Rendkívül alacsony a fertőzésveszély a repülőgépeken

A vizsgálat csaknem hat hónapja alatt 300 tesztet végeztek a levegőben és a talajon.

Budapest, 2019. március 7. Légiutas-kísérõk a magyar hátterû Wizz Air diszkont légitársaság elsõ Airbus A321neo típusú, halkabban és gazdaságosabban üzemeltethetõ repülõgépének fedélzetén a Liszt Ferenc-repülõtéren 2019. március 7-én. A Wizz Air új repülõgépein az A321-esekhez képest kilenccel több, összesen 239 ülõhely található, hatótávolságuk 6500 kilométer. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

Rendkívül alacsony a koronavírus-fertőzés veszélye a repülőgépek fedélzetén – derült ki az Egyesült Államok védelmi minisztériumának csütörtökön közzétett tanulmányából.

A jelentés szerint ha egy ülő utas maszkot visel, akkor az általa kilélegzett részecskék mindössze 0,003 százaléka jut el a közvetlen utastársa feje körüli légzési zónába. Ez az arány akkor is ilyen alacsony, ha a gépen minden egyes ülés foglalt.

A United Airlines légitársaság Boeing 777-es és 767-es utasszállító repülőgépein végzett tesztek során mindössze egy fertőzött emberrel számoltak és nem szimulálták az utasok mozgásának hatását.

A vizsgálat csaknem hat hónapja alatt 300 tesztet végeztek a levegőben és a talajon.

A tesztek során az új koronavírussal azonos méretű részecskéket engedtek az utastérbe egy maszkkal ellátott próbababa száján keresztül. A többi ülésen érzékelők helyettesítették az utasokat.

Az eredmények szerint a maszkviselés akár a közvetlen utastársak köhögése esetén is segít minimalizálni a fertőzésnek való kitettséget.

A repülőgép gyors levegőkeringtető és szűrőrendszere az utastérben lévő részecskék nagyjából 99,99 százalékát hat percen belül kiszűrte.

A becslések szerint az átfertőződéshez szükséges „dózis” eléréséhez 54 órát kellene utazni egy repülőgépen egy fertőzött személy társaságában.

Kisebb és közelebb van a Földhöz az óriáscsillag

Kisebb és közelebb is található a Földhöz a Betelgeuse a téli égbolt egyik jellegzetes csillaga, amely az Orion csillagkép bal vállát jelöli ki. Ezt az égitestet egy nemzetközi kutatócsoport Molnár László, az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) munkatársának részvételével most részletes vizsgálatnak vetette alá. A csillagászok az Astrophysical Journal folyóiratban megjelent munkájukban arra jutottak, hogy a vörös óriáscsillag kisebb és közelebb is található a Földhöz, mint amire a korábbi megfigyelések engedtek következtetni. Jellegzetes, fényesvörösen világító égitest régóta foglalkoztatta a kutatókat, de az érdeklődés új lendületet kapott, amikor a csillag a közelmúltban furcsán kezdett viselkedni – olvasható a közleményben.

Tovább...