Egész éves kullancsszezont hozhat a klímaváltozás

A közönséges kullancs (Ixodes ricinus) könnyen adaptálódik a változó környezethez, emiatt a terjedése mind a tengerszint feletti magasság vonatkozásában, mind észak irányában megfigyelhető.

Pécs, 2018. április 18. Közönséges kullancsokat (Ixodes ricinus) vizsgálnak a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János kutatóközpont Virológiai kutatócsoport laborjában Pécsen 2018. április 17-én. Az erdõkben, a parkokban, de még a játszótéri fákon is sok a kullancs. MTI Fotó: Sóki Tamás Fotó: Sóki Tamás

Földvári Gábor, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének (ETI) tudományos főmunkatársa a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók járványtanával és ökológiájával foglalkozik. Kutatásai során a klímaváltozás és az emberi tevékenység hatásait vizsgálja a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók – például a Lyme-kórt okozó baktériumok – eloszlására – derül ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának vizsgálatából – írja a kisalföld.hu.

A tél enyhesége, a tavasz korábbra tolódása érzékelhetően meghosszabbítja a kullancsok aktivitási periódusát, kora tavasszal és késő ősszel egyaránt.

Ezenkívül a vándormadarak által a mérsékelt öv felé hurcolt kullancsok is egyre könnyebben áttelelnek, ezáltal fertőzésveszélyt jelentenek. Egyes Hyalomma-fajok áttelelt felnőtt példányait Németországban, illetve Svédország több pontján is megfigyelték, a megjelenésükre hazánkban is számíthatunk.

Egy, a Nature hasábjain nemrég megjelent tanulmány globálisan vizsgálta az ember természetbe történő beavatkozásának hatását a zoonotikus (vagyis állatról emberre terjedő betegségeket hordozó) kórokozókat fenntartó gazdák szempontjából. A kutatók arra keresték a választ, hogy milyen arányban változik a kórokozókat fenntartó, ún. rezervoár gazdák aránya és mennyisége az emberi zavarás hatására. Az egész földre kiterjedő adatbázist elemezve a kutatók arra jutottak, hogy az emberi beavatkozásnak szisztematikus és előrejelezhető hatása van a rezervoár gazdák jelenlétére. Az elemzések alapján az emberi kórokozókat hordozó gerinces gazdaállatok a fajgazdagság nagyobb részét teszik ki, illetve nagyobb egyedsűrűséget mutatnak az ember által is használt területeken, mint a kevésbé zavart élőhelyeken. Mindez összhangban van Földvári Gábor és munkatársai korábbi kutatási eredményeivel, amelyek azt mutatták, hogy

a városi környezetben található parkokban jelentősen nagyobb sűrűségben fordulnak elő sünök, amelyek a kullancsok és kórokozóik fenntartását biztosítani tudják.

A klímaváltozás és az ember természetbe történő beavatkozása folyamatosan új lehetőségeket teremt a kórokozók felbukkanásához, emiatt rendkívül fontos, hogy a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt. A DAMA-protokoll (Document − adatgyűjtés, Assess − értékelés, Monitor − folyamatos figyelés, Act − cselekvés) segítségével az ETI kutatói az emberre veszélyt jelentő zoonotikus kórokozókat kísérik figyelemmel. Erről itt olvashat bővebben.