Tágra nyitott ablak — a Szentszékkel senki nem szállhat szembe

Kiátkozta, kedvesebb szóval exkommunikálta a X. Szent Piuszról elnevezett közösség azon tagjait az Apostoli Szentszék, akiket néhány nappal korábban püspökké szenteltek. Az egyház döntése várható volt, és teljesen mindegy, hogy 2026-ot írunk, az eljárás pontosan ugyanaz, mint Szent Pál idején volt.

Fotó: FABRICE COFFRINI Forrás: AFP

Természetesen mint minden reformot, ezt sem fogadta el mindenki. A X. Szent Piuszról elnevezett svájci közösség tagjai úgy érzik, a szentegyház túl messzire ment a változtatásokkal, nem a külsőségekről szól a szentmise, hanem a lelki tartalomról. Álláspontjuk szerint nem az egyháznak kell a hívek felé fordulnia, hanem a hívek feladata egyénileg megélni a szentmiseáldozatot, vagyis az ablakok ilyen mértékű kinyitása túlzás volt. A régi rítusú, tridenti szentmise során a pap latinul, a híveknek háttal áll, az oltár felé fordul, hiszen ő mutatja be az áldozatot, amire Jézus utasította. Ez ma sem tiltott, a latin szentmisék hagyománya megmaradt, de a nemzeti nyelvű misézés az alapvető szokás manapság, ahol párbeszéd alakul ki a hívek és a pap között. Az SSPX tagjai pedig úgy érzik, maradnának a régi módszernél: a megváltást keresni kell, nem pedig a Megváltó keresi a népet.

Az utolsó királypápa 

Az egyház központosított és hierarchikus rendszere ezt nem tűrheti, hiszen minden kilengés a pápai hatalmat gyengíti, megkérdőjelezve az elsőséget, a bíborosok és a pápa döntéseit. XIV. Leó pápa pedig a II. vatikáni zsinat örököse, ahogy az összes elődje is VI. Pál óta. II. János Pál pápa két okból választott magának kettős nevet. Egyrészt elődje, a mindössze egy hónapig a trónon ülő I. János Pál iránti tiszteletből, másrészt a zsinatot lefolytató János és Pál pápa örökségeként. A lengyel egyházfő volt az, aki a reformokat meg is valósította, aki élőben tapasztalhatta meg, milyen, amikor a pápa a trónról a hívek közé megy. A pápák kétezer éven át nem utaztak, a régi időkben gyakorlati okokból — nehézkes volt —, később pedig azért, mert semmi okuk nem volt ellátogatni távoli vidékekre. Azt tartották, aki az egyház tagja akar lenni, az dolgozzon meg érte. XII. Piusz az utolsó királypápa, akit felszentelésekor, 1939-ben trónon körbevittek a Vatikánban, de ő volt egyben az első, aki már rádión beszélt a hívekhez.

A X. Szent Piusz Társaság szerzetesei a sváci Écone-ban. FABRICE COFFRINI / AFP

A X. Szent Piusz pápáról elnevezett társaság úgy szakadár, hogy a reformereket utasítja el, s bezárná az „ablakokat”. A létező legsúlyosabb büntetés az egyházban a kiátkozás. Az alapvetően francia eredetű tradicionalista mozgalom tagjait – azokat, akik exponálták magukat – a reformerek átkozzák ki ebben az esetben, de mivel a pápa irányít, nincs is más lehetőség.

A II. vatikáni zsinat hatalmas változást hozott, azt megfordítani nem lehet, a pápának pedig küzdenie kell az egyházon belüli eretnekséggel. Viszont látható, hogy a katolikusok körében van egy bizonyos elégedetlenség a reformokkal.

A közösség egy része üdvözli a régi rítusok megtörését, a modern világ beengedését az ódon templomfalak közé, amely vonzza a fiatalokat is. De az 1960-as, 70-es években elkezdődött a lazulás, a gitáros-énekes misék pedig nem mindenkinek nyerték el a tetszését. Ők azt mondják, a dalok elvonják a figyelmet a lényegtől, az áldozattól, a mise nem egy nagy buli, ahol jól érezzük magunkat. Egyes protestáns felekezeteknél, főleg az Egyesült Államokban a helyzet teljesen eltorzult: a megváltás üzenete háttérbe szorult a show mögött, az istentisztelet közösségi élménnyé változott, mint valami focimeccs. A karizmatikus katolikus mozgalom is hasonló irányba haladt. Befogadta őket az egyház, de az ablakaik kicsit túlságosan is nyitva vannak. A hagyományőrző, így szkizmatikus — egyházszakító — SSPX épp azoktól óv, akik az egyházat rossz irányba viszik, akik politikai erőt látnak a közösségben. Ez természetesen igaz, a világ történelme az egyház történelme, Európát az egyház tette azzá, amit most látunk, és minthogy emberi szervezetről van szó, gyarló is, személyes (politikai) törekvésekkel.

Borítókép: Eretnek nyilvánított püspökszentelés a svájci Écone-ban a X. Szent Piusz Testvérületnél (Fabrice COFFRINI / AFP)