Minden képzeletet felülmúl, ami most kiderült a házi macskákról

A házi macskák és a denevérek közötti interakciókat vizsgálta egy nemzetközi együttműködésben a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontjának (ÖK) munkatársa a macskák kórokozó-terjesztésben játszott szerepének megértése céljából.

2347154851 Fotó: Magui RF

A kutatás rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák az embert fertőzni képes (zoonotikus) kórokozók potenciális forrásai és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is. Az eredményeket bemutató tanulmány a Mammal Review tudományos folyóiratban jelent meg.

Mint azt a kutatók kifejtik, a háziállatok, leginkább a vadon élő állatokkal és az emberekkel való szoros, közvetlen és közvetett kapcsolataik miatt alkalmasak arra, hogy zoonotikus fertőzések közvetítőiként működjenek. A házi macskák jelentős ragadozói a kistestű vadállatoknak, például rágcsálóknak, denevéreknek és madaraknak, amelyek fertőzéshordozók lehetnek, ennek ellenére egyre több az arra utaló bizonyíték, hogy az emberre is veszélyes betegségek megjelenésében játszott szerepük nem eléggé ismert.

Magyarországon az összes denevérfaj természetvédelemi oltalom alatt áll. A macskák által zsákmányolt különböző denevérfajok embert fertőzni képes betegségek ismert gazdái is lehetnek, erre példa az afrikai szelindekdenevér-faj, a Mops pumilus, amely a nemrégiben leírt bombali ebolavírus gazdája. Európában, beleértve Magyarországot is, 

jelentős lehet a denevérek macskák általi elejtése, amely akár a veszettség terjedéséhez is hozzájárulhat.

A tanulmány rávilágít arra, hogy a szabadon élő házi macskák az embert fertőzni képes kórokozók potenciális forrásai, és egyben a veszélyeztetett vadon élő állatok természetvédelmi kockázati tényezői is, kritikus szerepüket mégis gyakran alábecsülik. Hangsúlyozzák, hogy 

a legjobban úgy lehet védekezni a kórokozók ellen, ha a macskákat a gazdáik nem engedik ki a szabadba, ugyanis ezzel kiküszöbölhető a vadon élő állatokkal való találkozásuk.

Továbbá javasolják, hogy ha a háziállatokon betegségre utaló jelek mutatkoznak, azonnal forduljanak a gazdák állatorvoshoz.

A tanulmány végén a kutatók részletes útmutatóval szolgálnak a lakossági adatszolgáltatás lehetőségeinek fejlesztéséről annak érdekében, hogy adataik később felhasználhatók legyenek az állat- és közegészségügyi kutatásokra fókuszáló tudományos projektekben.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)