Így él 15 hektáros birtokán Kassai Lajos lovasíjász

Motoros túráink alkalmával számtalanszor elhaladtunk a Kaposvár közelében található Kassai-völgy mellett, s most végre személyesen beszélgethettünk a modern kori lovasíjászat megteremtőjével, Kassai Lajossal – írja a zaol.hu.

Forrás: MW – ZAOL.HU2020. 12. 20. 13:56
A lovasíjász eggyé válik a lóval, miközben nyila a célpontba repül Fotó: Mozsár Eszter Forrás: ZAOL.HU
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Álmos, csendes, ősz végi arcát mutatta a táj. A nyílt nap ezúttal elmaradt, a parkolóban egyetemista fiatalember várt velünk együtt, a megbeszélt időpont előtt ráhangolódtunk az interjúra. Ő médiaismereti záródolgozatának témájául választotta a világ legjobban felszerelt lovasíjászközpontjának bemutatását, mi turistaszemmel csodáltuk a gyönyörű birtokot.

Az állatok számára biztosított terek mellett a birtokon mesterségesen kialakított tó is található
Fotó: Mozsár Eszter / ZAOL.HU

Mesterséges lagúnák kacskaringós vonala, horgászok és vízi élőlények igazi paradicsoma mellett vitt az utunk. A kapun belépve megpillantottuk a házigazdát, aki traktorjáról intve beljebb tessékelt minket. A tanítványok az istállók körül takarítottak, készülődtek a 11 órás edzésre, mi szabadon bóklászhattunk a gondosan megtervezett épületek között. A bejáratnál a Makovecz-stílusú lovagterem Sziklai Ákos tervei alapján készült. A vendégháznál megtorpantunk, ugyanis szokatlan házőrző, jól megtermett fekete sertés várt ránk.

Kiderült, Kassai Lajos ismerősei egy állatkereskedésben „törpemalacként” vásárolták, ám idővel 160 kilogrammossá fejlődött.

A házigazda befogadta, hadd élje világát szabadon a ludak, tyúkok százai, a három kuvasz, egy mudi, két szürkemarha, két bivaly, tizenkettő shagya és arab telivér, macskák, valamint egy mentett holló társaságában.

A lovasíjász eggyé válik a lóval, miközben nyila a célpontba repül
Fotó: Mozsár Eszter / ZAOL.HU

A beszélgetés elején kiderült, nagy a boldogság: megszületett az íjkészítő harmadik leánya. Vandával, a feleségével együtt két gyermeket nevelnek, a kétéves Kincsőt és az újszülött Kamillát.

A birtokon tizenkettő shagya és arab telivér ló él.
Fotó: Mozsár Eszter / ZAOL.HU

– Egyedül élünk a birtokon, a párom ugyanúgy kiveszi a részét a munkából, mint én – mondta Kassai Lajos. – Harmóniában élünk egymással és a természettel. Ennél nagyobb boldogság nem kell.

Gyakorló lovasíjász növendékek
Fotó: Mozsár Eszter / ZAOL.HU

– Közeledik a szeretet ünnepe. Önök mit tartanak fontosnak, a keresztény karácsonyt vagy a magyar ősök karacsun nevű ünnepét, esetleg mindkettőről megemlékeznek?

Kassai Lajos (jobbról) tanítványaival és a hűséges házőrzőkkel
Fotó: Mozsár Eszter / ZAOL.HU

– A karácsony igazi családi ünnep, a gyerekek lelkesedése teszi meghitté, bensőségessé. Távol tartjuk magunkat a konzumidiotizmustól, megadjuk ennek az ünnepnek azt az egyediségét, melegségét, amit valójában jelent. A december végi időszak az ősi téli napforduló időpontja is, amikor a sötétségből a világosság felé haladunk. Kevés embernek fontos a mondanivalója. A természet bölcs, a birtokon nyomon követjük az évszakok váltakozását. Teljesen más a munka jellege ilyenkor, mint nyáron. Télen sok a tennivaló, a takarmányozás, a vízellátás biztosítása. Mivel a természettel együtt tradicionális életet élünk, a napfor­dulónak óriási jelentősége van.

De Jézus születése is fontos, ami ugyancsak óriási változást hozott a világba, azt, hogy az emberek egyenlőek Isten előtt. Szomorú mindazonáltal, hogy a természettel való összhang, viszony elcsúszott, az nem fejlődött.

Mi emberek nemcsak egy nagy közösséget alkotunk egymással, hanem a bolygón élő állatokkal és növényekkel is. Ha belátható időn belül nem változtatunk passzív és romboló magatartásunkon, akkor nagy probléma lesz. Ez a 15 hektáros völgy őseink törvényét követi: tartsd a jószágot a természete szerint. Minden állat a saját teljes életét éli. Ha megnézik a kerítés melletti lagúnarendszert, jó példája annak, hogyan élünk együtt a tájjal. Le lehetett volna csapolni, ki lehetett volna szárítani, csinálhattunk volna belőle szántót. De mi kotrógépekkel létrehoztuk azokat a szigeteket, csatornákat, így több vizet tárolunk ott. Tökéletes legelő és kaszáló lett, a ludak kedvenc helye.

A süldő korában még „törpemalacnak” vélt fekete sertés
Fotó: Mozsár Eszter / ZAOL.HU

– Harminckét év alatt – ahogy ön mondja – kiváló közösség kovácsolódott itt össze. Ehhez azonban kellett egy jó vezető, egy jó példa. Gondolta három évtizeddel ezelőtt, hogy mára az egész világon elismerik a módszerét?

– Soha nem a célok határozták meg az életemet, hanem a munka. Nagyon szeretem azt, amit csinálok, ezért szinte magától értetődő volt, hogy mellém álltak, követtek, és kialakult először a völgyben egy kis közösség, aztán az országban. Most ott tartunk, hogy Dél-Afrikától Kínán át, az Amerikai Egyesült Államoktól a Közel-Keletig hatalmas rendszer jött létre. Svájci központtal idén megalakult a Lovasíjász Világszövetség, ami a különböző kulturális és történelmi háttérrel rendelkező lovasíjászokat fogja össze, ennek vagyok alapító elnöke. Célunk, hogy a sportok királynője olimpiai szám legyen. 2011-ben az általam megálmodott oktatási és versenyrendszer bekerült az egyetemi oktatásba. 2013-ban Hungarikum lett. Mindig azt vizsgálom, hogy alkalmas vagyok-e a következő kihívásra. Eddig úgy néz ki, nem volt töréspont az életemben. A világban az egyik probléma, hogy bizonyos emberek mást gondolnak, mint amit csinálnak, vagy fordítva. Különösen akkor gond, ha vezető pozícióban vannak.

Örökös aranyszabály, hogy csak arról beszélj, amit meg tudsz csinálni vagy meg tudsz mutatni. A huszadik század eleje óta óriási emberkísérletek zajlanak, amiket olyanok találnak ki, akiknek nincs gyakorlati tapasztalatuk. Nem olyan bonyolult dolog ez. Ha azt mondom, hogy hajnali ötkor kelek, akkor azt teszem.

A teljes cikket ITT olvashatja el.

Lovas tudás a művészetben

Veszely Beáta a Ló és művészet kutatóprogram vezetője. Művészeti tevékenységének központi problematikája több mint huszonöt éve a ló és az ember kapcsolata, valamint a szemléletváltozások a lovas portré értelmezésében. Műveit számos egyéni és csoportos kiállításon láthatta a közönség hazai és külföldi galériákban, múzeumokban.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.