Őslények éltek Villányban

Húsz éve keres dinoszauruszcsontokat Ősi Attila, a Lendület-program egykori kutatója, aki jelenleg az ELTE Őslénytani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára. Az első évtized az iharkúti leletektől volt hangos, az utóbbi években a villányi maradványok is egyre izgalmasabbak. Az utóbbi helyen talált egyik különleges felfedezésüket – egy közel öt méter hosszú, bizarr megjelenésű őshüllő csontjait – nemrég publikálták.

2020. 08. 06. 12:12
Manszúra, 2018. február 7. Szanaa esz-Szajed egyiptomi paleontológus egy 80 millió éves dinoszaurusz csontvázának gipszöntvénybe ágyazott darabját rekonstruálja a Manszúrai Egyetem õslénytani tanszékén, a Kairótól mintegy 120 kilométerre, északkeletre levõ Manszúra városában 2018. február 6-án. A késõ kréta korszakból származó leletet 2013-ban találta Kairótól mintegy 600 kilométerre, délre a Dákhla-oázisban esz-Szajed és három társa, Hesam Szallam, Iman A. ed-Daudi és Szara Szaber, akik Mansourasaurus Shahinae-nek nevezték azt el az intézmény és a tanszék egyik alapítója után. A kutatók a Nature, Ecology and Evolution címû tudományos folyóirat 2018. január 29-i számában publikálták a felfedezést, amely azért jelentõs, mert Afrikában ez az elsõ kréta kori dinoszuruszlelet. (MTI/EPA/Háled el-Fiki) Fotó: Háled el-Fiki
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A hosszú nyakú leletei mellett olyan fogak maradványai is előkerültek, amelyek egyértelműen szárazföldi ragadozó őshüllőkre utalnak. Ezek a leletek azért fontosak, mert a triász időszak ezen periódusában alapvető változásokon mennek át a tengeri és a szárazföldi ökoszisztémák. Többek között ekkortájt jelennek meg az első dinoszauruszok és pteroszauruszok, amelyek csak néhány millió évvel később válnak uralkodóvá. A tengerekben, óceánokban olyan őshüllők uralkodnak, amelyek röviddel a triász időszak vége előtt nyomtalanul eltűnnek Földünk színéről. A villányi leletanyag, bár igen töredékes, rendkívül fontos ennek az egykori 220-230 millió évvel ezelőtt létezett világnak a megértéséhez és az egykori élővilág pontosabb feltérképezéséhez.

– A szenzációs leletek garmadáját hozó iharkúti lelőhelyen idén nem tudtunk ásni, pedig most lett volna a huszadik ásatási szezon. Sebaj, jövőre folytatjuk. Ott még rengeteg lelet várható, köztük sok újdonsággal, legalábbis bízom benne! Tavaly előkerült az eddigi legteljesebb páncélosdinoszaurusz-koponya, amellyel közelebb kerültünk a hazai páncélos dinoszau­ruszok rendszertani helyének pontosabb megismeréséhez, és rengeteg újdonságot tanultunk e páncélozott állatok koponyadíszítettségéről. Ezeknek az eredményeknek a publikálása kanadai együttműködésben szintén folyamatban van – tájékoztatott Ősi Attila.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.