Elmés vízió, de messze még a tömeges alkalmazástól Elon Musk Neuralinkje

Napjaink legígéretesebbnek tartott orvosi találmányai között tartják számon Elon Musk Neuralinkjét, amely lehetővé teszi a számítógépek gondolat általi vezérlését. Noha az eszköz valóban a legmodernebb a hasonló elven működő társai között, Valálik István idegsebész lapunknak arra hívta fel a figyelmet: egyelőre nem várható, hogy a Neuralink forradalmasítja az orvostudományt. Az eddig két páciens agyába beültetett szerkezetnek még több részletét – például a rögzítési módját – is tökéletesíteni kellene a tömeggyártás előtt, de az engedélyeztetési eljárás is nehézkesnek ígérkezik.

A módszer tökéletesítésre szorul, de az engedélyeztetési eljárás is nehézkesnek ígérkezik. Fotó: Europress/AFP/Science Photo Library

A csúcstechnológiáknak az orvostudománnyal történő ötvözése szinte naponta vezet olyan találmányokhoz, amelyek még néhány éve is csak a sci-fik világában lettek volna elképzelhetők. Az utóbbi időben megjelent lélegzetelállító innovációk közül is kiemelkedik a Neuralink elnevezésű szerkezet, amely – kereskedelmi forgalomba jutva – jelentősen megkönnyíthetné például a mozgássérültek életét, sőt további fejlesztéseken keresztül akár emberfeletti képességek birtokába is juttathatja a hordozóit.

Műtét Magyarországon. Kockázatok is felmerülhetnek (képünk illusztráció) 

Joystick helyett gondolatvezérlés 

A dél-afrikai származású amerikai milliárdos, Elon Musk cége által fejlesztett Neuralink egy úgynevezett agy-számítógép interfész, amely lehetővé teszi, hogy a készülék viselője pusztán a gondolatával irányítson digitális eszközöket. Eddig két, nyaktól lefelé lebénult páciens agyába ültettek be Neuralinket, s a beszámolók szerint mindként műtét sikeres volt. A búvárbalesetben mozgásképességét vesztett Noland Arbaugh az év elején esett át a műtéten, s néhány hónapja arról számolt be, hogy például számítógépes játékok esetében bevált a gondolatvezérlés. Musk egy podcastban pedig arról beszélt, hogy a közeljövőben még hét-nyolc beteg kaphatja meg a Neuralinket, amelynek a későbbi verziói olyan gyors információáramlást tennének lehetővé a páciens és a számítógép között, amely az egészséges emberek képességét is jócskán meghaladja. Musk tervei szerint a következő években még akár az emberek közötti gondolatátvitel is lehetővé válhat az új generációs Neuralinkek révén. Azonban amellett, hogy úttörő találmányról van szó, egy ideje már használatban vannak a Neuralinkéhez hasonló alapelveken működő innovációk. Valálik István idegsebész, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja segítségével igyekeztünk ebből a szempontból értelmezni Elon Musk projektjét, illetve azt körbejárni, hogy milyen eséllyel találhat utat a kereskedelmi forgalomba ez a találmány.

A Neuralink lényege, hogy az agyból felvett jeleket nem az idegpályákra – vagyis a gerincvelőbe – továbbítja, hanem egy külső eszközbe. Ez a folyamat pedig az agyba beültetett több ezer, néhány mikronnyi szálon keresztül történik. Noha ilyen technológiát számos különböző beavatkozásban alkalmaznak, a beültetett szálak számát tekintve Muskék az élen járnak 

–  ismertette Valálik István. Noha a számítógép gondolatvezérlése már önmagában is kétségtelenül jelentős vívmány, a szakember úgy vélte:

Musknak az új generációs Neuralinkről tett egyes állításai némi fenntartással kezelendők, hiszen például az emberek közötti gondolatátvitel megvalósíthatóságától még beláthatatlanul messze állunk. 

Műtéti kockázat 

– Egyelőre még az aktuális modelleken is van mit tökéletesíteni. Mivel az agyi beültetés invazív beavatkozásnak minősül, ez számottevő kockázatot is jelent, hiszen az agy mozog és pulzál a koponyán belül, így a szálak sem maradnak mindig ugyanabban a pozícióban, amelyben beültették őket. Ez pedig bevérzést vagy akár epilepsziás rohamot is kiválthat – fejtette ki az egyetemi docens. Az első Neuralink beültetését követően egyébként el is mozdult a szerkezet, ám ezt végül különösebb probléma nélkül tudták korrigálni. 

Az agyat stimuláló beavatkozásoknak előre nem látható pszichológiai hatásai is lehetnek. Valálik egy kényszerbetegségben szenvedő páciensének az esetét idézte fel, akinek elektródákat ültetett az agyába, amelyek révén az illető úgymond tudta váltogatni, hogy az agya mely része kapja az ingereket. Ezzel a szabályozó megoldással a beteg rendszerint megszabadulhat a kényszeres gondolataitól vagy cselekvéseitől, mint amilyen például a mániás kézmosás. Ám az említett páciensnek az ingeráram váltogatása olyan váratlanul kellemes érzést okozott, hogy napjában körülbelül kétszázszor kapcsolt át a másik „programra”. Végül új beállítással ezt sikerült kiküszöbölni.

Üzenet Macronnak 

Valálik István kitért arra is, a szálak beültetésének van alternatívája az agyi folyamatok regisztrálására, és folyamatosan jelennek is meg újabb ilyen találmányok.

Két hete tartották Chicagóban a funkcionális idegsebészeti világkongresszust, ahol szintén bemutattak egy, az epilepsziás sebészetnél használt új megoldást. Ennek lényege, hogy egy olyan filmbevonatot helyeznek az agykéregre, amelynek az alsó, érzékelő fele elektródákból áll, a külső fele pedig egy flexibilis, hártyaszerű LED-monitor. E módszer segítségével hatékonyan lehet megjeleníteni, hogy melyik agyi központnak milyen aktivitása van az adott pillanatban

 – számolt be róla az idegsebész.

Elmondása szerint neki is volt módja kipróbálni az Apple Vision Pro nevű új szemüvegét, amelyet viselve szemmel lehet irányítani a számítógép kurzorát, valamire rákattintani pedig a mutató- és hüvelykujja összeérintésével tud a szerkezet viselóje, így minden programot kezelhet azzal. Az Inclusive Brains nevű francia vállalat pedig egy olyan, szintén műtét nélkül alkalmazható találmánnyal rukkolt elő néhány hónapja, amelynek a segítségével gondolatvezérléssel, illetve a fej mozgatásával szöveget lehet írni. Paul Barbaste, a vállalat vezetője Emmanuel Macron francia elnöknek írt ily módon üzenetet az X mikroblogon. Az eszköz azonban egyelőre nem túl hatékony: a rövid bejegyzést csak több perc alatt tudta létrehozni a cégvezér. 

A Neuralinkhez hasonló, műtéti beavatkozást igénylő találmányok elterjedése előtt az engedélyeztetési folyamat is komoly akadályt képezhet. Emiatt Muskék csak tavaly kezdhették el lefolytatni a szükséges emberkísérleteket, noha az eredeti tervekben 2020 szerepelt. – Európában pedig még az amerikainál is sokkal lassabb az engedélyeztetési procedúra. Nemrégiben például egy szoftvert fejlesztettünk ki, s dacára annak, hogy tökéletesen működött és a kapcsolódó ötezer oldalnyi anyag is minden részletre kitért, csak második nekifutásra tudtuk elfogadtatni, úgy, hogy az engedélyeztetés során komoly ügyviteli támogatást kaptunk – mondta az idegsebész.

Majomparádé

Az engedélyeztetésnek ugyancsak feltétele a kellő számú állatkísérlet elvégzése. Ám ez egyre nagyobb akadályt jelent, ugyanis az állatvédő- és zöldmozgalmak olyan szinten képesek érvényesíteni a befolyásukat, hogy számos országban napirenden van az állatkísérletek korlátozása. Európában például már uniós szinten betiltották az emberszabású majmokon végzett kísérleteket. – Ez azért jelent elképesztően nagy problémát, mert az emberszabásúak, elsősorban a csimpánzok genetikája nagyjából 97 százalékban megegyezik a miénkkel. E fázis nélkül kiszámíthatatlanabbá válik egy adott innovációnak az emberre gyakorolt hatása. Ráadásul a Nyugat nagyon komoly versenyhátrányba kerülhet, mivel a harmadik világbéli országokban jellemzően nincsenek érvényben ilyen szabályok – mutatott rá Valálik István, hozzátéve: ha nem változik a jogi környezet a nyugati világban, az is elképzelhető: Musk és a hasonló kaliberű üzletemberek máshová teszik át projektjeik székhelyét. Megjegyezte: a találmányokhoz szükséges emberszabásúmajom-kísérletek alanyait nem a vadonból fogják be, hanem az állatkerti szaporulatból szerzik a kellő számú, jellemzően néhány tucat példányt.

Valálik István pozitívumként említette, hogy sem a Neuralink, sem az azzal rokonítható találmányok nem túl anyagigényesek, de rendkívül kifinomult technológiát igényelnek.

Aranyból egy tízezred milliméter vékonyságú fólia is készíthető. Mindössze egyetlen gramm aranyból olyan hosszúságú mikroszál húzható ki, amely körbeérné a földet.

Azonban a beültetésekre használt érintkezőket és a rendszert egyelőre darabonként, egyesével gyártják, ami jelentősen hozzájárul ezen innovációk költségességéhez. – Azonban minden nehézség ellenére, az előttünk álló időszakban is szinte bizonyosan jelennek meg újabb és újabb fontos találmányok. Lehet, hogy ezek egyesével nem forradalmasítják az orvostudományt, ám összeadódva, évek, évtizedek alatt rendkívüli előrelépést jelenthetnek a mostani lehetőségeinkhez képest – hangsúlyozta a szakember.

Elon Musk számos meghökkentő találmánnyal vétette magát észre. Fotó: Europress/AFP/Xavier Collin

NAPJAINK TECH-BÁRÓJA. Elon Musk jelenleg a világ leggazdagabb embere, legutóbbi állás szerint a 250 milliárd dollárt is meghaladja az összvagyona. Az 53 éves üzletembernek már gyakorlatilag a védjegyévé vált, hogy különböző területeken igyekszik forradalmi újításokat létrehozni, s ezeket a projektjeit a médiában is rendszeresen népszerűsíti. Ilyen például a számítógépek gondolat általi vezérlését lehetővé tevő, Neuralink nevű innováció, de az elmúlt években Musk azzal a bejelentésével is nagy feltűnést keltett, hogy a SpaceX elnevezésű űrkutatási vállalatával civil utasszállításra is alkalmas űrhajót fejleszt. Ugyancsak Musk nevéhez fűződik a PayPal, valamint az elektromos autókat gyártó Tesla megalapítása, 2022-ben pedig az X (korábban Twitter) nevű közösségimédia-platformot is megvásárolta, mégpedig szenzációnak számító 44 milliárd dollárért.

Borítókép: A módszer tökéletesítésre szorul, de az engedélyeztetési eljárás is nehézkesnek ígérkezik. (Fotó: Europress/AFP/Science Photo Library)