A University Lyon (Franciaország) kutatóinak vezetésével végzett vizsgálatban 101 különféle emlősállat (az oroszlántól a vadjuhig) esetében elemezték a nemek élethosszát. Kiderült, hogy a nőstények élettartama átlagosan 18 százalékkal hosszabb, mint a hímeké. Ez jelentősen nagyobb, mint az emberi populációk nyolc százalék körüli különbsége. (A nemek eltérő élethossza jól ismert az ember esetében: a 19. század óta rendelkezésre álló adatok mindenütt a nők hosszabb élettartamát mutatják. Különösen szembetűnő ez a nagyon idős korcsoportokban – a 110 év feletti kort elértek közül például tízből kilenc nő.) Habár egyelőre nem ismert biztosan a halálozási ráta különbségének oka, ezt valószínűleg genetikai, életmódbeli és környezeti tényezők együttes hatása eredményezheti.
– A nőstény oroszlánok például ötven százalékkal tovább élnek a hímeknél. Korábban úgy véltük, hogy ez az ivari szelekció következménye: a hímek harcolnak a falkák megszerzéséért, hogy hozzáférhessenek a nőstényekhez. A mostani vizsgálat azonban nem támasztja alá ezt az elképzelést, ezért máshol kell keresnünk az okokat – olvasható az Mta.hu-n Székely Tamás (Debreceni Egyetem, NKFIH Élvonal Kutatócsoport) gondolata.
A másik magyar szerző, Liker András professzor (Pannon Egyetem, MTA-PE Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport) szerint a nemek eltérő ivari kromoszómái is magyarázhatják a különbséget. Az emlősöknél a nőstényeknek két X-, míg a hímeknek egy X- és egy Y-kromoszómájuk van. Ezért az X-kromoszómán előforduló káros mutációk hatása könnyebben érvényesülhet a hímek esetében, mivel nincs másik X-kromoszómájuk, amely kompenzálhatná a hátrányt.
A kutatás eredményeivel összecseng, hogy számos betegségnek komolyabbak a következményei férfiakban, mint nőkben. Az akadémiai portál példaként hozza, hogy a mostani koronavírus-járványban jóval több férfinál alakul ki súlyosabb megbetegedés, mint nőnél, illetve a férfiak halálozási rátája több országban kétszerese a nőkének. A különbséget gyakran életmódbeli okokkal magyarázzák (a férfiaknál gyakoribb a dohányzás és az alkoholfogyasztás). Ezek a tényezők valóban növelhetik a halálozási kockázatot, de a meglévő adatok tükrében egyelőre bizonytalan a szerepük.
