Megáll az idő, amikor a felújított Tarányi-présház elől körbetekintek a tájon. A Balaton látványa Szigligettel, Badacsonnyal, az alattunk elterülő szőlősorokkal varázslatos. Órákig lehet itt nézelődni, sétálni, üldögélni.
A Szent György-hegy ikonikus épületei, a Lengyel-kápolna és a Tarányi-présház kötelező látnivalói a túrázóknak, tiszta időben már a 71-es útról csalogatnak bennünket.

– Ez az épület 1780-ban épült, a Tóti-Lengyel család építtette, a névadóhoz, Tarányi Ferenchez csak később került. Hihetetlen, de sikerült túlélnie a szocialista téesz-időket, a rendszerváltás után többször ki is gyulladt. Az elmúlt években itt szó szerint értékmentés zajlott – vezet körbe bennünket az újjáépített présházban Szoják Miklós, a Tarányi-présház egyik tulajdonosa, ügyvezetője.
Néhány újságcikk segítségével visszarepülhetünk a múltba. A Műemlékvédelem Magazin 1965-ben így írt a présházról: „A vakító fehér keretelés közti höbörcsös falfelületű épületeket mesteri ízléssel elhelyezett és formázott szobrok, lendületes architektonikus díszítőelemek díszítik a XVIII. század magas népi építészeti és művészeti kultúráját tanúsítva.”
Ugyanebben az évben a Magyar Nemzet egy olvasói levelet közölt, amiben az épület megmentését sürgetik:
„Az épület a XVIII. század második , felében, későbarokk stílusban épült. Építtető a lengyeltóti Lengyel család. Későbbiek folyamán a Tarányi család birtokába került (utoljára 1940-ben ők tataroztatták), jelenleg Dér László és testvére tulajdona. Dér László mentegetődzik az épület külső állapota miatt, de ahogy belépünk a házba, a feltáruló kép még a vártnál is lesújtóbb. Rettenetes szag tódul ki a szobákból, ahol még nemrég a téesz baromfifarmja volt. Szemét, hagymakupac, törmelék mindenütt. A szobákban a padlót felszedték. Ki felelős ezért? A padláson teljes a pusztulás képe. Az épület három év óta beázik, tetőszerkezete egykét éven belül leroskad. Már csak a mestergerenda tartja a nagyszoba mennyezetét. …. A tanácselnök intézmények, vállalatok segítségét kéri, vegyék át az épületet és használják fel céljaikra. Az épület kulturális célokra, alkotó-pihenőháznak, esetleg idegenforgalmi igények kielégítésére is alkalmas.”