Nógrádi György: Nem a béke iránya

Az orosz–ukrán fronton a háború tovább tombol. Halottak, sebesültek és mérhetetlen anyagi kár a következmény. Mindkét fél azt hirdeti, hogy a másik vesztesége az övének ötszöröse. Az igazság, hogy túl nagy különbség nincsen, ugyanakkor Vlagyimir Putyin szerint jelenleg 1348 orosz, míg 6465 ukrán fogoly van.

KYIV, UKRAINE - AUGUST 29: A man pays his last respects to the fallen fighter pilot Andriy "Juice" Pilschykov during a funeral ceremony in a church on August 29, 2023 in Kyiv, Ukraine. Kyiv bids farewell to the famous Ukrainian fighter pilot Andriy "Juice" Pilschykov, who among three died in a tragic fighter jet crash in the sky over Zhytomyr Oblast. His relatives, comrades-in-arms and famous personalities came to pay their last respects to the fallen pilot. On August 29, the Commander of the Ukrainian Air Force posthumously awarded the military officer rank of "major" to commanding officer Andriy "Juice" Pilschykov. (Photo by Oleg Pereverzev/Global Images Ukraine via Getty Images) Fotó: Global Images Ukraine

Volodimir Zelenszkij továbbra is naponta teszi közzé a beszédeit. Ezekben köszönetet mond a támogatásért, de újra és újra vádol. Legutóbb tüzérséget, F–16-os repülőgépeket és rakétaelhárítást követelt. Szerinte az oroszokat, ki kell zárni minden nemzetközi szervezetből: az ENSZ-ből, a Biztonsági Tanácsból, az EBESZ-ből, sőt a nemzetközi sportszervezetekből is. Kéri, az USA képezzen ki harminc ukrán pilótát, az amerikaiak tizenkét főt ígértek. Zelenszkij úgy véli, a Nyugat döntéshozatali rendszere túl lassú (több mint egy év), és így elveszítik a fronton az ukrán stratégiai fölényt. Azonban több, mint kétséges, hogy ez megvan-e bármely frontszakaszon. Az ukrán államfő azt is bejelentette, hogy sohasem használt fel Oroszország területei ellen nyugati fegyvereket. Ez sem igaz.

A frontvonal Zaporizzsja megyében. A fegyverek nem a béke felé mutatnak (Fotó: Jakiv Liasenko)

Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár és Zelenszkij közös tervet dolgoztak ki Nyugat-Ukrajna a NATO (elsősorban Lengyelország) területéről történő védelméről. Olaf Scholz német kancellár úgy fogalmazott, hogy ez a háborús uszítok veszélyes terve. Ugyanígy elutasította a bajor Manfred Weber, az EU néppárti frakcióvezetője javaslatát az uniós kötelező katonai szolgálatról. Ez jelenleg a három balti államban, Norvégia kivételével a skandináv térség három államában, Ausztriában, Cipruson és Görögországban van.

Az USA-ban heteken át vita folyt arról, hogy lehet-e az Ukrajnának átadott amerikai fegyvereket orosz területeken bevetni. Joe Biden végül úgy fogalmazott, hogy a harkovi front orosz oldalára lehet csapást mérni. Az amerikai képviselőházban összesen tizenhárman támogatták a kezdeményezést.

Ukrán kérésre újra összeül Svájcban a béke csúcsértekezlet, ám Oroszországot továbbra sem hívják meg. Az ukrán elnök véleménye szerint, egyedül az ő tízpontos tervezete lehet a béke alapja, a résztvevők feladata pedig, hogy Oroszországot erre kényszeríteni. Még Viola Amherd svájci elnök is úgy fogalmazott, hogy Oroszország nélkül nem lehet sikeres a találkozó. Közben Svájc elutasította az Ukrajnának nyújtandó újabb 5,6 milliárd dolláros segélyt. Kínát elnöki szinten hívták meg, de Peking közölte, hogy alacsonyabb szinten képviselteti az országot. Miután Zelenszkij kioktatta Kínát, a részvételt lemondták. Ez azért is szomorú, mivel Kína korábban Brazíliával együtt előterjesztett béketervét néhány óra alatt negyvenöt ország támogatta.

Ukrajnában törvényt fogadtak el a nők föld alatti, bányákban, egészségtelen körülmények közötti munkavégzéséről, a kettős állampolgárok pedig ukránoknak minősülnek, és nem mentesülnek a katonai szolgálat alól. Ukrajna a szingapúri nemzetközi találkozón azt javasolta, hogy a világ nagy hadiipari vállalatai települjenek az országba. Ez a javaslat nem a béke irányába mutat. Ahogy Észtország javaslata sem, hogy a területén lévő orosz javakat kobozzák el és adják át Ukrajnának. Az EU az orosz vagyon hozamát javasolta továbbítani Kijevnek, az USA pedig bejelentette, hogy a következő Ukrajnának nyújtandó amerikai hitel fedezete a zárolt orosz vagyon lesz.

Az oroszok – Putyin révén – a szentpétervári fórumon reagáltak. Bejelentették, hogy az Ukrajnában lévő nyugati tanácsadók legitim célpontok és azon gondolkodik az orosz vezetés, hogy hasonló fegyvereket ad át a brit és Amerika-ellenes erőknek, mint amelyekkel Ukrajnából lövik az orosz területeket. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára közölte, hogy a nyugati fegyverek az átadás pillanatától ukránnak minősülnek, így az oroszok szerint ez fordítva, az átadott orosz fegyverekre is igaz. Putyin megkérdezte, hogy mivel az ukrán elnök mandátuma május 20-án lejárt és újabb választások nem voltak, ki lesz a jövőben a legitim tárgyalópartner.

A hamu alatt más indulatok is parázslanak Európa- és Közel-Kelet-szerte. Az ENSZ-ben szavaztak a jugoszláv háborúk idején elkövetett srebrenicai szerb népirtásról. Alexander Vucsics szerb államfő felszólalt az ENSZ ülésén, de csak annyit tudott elérni, hogy kisebb arányban ítéljék el a szerbeket. A közgyűlés népirtásként értékelte az eseményeket. A kérdés, hogy mik lesznek a következmények, kilép-e a boszniai államszövetségből a szerb közösség, erre harminc napja van, illetve előveszik-e a boszniai és egyéb háborúk hasonló népirtásait. Törökországban az éves infláció hetvenöt százalék, mégis a török turizmus – főleg az oda utazó orosz turisták miatt – dübörög, a hadi- és az építőipar is csúcson van. Az országban a helyhatósági választásokon a kormánypárt csak a második helyet tudta megszerezni, és mind az öt török nagyvárosnak ellenzéki polgármestere lett. A következő parlamenti választások azonban messze vannak. Négy év múlva kerül rájuk sor. Ilyen helyzetben vált szorossá a térség három középhatalmának (Törökország, Irán, Szaúd-Arábia) együttműködése. A török–szír kapcsolatok feszültté váltak, mivel Szíria kéri a területén lévő török csapatok kivonását. A török cél a kurd választások megakadályozása, ez időlegesen sikerült. Iráni nyomásra a törökök megszakították a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel.

A gázai konfliktus is folytatódott. Izraelnek ugyan sikerült újabb négy túszt kiszabadítania, de a két stratégiai célja (a Hamász felszámolása és valamennyi túsz hazahozatala) továbbra sem következett be. Izraelnek számolnia kell további nemzetközi elszigetelődéssel, és hogy akár Ciszjordániában, akár északon, a libanoni határnál széles körű háború indulhat. Júniust sem a béke jellemezi. Változást talán a novemberi amerikai elnökválasztás hozhat.