Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Klímatudósok a „visszafele jóslás„ módszerével kiszámították, pontosan mennyivel volt alacsonyabb a Föld átlaghőmérséklete a 20 ezer évvel ezelőtti glaciális maximum idején, vagyis a jégkorszak csúcsán.
Egy nyitva maradt kérdés: milyen hideg volt pontosan a Würm-glaciálisban?
Az Arizonai Egyetem által irányított kutatócsoport a legutolsó, 20 ezer évvel ezelőtt tetőzött jégkorszak globális átlaghőmérsékletét 7.8°C-ban állapította meg. Az eredmények egyebek mellett hozzásegítenek a légköri széndioxidszint ma tapasztalható emelkedése és az átlagos földi hőmérséklet közti kapcsolat jobb megértéséhez – állítják a kutatók.
Az utolsó jégkorszaki tetőzés olyan időszak volt a a Föld történetében, amikor hatalmas kiterjedésű gleccserek borították Észak-Amerika nagyjából felét, Európa és Dél-Amerika jelentős területeit, illetve Ázsia sok részét.
„Rengeteg adatunk van erről az időszakról, hiszen oly régóta tanulmányozzuk – mondta el Jessica Tierney, az Arizonai Egyetem földtudományi tanszékének munkatársa.
Egy kérdés, amit a tudomány régóta vágyott megválaszolni, mégis máig nyitva maradt: pontosan mennyire volt hideg a jégkorszak?”
Tierney a vezető szerzője a Nature legújabb számában megjelent közleménynek, amely szerint a jégkorszak globális átlaghőmérséklete mintegy 6 Celsius-fokkal volt alacsonyabb a mainál.
A kontextus kedvéért: a 20. század globális átlaghőmérséklete nagyjából 14°C volt. „A saját egyéni nézőpontunkból a 6 fok talán nem tűnik olyan nagy különbségnek, de globális léptékben ez igenis óriási differencia„ – szögezte le Tierney.
Hamarabb melegszenek fel a magasabb szélességi körök
A kutatónő munkatársaival együtt pontos térképeket is készített arról, hogyan alakult a hőmérséklet a Föld egyes régióiban. „Észak-Amerika és Európa legészakabbi területeit jég borította, és ezeken a vidékeken extrém hideg volt. De még Arizonában is markánsan érezhető volt a lehűlés – ismertette Tierney.
– A legerősebben mégis a magas földrajzi szélességeket, például az Északi-sarkvidéket érintette a lehűlés: itt körülbelül 14°C-kal volt hidegebb, mint ma.”
Az eredmények egybecsengenek a legújabb ismereteinkkel azzal kapcsolatban, hogy miként reagálnak a Föld sarkvidékei a hőmérsékleti változásokra. „A klímamodellek azt jósolják, hogy a magas földrajzi szélességek hamarabb melegszenek majd fel, mint az alacsony szélességek – folytatja a kutatónő.
Ha a jövőbeli előrejelzésekre pillantunk, azt látjuk, hogy az Északi-sarkkörön túl melegszik leglátványosabban az éghajlat. Ezt a jelenséget sarki amplifikáció néven ismeri a klímatudomány. Az utolsó glaciális maximum idején is pont ez történt, csak ellenkező előjellel. A magasabb szélességek egyszerűen érzékenyebbek a klímaváltozásra, és nem lesz ez másként a jövőben sem.„
A jégkorszak pontos hőmérsékletének ismerete azért fontos, mert ennek segítségével számíthatjuk ki a klíma karbonérzékenységét, vagyis azt, hogy a globális hőmérséklet milyen mértékben tolódik el a légköri széndioxid-mennyiség változásának hatására.
Tierney és csoportja úgy számítják, hogy a légköri széndioxidszint minden megkettőződésére a globális hőmérséklet 3.4°C-os növekedéssel reagál.
Ez az érték pont a közepére esik a klímamodellek legújabb generációja által becsült tartománynak (1.8 – 5.6°C).
A legutóbbi jégkorszak alatt a légköri széndioxidszint mintegy 180 ppm (milliomodrész) volt, ami nagyon alacsonynak számít. Az ipari forradalom előtti időkre ez az érték 280 ppm-re növekedett, mára pedig elértük a 415 ppm-es szintet.
„A Párizsi Egyezmény az ipari forradalom előtti szinthez képest 1.5°C-ban szerette volna rögzíteni a maximális felmelegedés mértékét, de a széndioxidszint jelenlegi növekedési ütemét tekintve
Rendkívül nehéznek tűnik a 2°C-ot meghaladó felmelegedés elkerülése – emelte ki Tierney. – Már mostanra elértünk nagyjából 1.1°C-nyi felmelegedést, de minél kevésbé halad előre ez a folyamat, annál jobb, mert a Föld csakugyan nagyon érzékenyen reagál a széndioxidszint változásaira.”
Mivel a jégkorszak idején nem voltak hőmérők, a kutatóknak modelleket kellett kidolgozniuk, hogy a fosszilis óceáni planktonból származó adatokat tengerfelszíni hőmérséklet-értékekre fordítsák.
A fosszilis adatokat aztán az adat-asszimilációnak nevezett és az időjárás-előrejelzésben elterjedten alkalmazott módszer révén összekombinálták az utolsó glaciális maximum klímamodell-szimulációival.
„A meteorológusok azt csinálják, hogy mérik az aktuális hőmérsékletet, nyomást és páratartalmat, és ezeket a mérési adatokat a modellbe betáplálva próbálják megjósolni a várható időjárást. Mi a Colorado-beli Boulderben található Nemzeti Légkörkutató Központ klímamodelljét használjuk arra,
Hogy egyfajta visszafelé jóslással következtessünk a jégkorszak klímájára: a modellbe betápláljuk az aktuális mérési eredményeket, és a szimulációt időben visszafelé futtatva próbáljuk kitalálni, milyen lehetett akkor az időjárás.„
Tierney és csapata azt tervezik, hogy a jövőben ugyanennek a technikának a segítségével fogják rekonstruálni a Föld múltjának meleg epizódjait.
„Ha sikerül a múltbeli meleg periódusokat felelevenítenünk, fontos kérdéseket kezdhetünk megválaszolni azzal kapcsolatban, hogy miként reagál a Föld az igen magas széndioxidszintekre, és többet megtudhatunk arról, mi várható a jövőbeni klímaváltozástól”
Ez forradalmasíthatja a viselkedésváltások gyógyítását.
Egy csésze forró fekete sokunknak a nap fénypontját jelenti, és kétségtelen, hogy nemcsak ízletes, de pozitív hatása is van az italnak.
A Mindmegette összegyűjtötte, hogy honnan ismerhető fel a hamis fahéj, és miként kerülhetjük el, hogy ilyet vásároljunk.
Nekiugrottak a lottómilliomosnak.
Magyar Péter embere összefogást sürget Gyurcsányékkal - videó
Ehhez a műtárgyhoz ragaszkodott Trump az Ovális Irodában
Most aztán főhet a feje Jákob Zolinak: nem akárki oldalán lett szerelmes az exe
Hol vannak az orvosok?
"Nekem ő mindenhogy csodás!" Megszólalt kislánya betegségéről Kulcsár Edina
Ég veled, infláció?
Hiszünk benne eléggé, hogy még mindig élnek? – új, magyar szereplője van az ikerpár utáni nyomozásnak
Sokat fogyaszt és csak sült krumplihoz jó? Tévhitek az air fryerről, amiket jobb, ha elfelejtesz!
Drogbűnözők ezreinek kegyelmezett meg Biden, de Trump nem hagyta annyiban
Néhány nap és eldőlhet a sorsa a karateedzőnek, aki brutálisan felrúgott egy kisgyermeket
Hobo dermesztő interjúban sózott oda Gyurcsánynak és az őt felkérdező libsiknek
Szolgának tartja a falusiakat Magyar Péter kampányfőnöke
Ez forradalmasíthatja a viselkedésváltások gyógyítását.
Egy csésze forró fekete sokunknak a nap fénypontját jelenti, és kétségtelen, hogy nemcsak ízletes, de pozitív hatása is van az italnak.
A Mindmegette összegyűjtötte, hogy honnan ismerhető fel a hamis fahéj, és miként kerülhetjük el, hogy ilyet vásároljunk.
Nekiugrottak a lottómilliomosnak.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Innováció.
Szerinte a nyomozók nem a valótlan beismerésre hajtottak.
A rendőrség felülbírálta a korábbi döntését.
Ki is utasították az országból.
Bravúros lehetett, ha ilyen sokan látták.
Ez forradalmasíthatja a viselkedésváltások gyógyítását.
Halad kifelé az országból, csak lassan.
Fico arra figyelmeztetett, hogy a külföldi csoport kormányellenes tüntetéseket szervezhet.
Javában tart a lengyel soros elnökség.
Bejelentették, nyáron érkezik a Közös kincs nevű családi belépő.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
