Római kori színházra bukkantak az ausztriai Bregenzben

A régészek azt már régóta tudták, hogy az ókori Brigantiumban létezett egy színház.

A kép illusztráció Forrás: Pixabay

Egy római kori színház maradványait találták meg az ausztriai Bregenz városában.

A régészek azt már régóta tudták, hogy az ókori Brigantiumban létezett egy színház, csak a pontos helye volt ismeretlen. A város felső részének lábánál végzett ásatások tárták fel a falakat, amelyek alátámasztották eddigi elméleteiket – közölte szerdán az ORF rádió.

A színház 2000 embert volt képes befogadni, ami megegyezik az akkori város lakóinak számával.

A kép illusztráció
Fotó: Pixabay

Karl Oberhofer, a Kölni Egyetem régésze szerint a színház viszonylag egyszerű felépítésű volt. Az alapfalakat kő alkotta, az üléssorok fából készültek, ez jellemezte a római birodalom északnyugati tartományaiban épült színházakat általában, és viszonylag gyorsan és olcsón megépíthető volt. A félkörben elhelyezkedő széksorok átmérője több mint 50 méter lehetett.

Mérete alapján a színház régión túlmutató jelentőségű lehetett. Évente megrendezett események helyszínéül szolgálhatott, amelyek egy hétig, tíz napig is eltarthattak és kultikus szövegű színi előadásokat is magukban foglaltak a régész szerint.

Nagyon komoly ökoszisztémát azonosítottak kutatók a Mecsekben

Tenger alatti hőforrásokhoz köthető – a többi között kagylók, rákok, tengeri sünök és más sós vízi őslények alkotta – ökoszisztémát azonosítottak a Mecsek mintegy 132 millió éves rétegeiben a Pécsi Tudományegyetem (PTE) és az Oslói Egyetem kutatói.

Bujtor László, a PTE Földrajzi és Földtudományi Intézetének egyetemi docense, a felfedezésről a Palaeogeography, Palaeoclimatology, Palaeoecology című folyóiratban megjelent tanulmány egyik szerzője az MTI-nek elmondta, hogy korábban csak az Antarktiszon és a Tirrén-tenger mélyén leltek fel a Mecsekben megfigyelthez hasonló életközösségeket, ökoszisztémát.

A kutató szerint az új felfedezés szenzációsnak számít, mert a Mecsekben talált őslények a maradványok alapján a másutt vizsgált egyedeknél nagyobbakra nőttek a kedvező környezeti hatásoknak köszönhetően. Mindez olyan, mintha valahol az érintetlen őserdőben ma olyan emberi populációt találnánk, amelynek tagjai 2,2-2,5 méter átlagmagasságúak lennének – érzékeltette a felfedezés jelentőségét Bujtor László.

Tovább...