Letartóztatták egy bebörtönzött mexikói drogbáró feleségét

Letartóztatták a bebörtönzött mexikói drogbárónak, a Köpcös néven ismert Joaquín Guzmánnak a feleségét hétfőn a virginiai Dulles nemzetközi repülőterén kábítószer-kereskedelemben való részvétel gyanújával – jelentette be az amerikai igazságügyi minisztérium.

New York, 2021. február 23. Emma Coronel Aispuro, Joaquín "El Chapo" Guzmán mexikói drogbáró felesége érkezik a Brooklyni Szövetségi Bíróságra New Yorkban 2019. február 4-én, Guzmán büntetõperének elsõ tárgyalási napján. Guzmán 31 éves feleségét 2021. február 22-én letartóztatták a virginiai Dulles nemzetközi repülõterén kábítószer-kereskedelemben való részvétel gyanújával. A börtönbüntetését töltõ, Köpcös becenevû Guzmánt 2016-ban tartóztatták le Mexikóban, majd kiadták az Egyesült Államoknak. Guzmán a legnagyobb mexikói kábítószer-maffiának, a Sinaloa-kartellnek volt a vezetõje. MTI/EPA/Justin Lane Fotó: Justin Lane

A 31 éves Emma Coronel Aispurónak várhatóan kedden meg kell jelennie egy washingtoni szövetségi bíróságon. Coronel jelen volt a Guzmán elleni két évvel ezelőtti per tárgyalásain New Yorkban.

A Reuters hírügynökség azt írta:

nem lehet tudni, hogy a mexikói-amerikai kettős állampolgársággal rendelkező nő mit keresett a Washingtonhoz közeli nemzetközi repülőtéren.

Emma Coronel Aispuro, Joaquín „El Chapo” Guzmán mexikói drogbáró felesége
Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

Guzmán az ország legszigorúbban őrzött börtönében, a coloradói Florence közelében tölti életfogytig tartó börtönbüntetését. 2019 júliusában ítélték őt el kábítószer-kereskedelemért, többszörös emberrablásért, kínzásért és gyilkosságért.

A Köpcös (El Chapo) a Sinaloa kartellnek, Mexikó sokáig legnagyobb és legerőszakosabb kábítószer-kereskedő hálózatának volt a vezetője,

s bár minden idők egyik leghírhedtebb drogbáró, bűnözője, az amerikai sajtó szerint hazájában, elsősorban szűkebb pátriájában, Sinaloa államban sokan egyfajta Robin Hoodként tekintettek rá. 2016-ban tartóztatták le Mexikóban – ahol korábban kétszer is megszökött a börtönből – és rövid időn belül kiadták őt az Egyesült Államoknak.

Behajtók a farkasveremben

Hajdanán, az 1990-es évek végén a kolumbiai Medellínben működött a világ legnagyobb kábítószerkartellje, Pablo Escobar drogbandája. Ha megérkezett egy szállítmány az Egyesült Államokba vagy Európába, akkor ennek örömére tűzijátékot lőttek fel. Volt olyan nap, amikor nappal is elárasztották az eget az ünnepi lövedékek. A befolyt pénznek kitaláltak egy új mértékegységet: a zsákot, amelyet erre „szabványosítottak”. Ha megérkezett húsz zsák, akkor a könyveléssel foglalkozó maffiózók tudták, hogy hány millió dollár a napi bevétel. Eddig gördülékenyen ment minden, a gépezetbe ezután kerültek zavaró homokszemek. Ennyi pénzt – dollármilliárdokról beszélünk – lehetetlen volt tisztára mosni. A karib-szigeteki bankokban, adóparadicsomokban lehetett találni jó pár korrupt bankárt, akik „szívességükért” cserébe lenyúlták a banditák bevételeinek húsz vagy még több százalékát, de épeszű ember nem adta volna át minden vagyonát ilyen ugyancsak kétes elemeknek.

A „könyvelő” trükkje

Maradt jócskán még „zsák”, amellyel nem tudtak mit kezdeni, kis híján belefulladtak a pénzbe. Ekkor jött a mentő ötlet valamelyik éles eszű „könyvelőtől”: miért nem nyújtunk mi is kölcsönöket? Hiszen több tőkével rendelkezünk, mint a bankok. A célcsoport a társadalom szegény sorban lévő tagjai, akik a helyzetükre tekintettel úgysem kapnak pénzt a magánpénzintézetektől. A kamatok beszedésétől sem kell tartani, hiszen tudják a kölcsönfelvevők, hogy kinek tartoznak: a medellíni kartellnek, ami errefelé ugyancsak elrettentő ajánlólevél. Ebben a „pénzintézetben” csak egy jelzálogod van: az életed. A vezetőknek tetszett a felvetés, és beindították a vállalkozást.

Tovább