Szürke Féreg, az éltanuló

A regény- vagy forgatókönyvírók már generációk óta használnak, alkotnak műveikhez mesterséges nyelveket. Ezek néha kitaláltak, néha pedig valódi nyelvek torzított változatai, ám minden esetben nyelvtanilag tökéletesen logikusak, misztikus légkörbe burkolják beszélőiket. Olyan népszerűségre is szert tehetnek, hogy százezrek tanulják őket szenvedélyesen idegen nyelvként. Egy fiktív nyelv elsajátításának nincs gyakorlati haszna, tanulása ugyanakkor összehozhatja a hasonló gondolkodású embereket.

A Trónok harca című amerikai tévéfilmsorozat szereplőinek öltözött férfiak a moszkvai metrón. Internetes platform a szókincs bővítéséhez Fotó: MTI/EPA–Szergej Ilnyickij

Soha ember még nem esett tragikusabb tévedésbe, mint Kraznys, a rabszolga-kereskedő és hadúr a Trónok harca című fantasysorozat harmadik évadának egyik kulcsjelenetében, amikor azt hitte, hogy Daenerys Targaryen nem ismeri a valyr nyelvet. Így elkövette azt a hibát, hogy elkezdte becsmérelni a dothrakiak ifjú királynőjét, miközben alkudozott nyolcezer fős hadseregére Daenerys Drogon nevű, akkor még fiatal sárkányáért cserébe. Az uralkodónő viszont, Kraznys legnagyobb meglepetésére, kifogástalan valyr nyelven tette helyre a rabszolga-kereskedőt, akinek nemigen volt ideje tovább csodálkozni, mert Drogon pirítóst csinált belőle. Lám, mit tesz a nyelvtudás!

Daenerys valyr nyelvű mondatai halandzsának tűnnek a nézők fülében, ám a mondatok nyelvtanilag, nyelvészetileg korrektek. A sosem volt nyelvet ugyanis David J. Peterson nyelvész találta ki, aki eddigi pályafutása alatt már vagy ötven fiktív nyelvet alkotott meg – többnyire mozifilmek és tévésorozatok számára. A valyrt majdnem a semmiből teremtette komplett nyelvtani szabályokkal abból a néhány szóból és kifejezésből, amelyek George R. R. Martin A tűz és jég dala című, a Trónok harca HBO-sorozat alapjául szolgáló regényeiben is előfordul.

Petersonnak azonban nem a valyr az egyetlen teremtménye, a kedvelt sorozatot ugyancsak végigkísérő másik nyelvet, a Khal Drogo és barbár törzse által beszélt dothrakit is ő ötölte ki. A nyelvész tulajdonképpen ezt a nyelvet alkotta meg először, mégpedig a sorozat producerei által meghirdetett online verseny győzteseként.

– Számos más kiváló nyelvteremtővel együtt pályáztam – nyilatkozta a CNN-nek. – A verseny nem szabott felső határt a szállítandó anyag mennyiségének. Amikor ezt megtudtam, a nap minden egyes percét a pályázatom kidolgozásával töltöttem, néha napi 18 órát is. Körülbelül egy hónap alatt 300 oldalnyi anyagot állítottam össze nyelvtannal, fordítással és kulturális kifejezésekkel – mondta. Később őt kérték fel a valyr nyelv létrehozására is. Ma a dothraki nyelvnek négyezer, a valyrnak kétezer a hivatalos szókészlete. A két nyelv olyan népszerű lett, hogy a Duolingo online nyelvoktatási platform felvette tananyagába, s eddig mintegy 1,2 millióan jelentkeztek, hogy megtanulják őket. A valyrnak több dialektusát is oktatják. E nyelvek elsajátítása különösen az Egyesült Királyságban népszerű – már többen beszélik, mint az olyan hagyományos, kis nyelveket mint az ír vagy a skót kelta.

De vajon meddig tart egy funkcionálisan működő nyelvet létrehozni? Peterson szerint fél-egy év alatt fel lehet építeni a nyelvtani szerkezetet, de a filmgyártás sebessége alaposan felgyorsíthatja a folyamatot. És az idő nem is az egyetlen tényező.

– A nyelv tulajdonképpen nem fizikai entitás, így elméletileg fejben is meg lehet tervezni. De vajon később emlékezni fogunk-e rá? Az időt az viszi el, hogy fejben meghozzuk a döntéseket, majd ezeket leírjuk a későbbi hozzáférés érdekében – mondja. – Mindenesetre az egész a nyelvtannal kezdődik. S nemcsak arról kell dönteni, melyik hangokat használjuk, hanem arról is, hogy ezek a hangok összeillenek-e, illetve összeállnak-e szótaggá, majd pedig szóvá. Ha már egyszer megvan ez az információ, lényegében végtelen számú lehetséges szót lehet kreálni akár manuálisan, akár számítógépes program segítségével.

Annak érdekében, hogy a színészeket megtanítsa a dothraki és a valyr nyelv helyes kiejtésére, Peterson a szöveg minden soráról hangfelvételt készített, s ezzel követendő modellt tett le eléjük. A folyamat általában úgy kezdődik, hogy a nyelvész megkapja a teljes forgatókönyvet, ám ez a befejező, nyolcadik évad esetében nem történt meg, vélhetően biztonsági okokból. A színészek közül ki gyorsabban, ki lassabban tanulja szövegét; Peterson kedvence a Makulátlanok vezérét, Szürke Férget alakító Jacob Anderson volt, aki példátlan lelkesedéssel vetette bele magát a fantázianyelv tanulásába, s a nyelvész szerint élvezet volt hallgatni, ahogy beszélte.

A mesterségesen létrehozott nyelvek népszerűsége erősen megnőtt az internet megjelenése óta, mivel e médium új platformot biztosított a tanulóknak szókincsük bővítésére. A legismertebb és legelterjedtebb képzelt nyelv a klingon a Star Trek című filmfolyamból, igazán kultikus nyelvvé az internetnek köszönhetően nőtte ki magát, azaz amióta megalkotója, Marc Okrand a kilencvenes évektől folyamatosan teszi közkinccsé az új szavakat. Csak egy példa a klingon népszerűségére: többek között Shakespeare Hamletjét és a Sok hűhó semmiért című darabját is lefordították erre a mesterséges űrnyelvre.

A klingonok mint idegenek már az 1966 és 1969 között futó eredeti tévésorozatban is felbukkantak, ám akkor még angolul beszéltek. Az alakokat az első, 1979-ben bemutatott mozifilmre (Star Trek: Csillagösvény) teljesen átformálták, harcos, idegen népséggé tették, így kézenfekvő volt, hogy saját nyelvük is legyen. Az első klingon szavakat James Doohan, a Scotty főgépészt játszó színész találta ki. Ehhez Okrandnak semmi köze nem volt, a nyelvész először az 1982-es Star Trek 2. – Khan haragjában találkozott az idegenekkel. Ekkor még csak arra kérték, hogy írjon néhány sort vulkáni nyelven Spock számára. A klingonba az 1984-es Star Trek 3. – Spock nyomában részben szeretett bele.

A Trónok harca című amerikai tévéfilmsorozat szereplőinek öltözött férfiak a moszkvai metrón. Internetes platform a szókincs bővítéséhez
Fotó: MTI/EPA–Szergej Ilnyickij

A nyelvész azt a feladatot kapta, hogy teremtsen egy teljesen idegen nyelvet, de az a folytonosság kedvéért hasonlítson az első mozifilm klingon szavaihoz. Feltétel volt még az is, hogy kiejthető legyen a színészek számára. Az idegenes hangzás érdekében Okrand kölcsönvett néhány hangot különféle nyelvekből, s felborított néhány nyelvészeti szabályt.

– Az emberi nyelvek mintákra épülnek, bizonyos hangok összeférnek egymással, mások meg nem. Én megszegtem ezt a szabályt, és a klingonban úgy raktam össze hangokat, ahogy nem lenne szabad előfordulniuk ugyanabban a nyelvben, viszont különféle nyelvekben előfordulnak – mesélte Okrand egy interjúban. Ennek eredményeként valami igazi idegen hangzás jött létre, amely nyomokban az arabra, a törökre, a jiddisre, a japánra és az amerikai indián nyelvekre emlékeztetett. A nyelv fő jellegzetessége a torokhang. A klingon egyébként a Duolingón is elérhető számos más mesterséges nyelv mellett – ilyen például a Pandorán beszélt, polinéziai és afrikai nyelvekből összegyúrt na’vi az Avatarból vagy a tünde A Gyűrűk Urából.

Na és hogy születtek Középfölde nyelvei Tolkien A Gyűrűk Ura című regényében? A szerző szemezgetett kedvenc nyelveiből, majd összegyúrta őket. A National Geographic magyarországi honlapja szerint a megfilmesített változatban többek között ezért hallhatunk hol óangol szavakat, hol walesi ritmusokat, hol pedig finn szerkezeteket. Körülbelül egy tucat nyelvet említ meg Tolkien a trilógiában – ilyen például a közös nyelv, a nyugori, az entek nyelve, az onodrim, az éorlingok és a törpök nyelve vagy a fekete beszéd, az orkok és mordori lények beszéde. Ezeket az óangolra emlékeztető nyelveket azonban Tolkien nagyon vázlatosan dolgozta ki, szókincsük csak néhány szóra korlátozódik. Amit igazán kidolgozott, az a quenya, a nemestündék ősi, inkább csak ünnepélyes alkalmakkor beszélt nyelve, valamint a sindarin, a szürketündék nyelve.

A quenya tulajdonképpen az a regénybeli Középföldén, mint a latin a középkori Európában: költészetre, művészetre és imára használták – a sindarin viszont a hétköznapok beszélt nyelve. A quenya nyelvtana a finn nyelven alapszik, és a finnhez hasonlóan a quenyában is a szövegösszefüggéstől függően számos végződése lehet egy szónak. Tolkien egyébként azért kezdett finnül tanulni, hogy eredetiben olvashassa a finnek nemzeti eposzát, a Kalevalát. A sindarint ugyanakkor a walesi nyelv ihlette, amelyet Tolkien furcsa kiejtése és régies hangzása miatt kedvelt. A walesi nyelvben, csakúgy mint az összes kelta nyelvben, a kontextustól függően nemcsak a szó vége módosul, hanem a szó eleji mássalhangzó is. Ugyanerre az elvre épül a sindarin is: a szó eleji mássalhangzó változása nyelvtani információt hordoz magában.