Rekordnagyságúra növekedett az ózonlyuk az Antarktisz felett

A sarkvidéken a napfény hatására normális esetben megváltoznak a nyomás- és szélviszonyok, emiatt legkésőbb november elejére az ózonlyuk összeomlik.

A klímaváltozás hatására egyre nagyobb területén olvad el a jégpáncél a déli félteke nyári hónapjaiban Fotó: Federico Anfitti Forrás: MTI/EPA/EFE/Federico Anfitti

Minden eddiginél nagyobbra, 18 millió négyzetkilométeresre növekedett az ózonlyuk a Déli-sarkvidék felett decemberben, így az már nagyobb, mint maga az Antarktisz, amely 14 millió négyzetkilométeres – közölte csütörtökön a Német Űrkutató Központ (DLR). Ez az ebben az évszakban mért legnagyobb kiterjedés az adatgyűjtés 41 évvel ezelőtti kezdete óta.

„Az ózonlyuknak a déli félteke felett decemberben szinte teljesen el kellene tűnnie”

– olvasható a központ jelentésében. Az Antarktiszon ugyanis most kezdődik a nyár.

A sarkvidéken a napfény hatására normális esetben megváltoznak a nyomás- és szélviszonyok, emiatt legkésőbb november elejére az ózonlyuk összeomlik. Ez azonban idén nem történt meg – állapították meg a DLR-hez tartozó távérzékelési adatközpont (DFD) tudósai.

A légkörkutatók szerint a jelenség oka az lehet, hogy idén a déli féltekén szokatlanul stabil sarki örvény alakult ki, amely 50 kilométer magasságot is elérhet.

Ennek hátterében a sarkvidéki területek és a közepes szélességi körök közötti túl gyenge légtömeghullámok állhatnak, amelyeket a Csendes-óceán különösen hideg felszíne okozhatott.

A klímaváltozás hatására egyre nagyobb területén olvad el a jégpáncél a déli félteke nyári hónapjaiban
Fotó: MTI/EPA/EFE/Federico Anfitti

„Ez előnyös az ózonlyuk kialakulása szempontjából” – mondta Lisa Küchelbacher, a DFD munkatársa.

A léghullámok aktivitása december 5-től kezdődően megnövekedett. Ez most megváltoztathatja a déli-sarkvidéki nyári viszonyokat.

Elérte idei maximumát az Antarktisz feletti ózonlyuk

Októberben érte el idei addigi legnagyobb kiterjedését az Antarktisz feletti ózonlyuk, amelynek nemcsak mérete, de mélysége is az elmúlt évek egyik legnagyobbika volt. A Copernicus Sentinel-5P műhold méréseit a német űrközpont (DLR) elemezte részletesen. Az ózonlyuk mérete szabályszerűen változik. Augusztustól októberig növekszik, szeptember közepe és október közepe között éri el a maximumát. Amikor a déli félteke feletti légkör felsőbb rétegében, a sztratoszférában emelkedni kezd a hőmérséklet, csökken az ózonhiány, az úgynevezett poláris örvény – a Föld sarkainál lévő nagy kiterjedésű alacsony légnyomású terület, amely ott tartja a hideg, nagy tömegű levegőt a sarkoknál – gyengül, december végére az ózonszint újra normális lesz. Idén a műhold mérései azt mutatják, hogy október 2-án az ózonlyuk elérte legnagyobb, nagyjából 25 millió négyzetkilométeres kiterjedését, ami méretében a 2018-as 22,9 millió és a 2015-ös 25,6 millióhoz hasonlítható – volt olvasható októberben az Európai Űrügynökség honlapján.