Európából kiirtott jog és igazság

Nyílt levelet ír egy kormánypárti képviselő a fegyveres beavatkozással fenyegető Gömbös Gyulának, mert úgy véli, a fajvédők puccsra készülnek. A vitából párbaj lesz. Emlékülést tartanak Tisza István volt miniszterelnök meggyilkolásának hatodik évfordulóján, amelyen Herczeg Ferenc kifejti: a Károlyi Mihály-féle októberi forradalom a pokol tüzébe mártott hazugság volt. Nyilvánosságra hozzák az első balatoni kongresszus határozatait. Károlyi Mihálynét kommunista kapcsolatai miatt letartóztatják New Yorkban.

Sajtóbejárás a felújított geszti Tisza-kastélyban Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A Pesti Hírlap október 29-én közli: „Beavatott kormánypárti körökből arról értesültünk, hogy a puccs-szervezkedés már az elmúlt héten oly arányokat öltött, hogy több külföldi követség is tudomást szerzett róla. A Budapesten tartózkodó diplomáciai kar ebben az ügyben értekezletet is tartott Schioppa pápai nuncius részvételével. A diplomaták fölkérték a pápai nunciust, hogy a puccs-szervezkedés és az ezzel szorosan kapcsolatos államfő-változás előkészületei dolgában tegye meg a szükséges lépéseket, hogy az itt lévő külföldi képviseletek a nyert információk birtokában jelentést tehessenek kormányaiknak és tőlük további utasításokat kérjenek.” 

A politikai vitának párbaj lesz a folytatása. Az Est október 31-én közli: „Alig a párbaj megkezdése után Gömbös Wildnek a mellére hosszú lapos vágást adott, a következő pillanatban azonban Wild József villámgyors egymásutánban két éles vágást mért Gömbös homlokára, egyet a jobb, egyet pedig a bal szeme fölé.” A vívóteremben zajló párviadalt vezető Hajós Kálmán megállítja a feleket, a helyszínen lévő orvosok ellátják a sebeket, akik megállapítják a harcképtelenséget. A segédek felszólítják a feleket, hogy béküljenek ki, ám erre nem hajlandók. 

Gróf Tisza István volt miniszterelnöknek a Károlyi Mihály környezetéhez tartozó személyek által történt meggyilkolásának hatodik évfordulója alkalmából emlékülést tartanak. A Budapesti Hírlap november elsején lehozza Herczeg Ferenc beszédét, amelyben az író felteszi a kérdést: „Miféle forradalom volt az, amely Magyarországot megfosztotta Tisza Istvántól és cserébe nem adott semmi valóságot, csak egy csomó rég ismert jelszót?! Miféle forradalom volt az? Hiszen nem volt egy gondolata, egy tette, egy gesztusa, amely méltó lett volna az ezer év óta politizáló magyarság átlagos értelmi színvonalához. A nagy francia forradalomról hallottuk, hogy a magja igazság volt, igazság, melyet a pokol tüzébe mártottak. Az októberi forradalom a pokol tüzébe mártott hazugság volt.” 

Berzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arról beszél, hogy a békekötés módja kiirtotta Európából a jog és az igazság fogalmát és minden eddiginél kíméletlenebb elnyomást honosított meg, amelyben szaporodnak a Nietzsche-féle übermenschek torzalakjai. Szerinte ez a világ nem tűrhette Tisza Istvánt, „akinek egész lénye, benne az önzetlenség fanatizmusa és mártíriuma, tagadása volt mindannak, ami ma fennáll és hitvallása mindannak, amit ma lábbal tipornak.” Az Országos Tisza István Emlékbizottság delegációja ezután elzarándokol Gesztre, Tisza István sírjához. 

Nyilvánosságra hozzák az első balatoni kongresszus határozatait – ad róla tájékoztatást a Budapesti Hírlap október 30-án. A Balaton Társaság elnöke, báró Wlassics Tibor által szervezett fórum döntést hozott arról, hogy a nemzetgyűléshez fordul egy új fürdőtörvény megalkotása érdekében. Kimondták továbbá, hogy a balatoni kormánybiztosságot a jövőben is szükségesnek tartják, „azzal a feltétellel, hogy a kormánybiztosságnak tényleges hatósági jogkör biztosíttassék és költségvetésileg megfelelő állandósított ellátmányban részesíttessék”. Határozatot hoztak a balatonvidéki szőlőművelés előmozdítására és a balatonfüredi kikötő mielőbbi létesítésére. 

New Yorkból jelentik, hogy Károlyi Mihályné Andrássy Katinkát New Yorkba érkezve letartóztatják, majd szabadon engedik ― közli az október 30-i Budapesti Hírlap. Egy politikai bizottság ugyanis meghívta, ám egy nemzeti liga tiltakozott Amerikába való bebocsátása ellen. Indokolásuk szerint „a grófnét egész Európában mint Vörös Katalint ismerik és bolsevista izgatókkal, különösen Kun Bélával szoros összeköttetésben áll. Amerikában való tartózkodása tehát az ország nyugalmára és rendjére veszedelmet jelent”.