„Az óceánok a Föld termosztátjaként és szállítószalagjaként működnek” – közölte a genfi szervezet. Elnyelik a kibocsátott, klímakárosító szén-dioxidot és a napsugarakat, eloszlatják a bolygón a meleget és a vízpárát, áramlataikkal befolyásolják a világ időjárását és klímáját.
A klímaváltozásnak azonban messzire nyúló hatásai vannak a tengerekre is.
Az óceánok az elmúlt 40 évben 20-30 százalékban elnyelték az emberi tevékenység okozta, klímakárosító szén-dioxid-kibocsátást a WMO adatai szerint. Ez a vizek elsavasodásához vezetett, ami veszélyezteti az ottani ökoszisztémákat, ezzel a halászatból élő embereket is.
Az óceánok a szén-dioxid-kibocsátással járó fölösleges hő 90 százalékát is felveszik, ami miatt még nagyobb hőmérséklet-emelkedés veszélye fenyegeti a vizeket.
Fotó: Pixabay
Az óceánok melegedése hozzájárulhat az Antanti-térség pusztító hurrikánjainak, az Indiai-óceán és a Csendes-óceán déli része erős ciklonjainak kialakulásához.
„Az óceánok rekordszintre melegedtek fel, a víz savasodása akadálytalanul folytatódik. A következmények évszázadokon át érezhetőek lesznek, az óceánok ugyanis hosszútávú emlékezettel rendelkeznek” – mondta Petteri Taalas, a WMO főtitkára.
A meteorológia világnapja március 23., ezen a napon lépett életbe 1940-ben a WMO-t megalapító egyezmény. A Meteorológiai Világszervezet a világ minden meteorológiai és hidrológiai szolgálatát támogatja, melyek a klímára és az időjárásra vonatkozó előrejelzéseikkel több milliárd ember életét segítik.
Az elmúlt években szeszélyesebbé vált a március közepe utáni időjárás
Az elmúlt években március közepét követően a szeszélyesebb időjárási viszonyok voltak a jellemzőek – írta Kis Anna meteorológus csütörtöki, Sándor-napon közzétett, „Már nem Sándor, József és Benedek hozzák a meleget” című cikkében.
A Másfélfok – Éghajlatváltozás közérthetően oldalon a meteorológus ismerteti: természetes folyamat, hogy a Sándor, József és Benedek névnapok környékén melegszik az idő, hiszen ekkorra tehető a tavaszi napéjegyenlőség, azaz a csillagászati tavasz kezdete. A korábbi évtizedekben még 80-100 százalékos biztonsággal igaz népi bölcsesség, az ezredforduló óta viszont már jóval kisebb, 50-70 százalékos arányban vált be.
