A csúcstechnológiáknak az orvostudománnyal történő ötvözése szinte naponta vezet olyan találmányokhoz, amelyek még néhány éve is csak a sci-fik világában lettek volna elképzelhetők. Az utóbbi időben megjelent lélegzetelállító innovációk közül is kiemelkedik a Neuralink elnevezésű szerkezet, amely – kereskedelmi forgalomba jutva – jelentősen megkönnyíthetné például a mozgássérültek életét, sőt további fejlesztéseken keresztül akár emberfeletti képességek birtokába is juttathatja a hordozóit.
Joystick helyett gondolatvezérlés
A dél-afrikai származású amerikai milliárdos, Elon Musk cége által fejlesztett Neuralink egy úgynevezett agy-számítógép interfész, amely lehetővé teszi, hogy a készülék viselője pusztán a gondolatával irányítson digitális eszközöket. Eddig két, nyaktól lefelé lebénult páciens agyába ültettek be Neuralinket, s a beszámolók szerint mindként műtét sikeres volt. A búvárbalesetben mozgásképességét vesztett Noland Arbaugh az év elején esett át a műtéten, s néhány hónapja arról számolt be, hogy például számítógépes játékok esetében bevált a gondolatvezérlés. Musk egy podcastban pedig arról beszélt, hogy a közeljövőben még hét-nyolc beteg kaphatja meg a Neuralinket, amelynek a későbbi verziói olyan gyors információáramlást tennének lehetővé a páciens és a számítógép között, amely az egészséges emberek képességét is jócskán meghaladja. Musk tervei szerint a következő években még akár az emberek közötti gondolatátvitel is lehetővé válhat az új generációs Neuralinkek révén. Azonban amellett, hogy úttörő találmányról van szó, egy ideje már használatban vannak a Neuralinkéhez hasonló alapelveken működő innovációk. Valálik István idegsebész, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja segítségével igyekeztünk ebből a szempontból értelmezni Elon Musk projektjét, illetve azt körbejárni, hogy milyen eséllyel találhat utat a kereskedelmi forgalomba ez a találmány.
A Neuralink lényege, hogy az agyból felvett jeleket nem az idegpályákra – vagyis a gerincvelőbe – továbbítja, hanem egy külső eszközbe. Ez a folyamat pedig az agyba beültetett több ezer, néhány mikronnyi szálon keresztül történik. Noha ilyen technológiát számos különböző beavatkozásban alkalmaznak, a beültetett szálak számát tekintve Muskék az élen járnak
– ismertette Valálik István. Noha a számítógép gondolatvezérlése már önmagában is kétségtelenül jelentős vívmány, a szakember úgy vélte:
Musknak az új generációs Neuralinkről tett egyes állításai némi fenntartással kezelendők, hiszen például az emberek közötti gondolatátvitel megvalósíthatóságától még beláthatatlanul messze állunk.
Műtéti kockázat
– Egyelőre még az aktuális modelleken is van mit tökéletesíteni. Mivel az agyi beültetés invazív beavatkozásnak minősül, ez számottevő kockázatot is jelent, hiszen az agy mozog és pulzál a koponyán belül, így a szálak sem maradnak mindig ugyanabban a pozícióban, amelyben beültették őket. Ez pedig bevérzést vagy akár epilepsziás rohamot is kiválthat – fejtette ki az egyetemi docens. Az első Neuralink beültetését követően egyébként el is mozdult a szerkezet, ám ezt végül különösebb probléma nélkül tudták korrigálni.
Az agyat stimuláló beavatkozásoknak előre nem látható pszichológiai hatásai is lehetnek. Valálik egy kényszerbetegségben szenvedő páciensének az esetét idézte fel, akinek elektródákat ültetett az agyába, amelyek révén az illető úgymond tudta váltogatni, hogy az agya mely része kapja az ingereket. Ezzel a szabályozó megoldással a beteg rendszerint megszabadulhat a kényszeres gondolataitól vagy cselekvéseitől, mint amilyen például a mániás kézmosás. Ám az említett páciensnek az ingeráram váltogatása olyan váratlanul kellemes érzést okozott, hogy napjában körülbelül kétszázszor kapcsolt át a másik „programra”. Végül új beállítással ezt sikerült kiküszöbölni.
