Drágább a bébiszitter a kisállatoknak, mint a gyerekek mellé

A háziállatok kiapadhatatlan üzleti lehetőségeket rejtenek. Már nem a felszerelések adják a legsikeresebb befektetési opciót, hanem a hosszú távú gondoskodás. A macska- 10–25, a kutyafelvigyázás negyven eurót is hozhat alkalmanként. Félóra az állatokkal annyit ér, mint egy óra a gyerekekkel.

A cat is sitting next to a giant inflatable heart floating in the air in the central part of the Chubby Hearts Hong Kong in Hong Kong, on February 14, 2023. The Chubby Hearts Project by artist Anya Hindmarch is being displayed around Hong Kong, with the largest one in Central. (Photo by Vernon Yuen/NurPhoto) (Photo by Vernon Yuen / NurPhoto / NurPhoto via AFP) Fotó: NurPhoto via AFP

Ingyen nyaral a szitter

A felvigyázás jövedelemkiegészítésnek sem utolsó: macskákért 10-25 eurót lehet elkérni egy alkalomra. Ezért a szitter saját környezetükben eteti, tartja tisztán az állatokat és játszik velük. A kutyák többe kerülnek a sétáltatás miatt: több mint negyven euró a tarifa. Nem csoda, hogy külföldön élő magyarok között egyre terjed az állatszitting mint pénzkereseti forrás. Korábban csak a filmekből ismertük a kutyasétáltató fogalmát, ma már a diákoktól a középvezetőkig sokan választják jövedelemkiegészítésként és kikapcsolódásként is. Viszonylag gyakori ugyanis, hogy nem adott városban vagy országban vállalnak felvigyázást, hanem valamelyik kedvelt turistaközpontban, ahol így akár a szállás is megspórolható. A legjobb, legmegbízhatóbb szittereknek hónapokra előre be van táblázva a naptáruk, így az állattulajdonosok egyre inkább versenyeznek a jó szolgáltatókért.

A Covid alatti bezártságot sokan szerették volna enyhíteni egy szőrös kedvenccel, ezért megrohanták a tenyésztőket és a menhelyeket. Mivel Németországban bizonyos irodákba már beengedik a jól viselkedő, társasági és szobatiszta kutyákat, illetve más háziállatokat, sokan gondolták, hogy a pandémia megszűnésével sem lesz probléma. Tévedtek. A 2020 körüli örökbefogadási hullám után következtek a Covid-megszorítások. Az állattartók döbbenten tapasztalták, hogy a cégek nagy része visszatereli a kollégákat az irodaházakba, ahova nem tudnak minden kedvencet bevinni, az állatoknak pedig hiányzik a gazdával és a családdal töltött teljes nap. A korlátozások feloldásával ráadásul Frankfurt újra él és virul, mindenki utazik – Klaudiáék épp egy hétre cserélik le a felhőkarcolókat a dominikai pálmafákra.

Nyugat-európai sajátosság az állatok más országból való örökbefogadása. Főként a macskák esetén annyira ellenőrzött a születésszabályozás, hogy rendkívül kevés az új egyed, ugyanakkor a mediterrán országokban kihívást jelent a kóbor állatok elhelyezése. Külön szervezetek foglalkoznak a fiatalabb állatok összegyűjtésével, gondoskodnak róluk, beoltják őket, majd elsősorban Nyugat-Európa-szerte segítenek nekik családra lelni. Klaudiáék is mikonoszi nyaralásukon szeretettek bele Lolába és Heidibe, és a Myconos Cats nevű szervezet segítségével repítették őket Frankfurtba.

Mivel a tizenötödik emeleten laknak, Heidiéknek esélyük sincs megtapasztalni a szabad macskák életét. Milyen az, amikor fára másznak, felhergelik a szomszéd kutyát vagy őrjáratot tartanak, nehogy a konkurencia betegye a lábát a territóriumukra. Nekik a lakás öt szobája, a két nagy kanapé (amin előszeretettel élesítik a körmeiket), a húsz négyzetméteres terasz és a madarak megfigyelésére alkalmas panorámaablakok a birodalom. Kiszámítható élet, ahol nem kell sok mindenért megküzdeni, hiszen a napi kétszeri ellátás és a simogatás biztosított.

Magyarországon másfajta állattartási szokások jellemzők. A szüleim macskája például elég öntörvényű, addig nyávog, ameddig be nem mehet a házba, utána megengedi, hogy megetessék, ha elég finom volt, talán még a simogatást is elviseli. Majd a kert felé indul, alig várja, hogy megkóstolja, mit tálalnak a szomszédban. Amikor a szüleim elutaznak, tudják, Lujza rengeteget egerészik, és kimondatlan szabály a környéken, hogy a macskákat mindenki szereti és eteti, így nincs szükség külön felvigyázásra.

A magyar piacon is tarolnak a szolgáltatók

Városi környezetben ugyanakkor Magyarországon is egyre terjed az állatszitting, egyre több cég foglalkozik ezzel. A kutya- és macskapanziók korábban is megszokottak voltak, ám ezt sok tulajdonos nem kedveli, mivel kiszakítja kedvencüket a megszokott környezetből. A szitterszolgáltatások ezt használják ki. Cicák esetén a cégek több csomagot kínálnak a rendelkezési időhöz mérten. A rövid gondoskodás két-három napos, tehát négy-hat napos távollétet fed le, a hosszabb 10–21 nap. Az árat befolyásolja, ha nem naponta egyszer, hanem két-háromszor is be kell menni a lakásba, vagy több macska él együtt. A szolgáltatás négy–hatezer forint, amelyben a fényképkészítés is benne van, a gyógykezelés további összeg.

Angol hírek szerint nemcsak német sajátosság, hogy a pandémia alatt az élelmiszerüzletekben egyre több macskaeledel jelent meg, ami arra enged következtetni, hogy a lakásokban is sok a házi kedvenc. A Magyarországon megszokott három-ötszáz grammos konzervdobozok helyett a legkülönfélébb variációjú, prémiumkategóriás, alutasakos eledelek keresettek, amelyeket különböző snackrudak, halas konzervek és száraz tápok egészítenek ki. Számos család hiába költ óvatosan, a macskák csak a legjobbat és a legdrágábbat kaphatják. Lola és Heidi például főleg a nedves ételeket eszi, de napközben hagyni kell nekik száraz tápot és snacket is. Van egy különleges ízfokozóval ellátott száraz csemegéjük, amivel a teraszról lehet őket becsábítani: a zacskócsörgésre a két macska megvadulva rohan vissza a lakásba.

Az új üzleti megoldásról a szakértők úgy vélik, még felfutóban van, és nem világos, van-e olyan ár, amit a tulajdonosok már nem fizetnének ki. A brit sajtó szerint fél óra cicafelvigyázás annyit hoz, mint egy óra a gyerekekkel, így nemcsak időben, de befektetett energiában is sokkal jobban megéri, hiszen egy szőrös, szeretgetni való állatot ellátni egyáltalán nem megerőltető bevételi forrás.

Borítókép: Macska egy hongkongi parkban (Fotó: NurPhoto/AFP)