Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány kijavítja azt a 90 éves tévedést, amely szerint a görögdinnye őshazája Dél-Afrika – derül ki a mindmegette.hu cikkéből.
A genetikai kutatás összhangban van azokkal az egyiptomi sírrajzokkal, amelyek azt jelzik, hogy a Nílus völgyében már több mint négyezer éve fogyasztottak görögdinnyét desszertként – írja a Science Daily tudományos hírportál.
A kutatók, köztük a tanulmány vezető szerzője, a St. Louis-i székhelyű Washington Egyetem tiszteletbeli professzora, Susanne S. Renner megállapították, hogy a görögdinnye szudáni fajtája, a kordofán dinnye a honosított görögdinnye legközelebbi rokona.
A DNS-bizonyítékok alapján azt találtuk, hogy a görögdinnye, ahogy ma ismerjük – édes ízével, gyakran piros húsával – genetikailag a nyugat-afrikai és északkelet-afrikai dinnyefajtákkal áll a legközelebbi rokonságban
– mondta Renner, aki 17 évig a müncheni Lajos Miksa Egyetem professzora és a müncheni botanikus kert és herbárium igazgatója volt.
Laboratóriuma régóta kutatja a dinnyét és az uborkát, az utóbbi tíz évben főként a görögdinnyére és a keserű dinnyére (balzsam körte) összpontosított. A genetikai információk segíthetnek betegségekre kevésbé hajlamos dinnyefajtákat kifejleszteni – mutatott rá Renner.
– Az egyiptomi sírrajzok győztek meg arról, hogy az egyiptomiak fogyasztottak dinnyét. Különben miért helyezték volna ezeket a nagy gyümölcsöket tálcákra szőlők és más édes gyümölcsök mellé? – magyarázta.
– A történelem során a dinnyéket, uborkákat és görögdinnyéket számos alkalommal honosították, ezek időrendjét és helyét nehezebb meghatározni, mint ahogyan 10-15 éve gondoltam. Az ősi magokból származó DNS azonban segít ebben – hangsúlyozta.
Az eredeti cikk arról, hogy honnan is származik a görögdinnye, elérhető a Mindmegette oldalán.
Korábbi cikkünkben egy másik déli gyümölcs nem megszokott elkészítési módját mutattuk be. A grillezett ananász fahéjas-kókuszos tejszínhabbal a kerti partik fénypontja lesz. Próbálja ki!
