Különleges dinoszaurusz koponyáját tárták fel Patagóniában

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt húsevő dinoszaurusz remek állapotban fennmaradt koponyáját tárták fel argentin kutatók.

Fotó: Cristian Becker

Egy 85 millió évvel ezelőtt élt húsevő dinoszaurusz remek állapotban fennmaradt koponyáját tárták fel argentin kutatók Patagóniában – írja a Zala megyei hírportál, a zaol.hu.

A Llukalkan aliocranianus névre keresztelt dinoszaurusz nagyjából 5 méter hosszú lehetett és a húsevő abeliszauridák családjába tartozott.

Ezek a két lábon járó, közepes termetű, rövid koponyájú, éles és fűrészes fogakkal, rendkívül rövid mellső végtagokkal, vékony ujjakkal és a fejükön gyakran szokatlan taréjjal és apró szarvakkal rendelkező dinoszauruszok a mai Dél-Amerika területén és a déli félteke egyéb régióiban éltek a kréta időszakban.

Alig 700 méterre a Llukalkan megkövesedett koponyájától, a kutatók már korábban feltárták egy másik abeliszaurida, a Viavenator exxoni maradványait.

„Rendkívül szokatlan, hogy két olyan abeliszauridát találunk, amelyek azonos területen és hozzávetőlegesen azonos időben éltek”

– mondta Federico Gianechini, az argentin állami tudományos és műszaki központ (CONICET) és a San Luis-i Nemzeti Egyetem paleontológusa, aki a Journal of Vertebrate Paleontology című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.

Illusztráció: dinoszaurusz koponya
Fotó: MTI/EPA/Chilei Nemzeti Természettudományi Múzeum/Cristian Becker

„A Llukalkan valamivel kisebb volt, mint a Viavenator, ugyanakkor ha együtt éltek, akkor biztosan ugyanazon az ökológiai szeleten osztozkodtak, ugyanarra vadásztak, vagyis versengtek egymással és akár fel is falhatták egymást”

– magyarázta a szakember. Hozzátette:

„ma a különböző fajba, de azonos családba tartozó ragadozók, úgy mint az oroszlánok, leopárdok és gepárdok együtt élnek egy adott ökoszisztémában”.

A Llukalkan koponyája nagyjából 50 centiméter hosszú volt. A szakemberek a koponyacsontok jelentős százalékát, köztük az agykoponyát is megtalálták.

„Ennek a dinoszaurusznak az az egyik különlegessége, hogy a többi abeliszauridától eltérően, üregekkel rendelkezett a fülterületen, ami egyedi hallóképességet jelenthetett, talán nagyobb hallástartományt”

– mondta Gianechini.

Az állkapocs izomrendszere alapján a kutatók arra jutottak, hogy

a Llukalkannak, amelynek neve a helyi mapucse nyelven annyit tesz, hogy „az, aki félelmet kelt”, erőteljes harapása volt, fogaival könnyűszerrel tépte le a húst a zsákmányáról.

Noha a Llukalkan csontvázának többi része nem került elő, a többi abeliszaurida felépítése alapján a kutatók úgy becsülik, hogy 1-5 tonna között mozoghatott a súlya.

Az eredeti cikket IDE KATTINTVA olvashatja.

Páncélos dinoszauruszok csontjait vizsgálták az ELTE kutatói

A páncélos dinoszauruszok koponyáján található taréjok és dudorok kialakulását, lehetséges szerepét vizsgálták legújabb kutatásukban az ELTE Őslénytani Tanszékének és a kanadai Guelphi Egyetemnek a munkatársai a bakonyi Iharkúton előkerült leletanyagon.

A bakonyi dinoszaurusz-lelőhelyről előkerült gazdag páncélos dinoszaurusz (Hungarosaurus) leletanyag egyedülálló lehetőséget biztosított a kutatóknak, hogy jobban megértsék ennél a csaknem 130 millió éven keresztül létezett csoportnál e csonttani jellegzetesség kialakulását, változatosságát és lehetséges szerepét.