A Had- és Kultúrtörténeti Egyesület közölt adatokat Brezovszky István első világháborús paksi katonáról. A végakarata akkor került elő, amikor Rovnó határában egy sírt exhumáltak, amelyben – akkor még azt hitték – az ő maradványai is feküdtek. A jegytokjában, egy megsárgult cédulán ez állt:
„Kérem, ha meghalok, nővéremet értesíteni: Brezovszky Mária, Paks, Tolna Megye, Kossuth Lajos utca 27.”
A Had- és Kultúrtörténeti Egyesület mellett a szekszárdi Baka Múzeum is közzétette a történetet. Nem sokkal később azonban kiderült, valójában mi történt:
a paksi katona ugyanis hazatért a frontról, és 1922-ben megházasodott. 1928-ban tragédia érte a családot, mert meghalt a gyermekük.
Fotó: Makovics Kornél / MW
– Az első világháborúban Tolna megyéből három szomszédos megye területén állomásozó öt gyalogezredbe vitték a férfiakat: Kaposvárra, Pécsre, Székesfehérvárra.
Mivel Brezovszky István paksi, ő nagy eséllyel a székesfehérvári Magyar Királyi 17-es Honvéd Gyalogezredhez, vagy a császári-királyi 69. gyalogezredhez került.
Ezen gyalogezredek a monarchia összes frontján megfordultak, az olasz, az orosz, a román fronton is – mondta lapunknak Tálosi Zoltán, a Baka Múzeum egyik tulajdonosa, hozzátéve: a Brezovszky névvel Pakson és a környékén is többen élnek, nem egy gyakori név, ezért nagy volt az esélye annak, hogy a megyénkben is nyomára bukkanjanak.
– A paksi katona nagyjából az 1970-es évekig élhetett. A kortársai, barátai is valószínűleg addig éltek. Tehát manapság is lehetnek olyanok, akik beszéltek azokkal, akik ismerték Brezovszky Istvánt. Ők jelenleg körülbelül hetven-nyolcvan éves emberek
– tette hozzá Tálosi Zoltán.
A teljes cikket ITT olvashatja tovább.
Milliárdokból gondoztak hadisírokat
Az oroszországi magyar hadisírok és emlékhelyek megőrzése érdekében Budapest és Moszkva között kormánymegállapodás jött létre. A szovjet-orosz katonai emlékművek és hősi temetők kegyeleti gondozásáról ugyanakkor egy 1947-es törvény van érvényben, ennek értelmében ezeknek a temetési helyeknek a gondozási kötelezettsége nem az oroszokat, hanem a települési önkormányzatokat terheli.
Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.
