Ukrajnában törvényt fogadtak el a nők föld alatti, bányákban, egészségtelen körülmények közötti munkavégzéséről, a kettős állampolgárok pedig ukránoknak minősülnek, és nem mentesülnek a katonai szolgálat alól. Ukrajna a szingapúri nemzetközi találkozón azt javasolta, hogy a világ nagy hadiipari vállalatai települjenek az országba. Ez a javaslat nem a béke irányába mutat. Ahogy Észtország javaslata sem, hogy a területén lévő orosz javakat kobozzák el és adják át Ukrajnának. Az EU az orosz vagyon hozamát javasolta továbbítani Kijevnek, az USA pedig bejelentette, hogy a következő Ukrajnának nyújtandó amerikai hitel fedezete a zárolt orosz vagyon lesz.
Az oroszok – Putyin révén – a szentpétervári fórumon reagáltak. Bejelentették, hogy az Ukrajnában lévő nyugati tanácsadók legitim célpontok és azon gondolkodik az orosz vezetés, hogy hasonló fegyvereket ad át a brit és Amerika-ellenes erőknek, mint amelyekkel Ukrajnából lövik az orosz területeket. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára közölte, hogy a nyugati fegyverek az átadás pillanatától ukránnak minősülnek, így az oroszok szerint ez fordítva, az átadott orosz fegyverekre is igaz. Putyin megkérdezte, hogy mivel az ukrán elnök mandátuma május 20-án lejárt és újabb választások nem voltak, ki lesz a jövőben a legitim tárgyalópartner.
A hamu alatt más indulatok is parázslanak Európa- és Közel-Kelet-szerte. Az ENSZ-ben szavaztak a jugoszláv háborúk idején elkövetett srebrenicai szerb népirtásról. Alexander Vucsics szerb államfő felszólalt az ENSZ ülésén, de csak annyit tudott elérni, hogy kisebb arányban ítéljék el a szerbeket. A közgyűlés népirtásként értékelte az eseményeket. A kérdés, hogy mik lesznek a következmények, kilép-e a boszniai államszövetségből a szerb közösség, erre harminc napja van, illetve előveszik-e a boszniai és egyéb háborúk hasonló népirtásait. Törökországban az éves infláció hetvenöt százalék, mégis a török turizmus – főleg az oda utazó orosz turisták miatt – dübörög, a hadi- és az építőipar is csúcson van. Az országban a helyhatósági választásokon a kormánypárt csak a második helyet tudta megszerezni, és mind az öt török nagyvárosnak ellenzéki polgármestere lett. A következő parlamenti választások azonban messze vannak. Négy év múlva kerül rájuk sor. Ilyen helyzetben vált szorossá a térség három középhatalmának (Törökország, Irán, Szaúd-Arábia) együttműködése. A török–szír kapcsolatok feszültté váltak, mivel Szíria kéri a területén lévő török csapatok kivonását. A török cél a kurd választások megakadályozása, ez időlegesen sikerült. Iráni nyomásra a törökök megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!