
Ha már ilyen mélységig szóba kerül a lakkozás, megemlítjük, hogy Nagyváry József, a texasi A&M Egyetem nyugalmazott biokémia professzora több mint negyven évvel ezelőtt a világon elsőként bizonyította be, hogy a Stradivari-hegedűk lenyűgöző hangzásának egyik oka, a mesteri kivitelezésen túl, hogy a híres hegedűkészítők vegyszerekkel kezelték hangszereik faanyagát a korabeli élősdi fertőzések ellen. Egy kutatás során pedig néhány éve sikerült azonosítani a faanyag kezelésére használt kemikáliák nagy részét. Kiderült, hogy a hangszerek faanyagát bórax, cink, réz, timsó és mészvíz elegyével kezelték. Kőrösi Ferenc véleménye szerint minden mester kísérletezik a bevonatokkal, de nem hiszi, hogy a lakktól szólnak olyan csodálatosan a Stradivari-hegedűk. Ahogy ezt kimondja, megpillantunk az asztalán egy olyan hangszert, amin még nincs lakk. Ennek az az oka, hogy a megrendelő lakkozás előtt szeretné kipróbálni, hogyan szól a hangszer. – Érdekes tapasztalat lesz neki, hiszen másként szól lakkozás előtt és után – magyarázza a mester, aki egyszerre több hangszeren dolgozik, javítja is őket, ám azt még soha nem számolta össze, hány munkaóra alatt készít el egy csellót. De azt megtudjuk, hogy leggyakrabban a húrok használódnak el, emellett a fogólap, a húrláb is gyakran felújításra szorul, illetve a használatból adódó kisebb kopások, sérülések, repedések javítását is ellátja. A vonós hangszerek intenzíven kézben tartott használati tárgynak számítanak. Egy komolyabb mesterhangszer pedig műtárgyi értékkel is bír.
Az is a feladatunk, hogy úgy javítsuk meg a hangszereket, hogy az eredeti állapotukat, kinézetüket helyreállítsuk, megóvjuk és az utánunk következőknek is javíthatók maradjanak
– jegyzi meg.
























Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!