A regéci vár középső várának keleti részét és 16. századi, emeletes reneszánsz palotáját tárja fel a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) jelenleg zajló ásatása.
A „Regéci vár rekonstrukciójának II. üteme az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program” keretében végzett feltárás az MNM régészeinek egyik legfontosabb kutatási területe. Az ásatást az MNM Régészeti Tára végzi, a múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának (RÖG) logisztikai segítségével.
Miközben a turisztikai látványosság szigorú szabályok mellett folyamatosan látogatható, az ásatások során kibontott kövekből falak emelkednek, a vár palotája alatt beomlott, nagy alapterületű pince pedig egyre mélyül – közölte az MTI-vel szerdán a Nemzeti Múzeum.
A regéci vár a történeti Abaúj megye délkeleti részén, a Zempléni-hegységben helyezkedik el. Jelenleg közigazgatásilag Mogyoróska külterülete, az állam tulajdona, de a várat Regéc önkormányzata üzemelteti.
A regéci vár a 13-14. század fordulóján épülhetett a szarv formát idéző, nagyjából észak-déli irányú hegyre; Mátyás uralkodásáig többnyire királyi kézben volt. A 15. században az épületegyüttes már a Várhegy teljes platójára kiterjedt, magába foglalta a felső, a középső és az alsó várat. A 16-17. században a középső vár területére reneszánsz kőfaragványokkal díszített palotaépületeket emeltek.