Ha ez egy iskolai teszt lett volna, a világ megbukott volna

Az utóbbi évtized globális erőfeszítései a Föld eltűnő fajainak és hanyatló ökoszisztémáinak megmentésére többnyire megbicsaklottak, a sérülékeny élőhelyek, köztük a korallzátonyok és a trópusi őserdők nagyobb bajban vannak, mint valaha – figyelmeztettek az ENSZ számára készített jelentésükben kedden a kutatók.

2010-ben Japánban a világ több mint 150 országa állapodott meg a közös természetvédelmi célokban, az ENSZ szakemberei azonban megállapították, hogy a fajok és ökoszisztémák megmentésére kitűzött húsz cél zömét nem sikerült elérni.

A húsz célkitűzés közül hatot részben sikerült teljesíteni, a többit nem.

– Ha ez egy iskolai teszt lett volna, a világ megbukott volna rajta – mondta Elizabeth Maruma Mrema, az ENSZ biológiai sokféleség egyezményének főtitkára a szervezet által közzétett jelentést értékelve. Inger Anderson, az ENSZ környezetvédelmi programjának vezetője „globális bukásnak” nevezte az eredményt.

– A koronavírustól a természet hatalmas tűzvészein, áradásain, az olvadó gleccsereken keresztül a példátlan hőségig a biodiverzitási célokkal kapcsolatos kudarcunk, hogy megvédjük az otthonunkat, nagyon valóságos következményekkel járt. Többé nem hagyhatjuk figyelmen kívül a természetet – hangsúlyozta Andersen.

Ban Ki Mun volt ENSZ-főtitkár egy keddi interjúban „a globális partnerség és a politikai vezetés hiányának” tulajdonította a problémát. Mint mondta, a multilateralizmus támadás alatt áll, és ennek példájául hozta fel, hogy az Egyesült Államok kivonult a párizsi klímaegyezményből.

A jelentés szerzői kiemelték: a tanulmánnyal nem elkeseríteni, hanem inkább feltüzelni akarták a kormányokat, hogy tegyenek hathatósabb lépéseket a következő évtizedben az élet sokféleségének megőrzésére. Van némi előrelépés, de nem megfelelő a haladás, sokat kell még tenni. A kulcs a politikai akarat és elkötelezettség elérése – fogalmazott Mrema.

A múlt héten a Természetvédelmi Világalap (WWF) tette közzé azokat a kutatási eredményeket, amelyek szerint 1970 és 2016 között átlagosan 68 százalékkal csökkent a megfigyelt emlős-, madár-, kétéltű-, hüllő- és halfajok populációja.

Cooper rámutatott, hogy amint az egyes országok újraindítják gazdaságukat a pandémia után, előttük áll a lehetőség, hogy jobban vagy éppen a bolygó számára rosszabbul tegyék. Akadnak országok, amelyek lazítják a környezetvédelmi szabályaikat, mások viszont egy zöldebb előrelépés lehetőségét kutatják. Cooper hangsúlyozta, hogy a biodiverzitás fontos színhelyei a szegényebb országokban találhatók, ezért a gazdagabb országoknak anyagi és gyakorlati segítséget kell nyújtaniuk számukra.

Az ENSZ arra törekszik, hogy a kormányok a Föld jelenlegi 17 százaléknyi természetvédelmi területének nagyságát 30 százalékra növeljék a jövő évi kínai konferenciáig, amikor összeülnek megtárgyalni az új természetvédelmi egyezményt. A tudósok szerint a világnak a túlélés érdekében több mint 30 százaléknyi természetvédelmi területre lenne szüksége.