogi érdekérvényesítés elsősorban a határon túli magyarokat érő jogsértések bemutatására irányult és irányul az 1970-es évek óta, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban a külpolitikai döntéshozók jellemzően nem értik azokat a kisebbségpolitikai narratívákat, amelyek a Kárpát-medence vonatkozásában számunkra meghatározók. Amíg a magyarok a kisebbségi kérdést elsősorban a kulturális nemzetfogalomra épülő nemzeti identitás szempontjából értelmezik, addig az Egyesült Államokban az etnikai kisebbségekre főleg biztonságpolitikai szempontból tekintenek, ami az éppen aktuális geopolitikai fejlemények miatt is érthető. Oroszország igaztalanul használja kifogásként az orosz ajkú emberek védelmét a hódító hadműveleteinek igazolására. Most Ukrajnában, de Koszovóban is izzik az etnikai feszültség parazsa, és Hegyi-Karabahban is etnikai alapú tisztogatás van folyamatban. A biztonságpolitikai értelmezés alapja, hogy ha a kisebbségi kérdés nincs megoldva, az további bonyodalmakat okoz, ami Amerikának is gondot jelenthet.